Augusztus 15-től látogatható az Osszárium a Nemzeti EmlékhelyenAugusztus 15-től látogatható az Osszárium a Nemzeti Emlékhelyen
A Szent István által alapított székesfehérvári koronázó bazilikában a középkor folyamán összesen 15 uralkodó temetkezett. Rajtuk kívül természetesen számos királyi családtag, többek között Szent Imre herceg sírja is itt volt.
Az itt eltemetett uralkodók sírjait feldúlták, kifosztották a török megszállás idején.
„Szent István király és Szent Imre herceg sírhelye azonosítható, azonban értelemszerűen emberi maradványokat már nem tartalmaztak ezek a sírok a feltárások idején.” - mondta el Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója.
Csak a vörös márvány koporsóban nyugvó III. Béla és hitvese, Antiochiai Anna földi maradványait nem bolygatták meg.
„Egyetlen egy olyan királyi temetkezésünk van, amikor gyakorlatilag bolygatatlan állapotban kerültek elő az oda eltemetett uralkodó földi maradványai. Ez a sír 1848-ban került elő: egy artézi kutat javítottak ezen a területen, akkor bukkantak rá. Először egyébként a királyné sírját találták meg, azt maguk a munkások bontották ki, akkor észlelték, hogy egy királyi temetkezésről van szó, hiszen a koronáról teljesen egyértelművé vált. A városi elöljáróság értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, ahonnan Érdy János jött ki a további feltárási munkákat elvégezni. A király, az uralkodó, III. Béla sírja pedig már az ő munkája révén került feltárásra.” - mondta el Kulcsár Mihály a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója.
Aki azt is kiemelte, hogy az is megállapítható volt, hogy királyi személyről van szó, ráadásul Árpád-házi uralkodóról. „Teljesen egyértelmű, hogy uralkodói temetkezésekről van szó. Erre utalnak a velük eltemetett tárgyak is. Mind a király, mind a királyné fején halotti korona volt. A királynál még a koronázási jelvényeket utánzó halotti jelvények is megfigyelhetőek. Ami egyébként nagyon fontos, ez az egyetlen jelen pillanatban ismert királyi temetkezés, amelyet régész tárt fel” - tette hozzá Kulcsár Mihály.
Ahogy arról már beszámoltunk a csontmaradványokból sikerült beazonosítani az Árpád-házi dinasztia "génjeit".
"Még 2018-ban megjelent egy publikáció, ami több év kutatási eredményeit összegezte. Ezen kutatási eredmények legfontosabb hozadéka az, hogy archeogenetikai eszközökkel sikerült feltérképezni III. Béla génállományán belül az Árpád-házi gént, az úgynevezett Y-kromoszómás vonalat." - idézte fel Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum történésze.
Szabados György maga is részese a kutatásnak a legújabb eredmények kapcsán pedig azt is elmondta, hogy az Y-kromoszómás, egyetlen egy vékony genetikai szál a mai Észak-Afganisztánba, a történelmi Baktria vidékére vezet.
Az 1848-as ásatást követő évtizedekben feltárt leleteket, amelyek között királyok, királynék, királyi sarjak, főpapok, főurak csontmaradványai is voltak, 1938-ban a Szent István-i ünnepi év keretében kialakított romkertben az államalapító szarkofágja előtt létesített közös sírboltban helyezték el.
Ezt a közös sírkamrát 1984-ben szakértő bizottság nyitotta fel, azzal a céllal, hogy elvégezze a leletek antropológiai vizsgálatát.
Az Osszáriumot 2000-ben avatták fel. Keresztel díszített kőlap fedi a szigetelt és klimatizált csontkamrát. Itt helyezték el azokat az antropológiai leleteket, melyek a bazilika eddigi feltárás során kerültek elő. A csontkamra csak jeles - elsősorban az államalapító szent királyhoz köthető - ünnepek alkalmából látogatható.
Augusztus 15. 9 óra 30 Az Osszárium ünnepélyes megnyitása, virágelhelyezéssel.
A megnyitót követően Libor Csilla antropológus tart szakvezetést. Az Osszárium augusztus 23-ig ingyenesen látogatható 9.00–20.00 óráig.
Augusztus 23-ig minden nap 14.00: „… a halál árnyékában járok” – Mit rejtegetnek számunkra a Királyi Bazilika csontvázai? – Szakvezetés Libor Csilla antropológussal. A szakvezetések ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek, jelentkezés: bejelentkezes@szikm.hu (Nemzeti Emlékhely