Hol található az 500 kilométeres mozgalom fehérvári emléke?
Hol található az 500 kilométeres mozgalom fehérvári emléke?
Hol található az 500 kilométeres mozgalom fehérvári emléke?Talán nem nagy meglepetés, de az én ötesztendős kisfiam szenvedélyes rajongója a vonatoknak. Klasszikusan abban a korban van, amikor a fiúk odavannak a száguldó vasparipákért, megigézi méretük, hangjuk, sebességük. Nála ez a rajongás nem merül ki a „Thomas, a gőzmozdony” című mese epizódjainak ipari mennyiségű megtekintésében. Alkalomadtán útnak indulunk, és kiválasztva egy-egy állomást, vonatozunk, csak úgy, az utazás kedvéért.
Egyik ilyen rövid, Gárdonyba tett kirándulásunk alkalmával figyeltem fel a székesfehérvári vasútállomás főépületének homlokzatán található két dombormű egyikének apró részletére, a lentebb látható 500 kilométeres táblára.
De mielőtt belemélyednénk a mozgalomba, nézzük a két dombormű születésének körülményeit. A fehérvári vasútállomás a második világháborúban menthetetlen sérüléseket szenvedett, így a világégés után új vasúti központ épült a városban. A főépület homlokzatára két dombormű is került, a legtöbb forrás mindkettő esetében 1953-ra teszi az elkészülésük idejét. Erről tanúskodik a Magyar Nemzet 1953. május 9-i száma is, mely így tudósított a domborművek elkészültéről:
„A közeli hetekben kerül a pályaudvar város felőli homlokzatának főbejárata fölé két szép dombormű. Az egyiket Győri Dezső szobrászművész készítette és megjeleníti a vasút szerepét az iparban, a másik relief Marisa István szobrászművész alkotása és a vasút jelentőségét mutatja be a mezőgazdaságban.”
Szemből nézve a bal oldali tehát Marisa István alkotása, ugyanakkor több forrás is Győri Dezsőt jelöli meg készítőként. Nagyjából 3 méter széles és 1,5 méter magas. Témája a mezőgazdaság és a vasút szoros összekapcsolódása, egyértelműen ezt mutatja az öt emberalak és a mögöttük látható tehervagon.
A számunkra most sokkal érdekesebb a szemből nézve jobbra elhelyezkedő dombormű, mely Győri Dezső munkája és méreteiben megegyezik társával. Ez a dombormű a vasúti dolgozóknak és az egyikük kezében tartott táblával az 500 km-es mozgalomnak állít emléket.
Maga az 500 kilométeres mozgalom a megújuló magyar vasút egy fő célkitűzése volt az 1950-es években. Azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy 24 óra alatt minden mozdony legalább 500 km-t tegyen meg, természetesen lehetőleg hasznos, feladatot teljesítő menetben. A mozgalom annyira népszerű volt, hogy Rodriguez Endre még dokumentumfilmet is forgatott róla 1953-ban.
Az évtizedek és az 500 kilométeres mozgalom, mint az egykori gőzmozdonyok füstje, elszállt. Egy pici utalás, egy cseppnyi emlék azonban itt maradt nekünk, elrejtve egy 68 éve felállított dombormű apró részletében.
