A Magyar Vitéz vándorútja SzékesfehérváronA Magyar Vitéz vándorútja Székesfehérváron
Ohmann Béla szobrászművész kapcsán már több alkotást is bemutattunk, így írtunk Kálmáncsehi Domonkos székesegyházat őrző szobráról, a várkörúti Schmidl-villa sarkán helyet kapó Szent József és Jézus szobráról, de a szintén a Várkörút mentén található Prohászka emlékműről is. Most egy újabb, talán az összes közül a legnagyobb utat bejáró Ohmann-alkotásról, a vándorló Magyar Vitézről jöjjön néhány érdekesség.
A Vitézi Székház alapkövét vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó rakta le 1938. május 22-én, a Szekfű Gyula utcában, a legtöbb forrás szerint 1938-ban aztán el is kezdték építeni és 1940-re készült el. A két dátum közül főleg utóbbinak, az elkészülés évének volt jelentősége, hiszen ekkor ünnepelte a Horthy Miklós által alapított vitézi rend a fennállása huszadik évfordulóját.
A jeles évfordulóra épült a Vitézi Székház, mely díszítésül egy impozáns kővitézt kapott. Az épület terveit a korszak székesfehérvári vezető építésze, Schmidl Ferenc készítette el, a díszítéseket jelentő alkotásokat pedig a kor nagyjai, így Aba-Novák Vilmos festőművész vagy épp a Schmidl Ferenccel több közös munkát jegyző Ohmann Béla jegyezte.
Ohmann Béla életrajzával részletesen foglalkoztunk már korábbi, fentebb linkelt cikkeinkben. A magyar Vitéz kapcsán érdemes kiemelni, hogy az fmc.hu írt róla néhány éve, hogy a szobor valójában Zrínyi Miklóst ábrázolja. Akkor cikkünkben Demeter Zsófia történész be is avatta olvasóinkat néhány részletbe a Vitézi Székház és a Magyar Vitéz kapcsán:
„Érdekes találkozásaim voltak ezzel kapcsolatban, persze nem gondoltam húsz évvel ezelőtt, hogy erre kellene rákérdezni. Schmidl Ferencnek éppen az évfordulós kiállítására készültem, amikor sokat beszélgettem a lányával, Bándy Jánosnéval. Shmidl Ferencről tudjuk, hogy a harmincas-negyvenes évekig – mondjuk, úgy hogy – városi főépítész volt Székesfehérváron, persze akkor nem ezt az elnevezést használták. Nevéhez fűződik Székesfehérvár szerkezetileg és építészetileg is korszerű, vonzó várossá fejlesztése az 1930-as valamint az 1940-es években, a Csitáry-érában. Mondhatjuk, hogy ő határozta meg azt, mit és kivel dolgoztatunk. A lánya azt is elmesélte, hogy nagyon jó barátságba került Ohmann Bélával, akinek hat műve található Székesfehérváron, és a Várkörút 7. szám alatt található egykori Schmidl-villa épületét is az ő szobra díszíti. Bándy Jánosné sok mindent mesélt, számos képet és iratot adott az édesapjáról való megemlékezéshez.
Az egyik igen élénk emléke a Vitézi székház tervezéséhez kötődik, amit nagylányként sok alkalommal hallott, ugyanis Schmidl Ferenc és Ohmann Béla a nagyszobájukban folytatta ezeket a megbeszéléseket. Schmidl Ferenc tervezte a Vitézi székházat. A szakember híres volt arról, hogy a kilincsekig bezárólag mindent megtervezett, természetesen azt is, hogy mivel díszítik az épületet. A magyar vitéz szobrát és a díszítéseket is Ohmann Béla készítette el. Nem tartom egészen véletlennek, hogy nem azt a címet adták a szobornak, hogy Zrínyi Miklós, hanem azt, hogy A magyar vitéz…Vitézi székházak nemcsak Fehérváron épültek, hanem országszerte. A szokás pedig az volt, hogy ezekre a székházakra a magyar vitéz allegóriája került. Példának tudom hozni Balassagyarmatot: az én nagyapám is szobrokat készített az ottani vitézi székházra. A honfoglaló hét vezért készítette el, de nem a nevük szerepel felsorolásként a szobrok alatt, hanem az hogy A hét vezér – magyar vitézek.”
A Magyar Vitézt tehát a Szekfű Gyula utcában állították fel, eredeti állapotáról ide kattintva érhető el egy 1940-es felvétel. Később több költözés is várt rá, 1989 őszéig a Fő utca 6. falán kapott helyet (itt található most Melocco Miklós Mátyás-emlékműve), majd huzamosabb időt töltött a raktárban, 2000. szeptember 30. óta pedig az Oskola és az Ady Endre utca sarkán talált új otthonra.
Az eddigi utolsó fontos történés a szobor életében 2021. szeptember 30-án volt, a Kulturális Javak Bizottsága ekkor folytatott eredményes egyeztetéseket a szobor védetté nyilvánítása kapcsán.