Új kutatások indulnak a Nemzeti Emlékhelyen - a fagerendák vizsgálatával igyekeznek datálni a városfal és a koronázótemplom építésének idejét 
Új kutatások indulnak a Nemzeti Emlékhelyen - a fagerendák vizsgálatával igyekeznek datálni a városfal és a koronázótemplom építésének idejét
Új kutatások indulnak a Nemzeti Emlékhelyen - a fagerendák vizsgálatával igyekeznek datálni a városfal és a koronázótemplom építésének idejét A Szent István Király Múzeum hamarosan újabb kutatásba kezd a Nemzeti Emlékhely területén, ahol a faszerkezetek és gerendák vizsgálatával végeznek majd kormeghatározást. A múzeum fenntartójaként a város önkormányzatának képviseltében Róth Péter alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy mindezek felbecsülhetetlen értékkel bírnak korszakolás és építéstörténet szempontjából.
Elhangzott, hogy a korábbi feltárások során készült régészeti dokumentációk, felmérések és ásatási rajzok alapján faleletek vannak az egykori városfal környékén. "Korábban a régészeti kutatások nem tették lehetővé, hogy ezeket a szakemberek a dendrokronológia módszerével idő szerint datálják. Azonban a Jókai utca 14. szám alatt 2019-ben feltárt városfalmaradványokat, gerendákat már lehetett így kutatni. A Szent István Király Múzeum álláspontja szerint mostanra megérett az idő arra, hogy elkezdődjenek a feltárások és a vizsgálatok a Nemzeti Emlékhelyen is" - fogalmazott az alpolgármester.
Róth Péter azt is kiemelte, hogy olyan eredményeket várnak, melyek hozzájárulnak az egykori koronázó templom és Székesfehérvár történetének alaposabb, részletesebb megismeréséhez. "Mindenképpen azt gondoljuk, hogy új adalékkal szolgálhat akár a koronázó templom, illetve a város történetének jobb megértéséhez, megismeréséhez. A 11. század igen fontos időszaka a magyar történelemnek, így Székesfehérvárénak is. Szent István király uralkodásáról beszélünk és az első Árpád-házi királyok uralkodásának idejéről. Ekkor született meg a magyar keresztény állam, s mi úgy tartjuk, hogy ez a hely ennek a bölcsője" - mondta az alpolgármester.
"A mostani tervek, gyakorlatilag már egy megkezdett kutatás folytatásaként értelmezhetők. Korábbi ásatásainkból, illetve a nagy elődök ásatásiból is kerültek elő olyan faleletek, amiket sikerült dendrokronológiai és C14-es vizsgálatokkal datálni és bizony születtek megdöbbentő eredmények is, elég ha a Jókai utcai ásatások eredményére gondolunk, ahol bebizonyosodott, hogy már a 11. században feltehetően kőfal vette körül a mai értelemben vett Belváros teljes területét" - mondta Pokrovenszki Krisztián főigazgató.
Kapcsolódó
Megérkezett az eredmény: tizenegyedik századi a városfal!
Már István korában megkezdődhetett a Székesfehérvárt körülölelő városfal építése. A Jókai utca 14. szám alatt zajló ásatás eredményeként már biztossá vált, hogy a tizenegyedik században épült a városfal, megérkeztek ugyanis a radiokarbon-vizsgálat eredményei. A középkorban ezzel Európában az első olyan városok közé tartozott Székesfehérvár, ahol kő városfal épült.
A bazilika 70-es és 90-es évek ásatásainak felszínrajzát tanulmányozva Horváth Emil dendrokronológus figyelt fel arra, hogy azokon több helyen fagerendákat jelöltek. Kralovánszky Alán az ásatási jelentésben egyébként erre utalást is tett. A helyszínen Horváth Emil kiemelte, hogy a Jókai utcai ásatási eredmények adták meg az alapot arra, hogy bizakodóak legyünk.
Székesfehérvár városfala a 11. században épült
A városfal egy szerves fejlődés eredményeként épült meg és a hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez rengeteg faanyagot használtak. "Kettős jelentős eredményt várunk. Az egyik az, hogy újabb pontot tárunk fel és datáljuk a városfal építési idejét, és nem utolsó sorban pedig közvetve tudjuk datálni a Szűz Mária prépostság építési idejét is, hiszen arról nincsenek közvetlen írásos bizonyítékaink, egy-két közvetett adatunk van. A Lakatos utcai 2020-as feltárás adata biztató volt, mert az 1014-et jelölt. Ez egybevág azzal, amit a későbbi krónikák is említenek, hogy István király uralkodásának kezdetén kezdte el a préspostság építését"- fogalmazott Horváth Emil. Amennyiben a bazilikán belülről is rendelkeznének hasonló leletekkel a szakemberek, úgy közelebb kerülhetnének az egyes szakaszok építésének idejéhez.
Pokrovenszki Krisztián azt is elmondta, hogy első lépésként talajradaros vizsgálatnak vetik majd alá a területet, melynek eredménye bár kétséges a bolygatottság miatt, optimális esetben akár ki is rajzolhat falszakaszokat, padlózatot, irányt mutatva egy későbbi feltárás lehetőségének. Ezt a feltárások helyszínrajza alapján is megpróbálják rekonstruálni a szakemberek.
A múzeumi szakemberek számítása szerint a Mátyás kori bővítésnél, mely áttöri az egykori városfal vonalát, alig kétmétert kell leásni, hogy elérjék azt a szintet, ahol a faszerkezet lehet. Pokrovenszki Krisztián főigazgató hangsúlyozta, bíznak benne, hogy nem rongálódott nagyon a szerkezetük, és denrokronológiai, valamint C14-es vizsgálatoknak vethetik alá.
Miért is fontos ez?
Korábban azt gondolták a szakemberek, hogy a mai belvárost körülölelő falszakasz a tatárjárás után kezdett kiépülni, azonban Szücsi Frigyes és Szőllősy Csilla ásatásai, valamint a korábbi feltárások természettudományos eredményei erre rácáfoltak, bizonyítva, hogy Székesfehérvárt már a korai időszakban, a 11. században kőfal vette körül, mely akkor még Európa-szerte is ritkaságszámba ment.
A feltehetően szakaszosan, hosszabb ideig épülő városfallal kapcsolatban nincs kellő mennyiségű adat a teljes kiépülését tekintve. Fontos tehát, hogy minél több eredményt tudjanak összevetni egymással a szakemberek. Az tudható, hogy a bazilika mellől, a jelenlegi Lakatos utcában előkerült leletek viszonylag korai, 1014-es datálása kétséget kizáróan Szent István korára teszik annak építését, vagy megújítását. Amennyiben a bazilikán belülről is rendelkeznének hasonló leletekkel a szakemberek, úgy közelebb kerülhetnének az egyes szakaszok építésének idejéhez.
Régiós laboratóriumot terveznek
Itt azonban nem állnak meg a szakemberek, a tervek között szerepel, hogy egy dendrokronológiai laboratóriumot hozna létre a Szent István Király Múzeum a régióban elsőként. Ez is egybevág azzal a céllal, amit a volt Köztársaság Mozi épületében kialakított új kiállítótér kapcsán megfogalmazott a múzeum, ami egyfajta tudományos helyszíne, bemutatója és raktára a mai Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert régészeti, művészettörténeti és adattári értékeinek. Az új helyszínen kialakított kőtár a Solium Regni - Az ország trónusa című kiállítással nyitja meg kapuit.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Géniusz Program segítségével és fenntartói támogatással kiegészítve megújulhat az Aba Novák-secco, mely a falnedvesedés következtében restaurálásra szorul. A falak nedvesedése ellen jelentős lépéseket tett már a múzeum és a jövőben is lesznek hasonló jellegű munkálatok. A Nemzeti Emlékhely a felújítások ideje alatt ingyenesen lesz majd látogatható, hétvégétől pedig kedvezményes áron léphetnek majd be az érdeklődők.
