A Magyar Vitéz vándorútja Székesfehérváron
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
A Magyar Vitéz vándorútja Székesfehérváron

A Magyar Vitéz igazi fehérvári vándorszobor: a Szekfű Gyula utcából indulva megjárta a Fő utcát és a műemlékeket őrző raktárat is, napjainkban pedig az Oskola és az Ady Endre utca sarkán látható.

Ohmann Béla szobrászművész kapcsán már több alkotást is bemutattunk, így írtunk Kálmáncsehi Domonkos székesegyházat őrző szobráról, a várkörúti Schmidl-villa sarkán helyet kapó Szent József és Jézus szobráról, de a szintén a Várkörút mentén található Prohászka emlékműről is. Most egy újabb, talán az összes közül a legnagyobb utat bejáró Ohmann-alkotásról, a vándorló Magyar Vitézről jöjjön néhány érdekesség.

A Vitézi Székház alapkövét vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó rakta le 1938. május 22-én, a Szekfű Gyula utcában, a legtöbb forrás szerint 1938-ban aztán el is kezdték építeni és 1940-re készült el. A két dátum közül főleg utóbbinak, az elkészülés évének volt jelentősége, hiszen ekkor ünnepelte a Horthy Miklós által alapított vitézi rend a fennállása huszadik évfordulóját.

A jeles évfordulóra épült a Vitézi Székház, mely díszítésül egy impozáns kővitézt kapott. Az épület terveit a korszak székesfehérvári vezető építésze, Schmidl Ferenc készítette el, a díszítéseket jelentő alkotásokat pedig a kor nagyjai, így Aba-Novák Vilmos festőművész vagy épp a Schmidl Ferenccel több közös munkát jegyző Ohmann Béla jegyezte.

Ohmann Béla életrajzával részletesen foglalkoztunk már korábbi, fentebb linkelt cikkeinkben. A magyar Vitéz kapcsán érdemes kiemelni, hogy az fmc.hu írt róla néhány éve, hogy a szobor valójában Zrínyi Miklóst ábrázolja. Akkor cikkünkben Demeter Zsófia történész be is avatta olvasóinkat néhány részletbe a Vitézi Székház és a Magyar Vitéz kapcsán:

„Érdekes találkozásaim voltak ezzel kapcsolatban, persze nem gondoltam húsz évvel ezelőtt, hogy erre kellene rákérdezni. Schmidl Ferencnek éppen az évfordulós kiállítására készültem, amikor sokat beszélgettem a lányával, Bándy Jánosnéval. Shmidl Ferencről tudjuk, hogy a harmincas-negyvenes évekig – mondjuk, úgy hogy – városi főépítész volt Székesfehérváron, persze akkor nem ezt az elnevezést használták. Nevéhez fűződik Székesfehérvár szerkezetileg és építészetileg is korszerű, vonzó várossá fejlesztése az 1930-as valamint az 1940-es években, a Csitáry-érában. Mondhatjuk, hogy ő határozta meg azt, mit és kivel dolgoztatunk. A lánya azt is elmesélte, hogy nagyon jó barátságba került Ohmann Bélával, akinek hat műve található Székesfehérváron, és a Várkörút 7. szám alatt található egykori Schmidl-villa épületét is az ő szobra díszíti. Bándy Jánosné sok mindent mesélt, számos képet és iratot adott az édesapjáról való megemlékezéshez.

Az egyik igen élénk emléke a Vitézi székház tervezéséhez kötődik, amit nagylányként sok alkalommal hallott, ugyanis Schmidl Ferenc és Ohmann Béla a nagyszobájukban folytatta ezeket a megbeszéléseket. Schmidl Ferenc tervezte a Vitézi székházat. A szakember híres volt arról, hogy a kilincsekig bezárólag mindent megtervezett, természetesen azt is, hogy mivel díszítik az épületet. A magyar vitéz szobrát és a díszítéseket is Ohmann Béla készítette el. Nem tartom egészen véletlennek, hogy nem azt a címet adták a szobornak, hogy Zrínyi Miklós, hanem azt, hogy A magyar vitéz…Vitézi székházak nemcsak Fehérváron épültek, hanem országszerte. A szokás pedig az volt, hogy ezekre a székházakra a magyar vitéz allegóriája került. Példának tudom hozni Balassagyarmatot: az én nagyapám is szobrokat készített az ottani vitézi székházra. A honfoglaló hét vezért készítette el, de nem a nevük szerepel felsorolásként a szobrok alatt, hanem az hogy A hét vezér – magyar vitézek.”

A Magyar Vitézt tehát a Szekfű Gyula utcában állították fel, eredeti állapotáról ide kattintva érhető el egy 1940-es felvétel. Később több költözés is várt rá, 1989 őszéig a Fő utca 6. falán kapott helyet (itt található most Melocco Miklós Mátyás-emlékműve), majd huzamosabb időt töltött a raktárban, 2000. szeptember 30. óta pedig az Oskola és az Ady Endre utca sarkán talált új otthonra.

Az eddigi utolsó fontos történés a szobor életében 2021. szeptember 30-án volt, a Kulturális Javak Bizottsága ekkor folytatott eredményes egyeztetéseket a szobor védetté nyilvánítása kapcsán.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek