Tudtátok, hogy Fehérváron volt az ország első fedett sportcentruma?Tudtátok, hogy Fehérváron volt az ország első fedett sportcentruma?
A 20. század első felében teniszpályát, sőt egy fedett sportcsarnokot – az országban az egyik elsőt - is kialakítottak a területén. De kezdjük az elején!
Városvédelmi kötelezettség
Demeter Zsófia várostörténész elmondta, Fehérvár szabad királyi város volt, ezért a polgárainak volt egyfajta városvédő kötelessége. Belőlük alakultak ki később a lövészegyletek.
„Fehérváron módos polgárokból szervezték meg a Polgári Lövészegyletet a 19. század elején. Eleinte a mai Kígyó és Ősz utca környékén volt a központjuk. Mivel az épület elég rossz állapotban volt, és a város is terjeszkedett, ezért kaptak egy új területet, hogy ott képezzék ki a tagokat. Így jött létre az egykori Váralja szabad részén a lövölde 1826-ban.”
Szabadtéri mulatóhely
A lövölde – azon kívül, hogy a polgárok lőhettek – mai szóval élve szabadidő-és rendezvényhelyszínként is szolgált. A területen kültéri és beltéri vendéglő is működött, sőt még sétautakat, hintázó helyeket is kialakítottak.
Fedett nagytermében tartották a bálokat, ezért rengeteg fehérvári járt ide.
1857-ben még a császár, Ferenc József is megfordult itt, ahol bemutatta többek között a lövésztudományát. A lőlapját eltették.
„Néhány évtizeddel később, amikor Ferenc József újra a Dunántúlon járt, Széchenyi Viktor főispán elvitte neki az egykori fehérvári lőlapot emlékbe, ajándékként.”
A lövölde mellett kapott helyet az 1850-es években a méneskaszárnya istállókkal és laktanyákkal, ahol a monarchia idejében a katonalovak tenyésztésével, később pedig a polgári lóállomány nemesítésével is foglalkoztak.
Az ipargróf álma
A lövölde fő utcája az Apácza utca - a mai Deák Ferenc utca - volt, amit az 1879-es országos kiállítás-és vásár nyitottak meg.
„A fehérvári Zichy Jenő, akit a korabeli sajtó csak ipargrófként emlegetett, felvetette az országgyűlésben, hogy rendezzenek világkiállítást. A javaslatot nem szavazták meg, de Zichy nem adta fel. Kitalálta, hogy akkor legyen egy országos kiállítás-és vásár Fehérváron, amit a város sokáig egyetlen rendezvényhelyszínén, a lövöldén rendeztek meg.”
Bálteremből sportcentrum
Az évtizedek alatt a lövölde rengeteget fejlődött. A két világháború között megélénkült a sportélet Magyarországon, amelynek az „apostola” az a Klebersberg Kúnó volt, aki gyerekként Fehérvárra járt iskolába.
„A lövöldét ekkor alakították át. A nagy báltermet átépítették fedett sportcentrummá, amely akkoriban az országban az egyik első ilyen jellegű létesítmény volt.”
Sokan jártak ide teniszezni, de tartottak itt ökölvívómérkezőséket és tornaversenyeket is. A történész megjegyezte, a lövölde pusztulását a vasútállomás közelsége okozta.
1944 szeptemberében és októberében is szőnyegbombázták Fehérvárt, amelynek során a lövölde kiégett és elpusztult. Utána már nem építették újra.
