Három híres Fejér megyei magyar és három trükk, amit elleshetünk tőlükHárom híres Fejér megyei magyar és három trükk, amit elleshetünk tőlük
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a területen már 20 000 évvel ezelőtt is léteztek ember lakta települések, ami azért nem semmi. Az ekkor itt lakó népeket beazonosítani még nem sikerült, de a közvetlenül a rómaiak előtt itt élő népek között a keltákat is megtaláljuk például.
A honfoglalás korától kezdve aztán mindmáig Székesfehérvár környéke jelentős szerepet tölt be az ország életében, hol többet, hol kevesebbet, de sosem elhanyagolható. Nem csoda, hogy megannyi híres ember származik erről a területről, a tudomány, a művészetek vagy a sport világából. Ezek közül térünk ki most három hírességre, és megnézzük, hogyan vehetünk mi is példát róluk.
1. Ybl Miklós
A világhírű építészről valószínűleg még az is hallott, aki nem jártas az építészetben. Ha más nem, akkor a Magyar Állami Operaház lenyűgöző épülete, vagy a Szent István Bazilika monumentális építménye kapcsán már felmerült a neve. Így hát kijelenthetjük, hogy a főváros – ha nem az egész ország – két legszebb épülete fűződik a nevéhez, sok másik mellett.
1814-ben született Székesfehérváron, és ott is élt egészen a gimnázium elvégzéséig, aztán már Európa más városaiban végezte tanulmányait.
Visszatérve Magyarországra, Budapesten kezdett el ténykedni, és sorra építette épületeit romantikus stílusban. Később áttért a neoreneszánszra, és leghíresebb épületei már ebben a szellemben készültek el. A nemrég gyönyörűen felújított Várkert Bazár is az ő szakértelmét dicséri!
Tipp: Ha egy kicsit át akarjuk érezni milyen építésznek lenni, próbáljuk ki a 3D puzzlet! Nagyon izgalmas dolog. És, hogy még csavarjunk egyet a dolgon, az Ybl Miklós által épített Szent István Bazilika mását is megépíthetjük magunknak, eljátszva a gondolattal, milyen is volt ennek a 19. századi építészzseninek lenni.
2. Áron Nagy Lajos
A kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő már felnőtt korában, európai csatangolási után költözött Székesfehérvárra, itt alkotta jelentős poszt-impresszionista műveit.
Legmeghatározóbb alkotásai is Székesfehérvárhoz köthetőek, a Vörösmarty Színházban látható a Csongor és Tünde című festett falburkolata, valamint a másik fő művének tartott nagy méretű festmény Az Ezeréves Fehérvár nevet viseli, amelyet a Magyar Királyi szállóban láthatunk szintén Székesfehérváron.
Ahogyan az jellemző a poszt-impresszionizmusra, a foltok varázslatos erejét felhasználva alkotta meg kompozícióit, ezekből a látszólag össze nem illő elemekből létrehozva egy művészi egységet. Tájképei lírai hangulatúak, de szívesen festett portrékat és a legkülönbözőbb életképek is izgatták.
Munkásságát több díjjal is elismerték, és a Fejér megyei megyeszékhelyen emlékművek és közterek őrzik emlékezetét.
Tipp: Ha szeretnénk egy kicsit művésznek érezni magunkat, és elmerülnénk az alkotás élvezetében, nem kell rögtön arra gondolnunk, hogy vagyonokat költsünk drága festőszerekre. A kezdeti lelkes próbálkozásokra találták ki a kampányszerűen kapható stúdió festőcuccokat. A Lidl akciós újságban érdemes megnézni, hogy mikor kaphatók ilyen készletek, ezekkel bátran lehet kísérletezni, foltokat felvinni igazi vászonra, és figyelni mi fog kisülni belőle, akárcsak Áron Nagy Lajos tette.
3. Fitz Jenő
Fitz Jenő neve keveseknek lehet ismerős, de ha azt mondjuk, hogy Gorsium, akkor talán már többeknek felcsillan a szeme. Ő ugyanis az a régész, aki feltárta az ország egyik legjelentősebb római kori romterületét a Gorsium-Herculia névre keresztelt területet. Ez a régészeti park Fejér Megye területén, Tác településen található. A késő római kori településen, amely katonai táborból alakult várossá, több császár is tiszteletét tette, úgy mint Caracalla, Traianus és Septimius Severus is.
Fitz Jenő volt a Székesfehérvári István Király múzeum igazgatója 1949 és 1985 között, ekkor támadt érdeklődése a Fehérvártól mintegy 10 km-re elhelyezkedő terület feltárására. Több könyvet írt a témában, kitüntetések sorát is magáénak tudhatja a történelmi jelentőségű régészeti feltárásának köszönhetően.
Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még inkább rekonstruálni tudjuk azokat a régi időket, amikor országunk a római császárság hatalma alatt élte világát.
Tipp: Ha szeretnénk kicsit visszautazni az időben, és elmélyülni a Római Birodalom világában, akkor elég csak a számítógépes játékok vizeire eveznünk. Elég sokféle játékot találhatunk a témában, a harcokra épülőktől kezdve a városépítősökön át a kereskedősökig. Ilyen pl. a 2019-ben megjelent Imperator: Rome. Kattintsunk rá és élvezzük a statégiákat, a hódítást! És gondoljunk közben bele, hogy hogyan érezhette magát Fitz Jenő miközben valódi római emlékeket tárt fel. Nagyon izgalmas!
Persze oldalakon át lehetne folytatni a híres fejér megyeiek listáját, de most ők hárman is elegek ahhoz, hogy átérezzük, a tehetség milyen különböző módokon tör utat magának. Fogadjuk meg a tippeket, és fedezzünk fel új dolgokat. Megéri!
