Hol található az 500 kilométeres mozgalom fehérvári emléke?
Hol található az 500 kilométeres mozgalom fehérvári emléke?

Talán nem nagy meglepetés, de az én ötesztendős kisfiam szenvedélyes rajongója a vonatoknak. Klasszikusan abban a korban van, amikor a fiúk odavannak a száguldó vasparipákért, megigézi méretük, hangjuk, sebességük. Nála ez a rajongás nem merül ki a „Thomas, a gőzmozdony” című mese epizódjainak ipari mennyiségű megtekintésében. Alkalomadtán útnak indulunk, és kiválasztva egy-egy állomást, vonatozunk, csak úgy, az utazás kedvéért.
Egyik ilyen rövid, Gárdonyba tett kirándulásunk alkalmával figyeltem fel a székesfehérvári vasútállomás főépületének homlokzatán található két dombormű egyikének apró részletére, a lentebb látható 500 kilométeres táblára.

De mielőtt belemélyednénk a mozgalomba, nézzük a két dombormű születésének körülményeit. A fehérvári vasútállomás a második világháborúban menthetetlen sérüléseket szenvedett, így a világégés után új vasúti központ épült a városban. A főépület homlokzatára két dombormű is került, a legtöbb forrás mindkettő esetében 1953-ra teszi az elkészülésük idejét. Erről tanúskodik a Magyar Nemzet 1953. május 9-i száma is, mely így tudósított a domborművek elkészültéről:
„A közeli hetekben kerül a pályaudvar város felőli homlokzatának főbejárata fölé két szép dombormű. Az egyiket Győri Dezső szobrászművész készítette és megjeleníti a vasút szerepét az iparban, a másik relief Marisa István szobrászművész alkotása és a vasút jelentőségét mutatja be a mezőgazdaságban.”

Szemből nézve a bal oldali tehát Marisa István alkotása, ugyanakkor több forrás is Győri Dezsőt jelöli meg készítőként. Nagyjából 3 méter széles és 1,5 méter magas. Témája a mezőgazdaság és a vasút szoros összekapcsolódása, egyértelműen ezt mutatja az öt emberalak és a mögöttük látható tehervagon.
A számunkra most sokkal érdekesebb a szemből nézve jobbra elhelyezkedő dombormű, mely Győri Dezső munkája és méreteiben megegyezik társával. Ez a dombormű a vasúti dolgozóknak és az egyikük kezében tartott táblával az 500 km-es mozgalomnak állít emléket.

Maga az 500 kilométeres mozgalom a megújuló magyar vasút egy fő célkitűzése volt az 1950-es években. Azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy 24 óra alatt minden mozdony legalább 500 km-t tegyen meg, természetesen lehetőleg hasznos, feladatot teljesítő menetben. A mozgalom annyira népszerű volt, hogy Rodriguez Endre még dokumentumfilmet is forgatott róla 1953-ban.
Az évtizedek és az 500 kilométeres mozgalom, mint az egykori gőzmozdonyok füstje, elszállt. Egy pici utalás, egy cseppnyi emlék azonban itt maradt nekünk, elrejtve egy 68 éve felállított dombormű apró részletében.