A Fejér megyei Páprádi Anna Bíborka Magyarország új Mézkirálynője A Fejér megyei Páprádi Anna Bíborka Magyarország új Mézkirálynője
Minden évben megrendezik Jászberényben a Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozót, melynek keretén belül Mézkirálynőt is választanak. Az immár 24 éve tartó hagyomány során a Mézkirálynő-címre pályázóknak komoly próbákon kell teljesíteniük.
A jelöltek három területen mérettetik meg magukat: a méhészetről, méhészeti termékekről való tudásukat egy írásbeli teszt során, a kommunikációs készségeiket a közönség előtti bemutatkozáskor, a marketinges ötleteiket pedig a zsűrivel való elbeszélgetésben mérik fel a bírák. Az adott területeken nyújtott teljesítményeket pontozzák, s a végeredmény alapján derül ki, hogy ki lesz az év Mézkirálynője, illetve, hogy kik érdemlik meg az Udvarhölgy címet. Természetesen van közönségdíj is – erről a jelenlévő méhészek szavazatai döntenek.
Tavaly az I. Udvarhölgy és a Közönségdíj nyertese is Páprádi Anna Bíborka lett, aki idén végre a koronát is megszerezte.
"Idén a vírushelyzet nem tette lehetővé a hagyományos mézkirálynő választást, ezért a bizottság úgy döntött, hogy felkérik a tavalyi hármast, Mézkirálynőnek pedig a tavalyi közönségdíjast választják" – mesélte az Abán élő fiatal lány. "Így lett az I. Udvarhölgy Busi Adriána, a II. Udvarhölgy Szemerits Eszter, engem pedig Mézkirálynőjüknek választottak a méhészek."
A Mézkirálynő és Udvarhölgyei feladatai közé tartozik, hogy egy éven át képviseljék a magyar méhészeket és a termelői magyar mézet.
"Mondhatni, a mi feladatunk az, hogy közelebb vigyük az emberekhez azokat az értékeket, amiket a méhek munkássága hordoz.” – árulta el az új Mézkirálynő – „Ez a hídépítés több formában történik, melynek részét képezik a személyes találkozások a különböző rendezvények alkalmával, az iskolákban, óvodákban tartott Mézes Reggeli programok, a közösségi médiában való jelenlét, a sajtónyilatkozatok és a kisfilmszereplések. Emellett a méhészeknek is tartunk szakmai előadásokat. Így két év távlatában úgy gondolom, hogy Mézkirálynőnek lenni hivatás. Olyan dolog, amit az ember úgy tud csak jól csinálni, ha abba a szívét is beleadja, hiszen a mesébe illő felvonulások és a korona mögött rengeteg munka és odaadott hétvége van, s ugyanakkor életre szóló élmények és rengeteg öröm is egy fontos cél érdekében. Összességében tehát megéri az időt, energiát, s boldog vagyok, hogy a részese lehetek ennek a folyamatnak!"
Bíborka kifejtette, hogy Magyarország nagyhatalomnak számít a méztermelésben. A hazai méznek határainkon kívül is nagy híre van, s mindeközben mézfogyasztásban messze alul maradunk a környező országokhoz képest.
A statisztikák szerint egy magyar ember átlagosan egy kiló mézet fogyaszt el évente, ami rendkívül kevés!
"Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy miként tudják beépíteni a méhészeti termékeket az egészség-megőrzésbe, a helyes táplálkozásba, vagy akár a szépségápolásba" – mondta az abai lány. "Szeretnénk minél több emberrel megismertetni azokat a kutatásokat, melyek alátámasztják azt, hogy igen is lehet a virágporhoz nyúlni, ha immunerősítésről van szó, s lehet alkalmazni a propoliszt és a mézet légúti problémákra, köhögéscsillapításra, s ott van a méhpempő is, ha a hormonháztartásunkat szeretnénk rendezni.
Tudni kell azt is, hogy a méheknek kiemelt szerepe van a beporzásban! Olyannyira, hogy
az asztalainkon lévő gyümölcsök, zöldségek, pékáruk többsége eltűnne, ha ők nem lennének, ezért a beporzók védelméért tett megmozdulások szintén kiemelt jelentőséggel bírnak.
Az erre irányuló törekvésekben pedig az Országos Magyar Méhészeti Egyesület mellett a Mézkirálynő, az Udvarhölgyek és a Mézlovagok is fontos szerepet vállalnak. A kialakult járványhelyzet bennünket is arra ösztönöz, hogy új utakat keressünk az emberek megszólítására. Ennek részeként szeretnénk kihasználni a közösségi média és az e-marketing adta lehetőségeket, készülünk több installációval is, valamint reklámfilmeken is dolgozunk. Emellett több kampányt is indítunk. Reményeink szerint a Mézes Reggeli Programot is meg fogjuk tudni tartani az év hátralévő hónapjaiban.”
Bíborka egyébként nem véletlenül csöppent bele a mézkirálynőségbe. Édesapja méhész, így már gyermekkorában megismerkedett a méhekkel. Mondhatni, hogy az apa-lánya programok is a kaptár mellett kaptak helyet.
"Nagyon szerettem ezeket a közös időket, mert ilyenkor rengeteget beszélgettünk, s nagyon sok dolgot megtanultam a méhekről. Apukám egyszer elmesélte, hogy a méhek télen összeállnak egy gömbbe és rétegeket alkotnak, akárcsak egy hagyma, hogy melegíteni tudják egymást. Ha pedig a kívül lévők már fáznak, akkor a többiek beljebb engedik őket megmelegedni. Így cserélődnek a „rétegek”. E történeteket hallva, a méheken keresztül sokat tanultam az összetartásról és a gondoskodásról. Ahogy egyre nagyobb lettem, tudtam, hogy azokat az értékeket, amiket kaptam a szüleimtől, szeretném majd tovább vinni. Így nem is volt kérdés számomra, hogy lesznek-e méhcsaládjaim. Aztán a párommal egy nagyot álmodtunk, s létrehoztuk a Mézes Birtokot Abán. Ez egy olyan kisgazdaság, amiben helyet kap a méhészet és más állatok is. Terveink szerint olyan rendezvényeket szervezünk majd ezen a birtokon, melyek során az emberek megtudhatják, milyen úton kerül a méz a kaptárból egy család asztalára. Mindeközben a gyermekek olyan élményeket és tapasztalatokat gyűjthetnek, melyek később tudatosabb fogyasztókká teszik majd őket."
A méhészkedés mellett a fiatal lány egy korai fejlesztő központban dolgozik, ahol mozgás-sérüléssel, illetve autizmus spektrum zavarral élő gyermekek fejlesztésében vesz részt. Emellett stroke túlélők rehabilitációját is végzi.
A munkája sokszor összefonódik a méhek szeretetével: például rengeteg méhecskés fejlesztő játéka van az eszközparkjában, s arra is volt már példa, hogy az egyik stroke-on átesett páciense a torna közben azon mosolyodott el, hogy meglátta a karján a hétvégi rendezvényen odafestett méhecskét, amiről ő már meg is feledkezett.
Ő pedig nagyon szereti azokat a pillanatokat, amikor összeér ez a két terület.
Bíborka – természetesen - nagyon szereti a mézet, mint ételt. Amikor még az egyetemre járt, s három lánnyal lakott egy albérletben, akkor is 1 kg felett volt a havi mézfogyasztása a kis csapatnak! Ami sokaknál egy éves mennyiségnek felel meg a statisztikák szerint.
"Nagy kávés lévén a mézet elsősorban ebbe az italba keverve fogyasztom. Apukám nagyon édesszájú, de még őt is távol tudtam tartani mindig a kávémtól azzal a mennyiségű mézzel, amennyit belepakolok.” – mondta nevetve – „Nagyon szeretem a markáns ízeket, ezért gyakran fogyasztok hárs, galagonya, édesharmat és napraforgó mézet, de a levendulás méz szintén befutó nálam. A konyhában egyáltalán nem használok cukrot, mindent tudok helyettesíteni mézzel, sőt sokszor jelentősen kevesebb mennyiségű méz elég egy ételhez, mint amennyi a recept szerint cukorból kellene."
S, hogy melyik a kedvenc mézes ételem? A beirdalt sertés lapocka, amit mézes mustáros rozmaringos szósszal kenek meg, majd beteszem a sütőbe jól megpirulni. Ezt a finomságot többször ettem már friss ribizlivel, s kevés finomabb dolgot tudok elképzelni nála!
Elárulta azt is, hogy kezdetben nagyon félt a méhszúrástól, s teljesen tisztán emlékszik az első méhszúrásra, ami érte: Édesanyja elment három napra dolgozni, s apukája a második nap úgy gondolta, hogy a pörgetést a nappalijukban hajtja végre - ami történetesen sok méhecskével és mézzel jár együtt. Amikor az apukája javában benne volt a munkában, a méhek pedig e művelet közben gyorsan felfedezték maguknak az antik bútorokat, a könyvespolcot és függönyöket – az édesanya (meglepve mindenkit) előbb hazaérkezett, s nem kimondottan ilyen fogadtatásra számított. Bíborka pedig - szokásához híven - mezítláb járkálva pont akkor lépett rá egy méhecskére - s jajgatásával tovább fokozta a családi „idillt”.
"Mára már jobban hozzászoktam a méhszúráshoz, bár még nem tartok ott, mint azok a méhészek, akik fürdőnadrágban és papucsban méhészkednek. A méhszúrással kapcsolatban pedig két hasznos dolgot tanultam meg. Az egyik az, hogy ha méh van körülöttünk, akkor a szoborjáték a legjobb védekezés, hiszen, ha mozdulatlanok vagyunk, lehet, hogy megpihen rajtunk kicsit, de utána tovább is száll. A másik pedig a fullánkeltávolítással kapcsolatos. Ha rácsípünk a fullánkra és úgy próbáljuk meg kiszedni, akkor csak magunkba pumpáljuk a mérget. Ellenben, ha egy határozott kaparó mozdulattal szedjük ki, akkor sokat javítottunk a helyzetünkön!"
"Életem eddigi legizgalmasabb két éve van mögöttem" – zárta beszélgetésünket a Mézkirálynő. "Amikor Udvarhölgy voltam, bejárhattam az egész országot: több, mint 60 rendezvényen voltam jelen. Zsűrizhettem mézversenyen - ahol több, mint 200 mézet kóstoltunk meg egy délután alatt -, kóstoltathattam mézet gyerekekkel, felnőttekkel olyan helyeken is, ahol az emberek többségének azelőtt még sose volt rá alkalma, lehetősége, hogy megízlelje.
Annyi előadást és beszédet tartottam, amennyit sosem hittem volna valaha, hogy fogok. Részt vehettem sajtótájékoztatókon, egészségnapokon, véradáson, méhészbálokon és még mézlovagokat is avathattam, miközben nap, mint nap egy jó ügyért tehettem. Ez idő alatt rengeteget tanulhattam magamról, s a körülöttem lévő világról.
Ha visszagondolok erre az időszakra, végtelen hálát érzek azért a sok-sok élményért, amit kaptam és azokért a méhészekért, akik minden alkalommal ott voltak, ha egy-egy jó cselekedetre, mézadományozásra, biztatásra volt lehetőség! Nagyon különleges emberek!"
