Budapesti ajándék, ami Szegedről érkezett Fehérvárra: a Balatoni Sellők alkotás történeteBudapesti ajándék, ami Szegedről érkezett Fehérvárra: a Balatoni Sellők alkotás története
A kecsegén lovagló najádokat (sellőszerű tündéreket) ábrázoló szobor, a Balatoni Sellők 1990 óta ékesíti a Szabadságharcos út Mészöly Géza utca felőli oldalát, közvetlenül a Csitáry G. Emil Uszoda mellett. Talán kevesen tudják, de a szobor másolat, az eredeti Szegeden, a Széchenyi téren található párjával együtt. A köznyelv több néven, így Építő és Romboló Tisza, Najádok Kútja, Nyugvó és Haragvó Balaton néven is emlegeti.
Készítője az 1945. január 7-én, 63 esztendős korában elhunyt Pásztor János szobrász, akinek országszerte ma is rengeteg kiváló alkotása látható. A Balatoni Sellők szegedi, eredeti művész alkotása 1830-ra datálódik, szakértők Pásztor János legszebb munkáinak időszakaként emlegetik ezeket az éveket.
A szoborpáros egyik darabján a Tiszát egy pontyon száguldó haragos férfi szimbolizálja, aki bal kezével egy fiatal anyát ragad magához, jobb kezével, pedig a fia kezét fogja. A másik szobron az áldást hozó najádjainak, sellőinek mozdulatai kérlelést, engesztelést fejeznek ki, hogy lecsillapítsák az iszonyatos erejű elemek haragját.
A szoborpáros utóbbi felének másolatát a Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság ajándékozta Székesfehérvárnak, Nagy Benedek szobrászművész restaurálta, majd ezt követően foglalta el mai helyét 1990-ben. Érdekesség, hogy mire városunkba érkezett, az eredetileg a Tiszát szimbolizáló szobor a Balatoni Sellők nevet kapta.
A Csitáry G. Emil uszoda melletti fák között szökőkútként működő szobor köszöni szépen, remekül van, ugyan némi tisztítás talán ráférne, de szerencsére komolyabb baj nem látszik rajta. Reméljük, kiváló állapota még hosszú évtizedekig megmarad.