A székesfehérvári Mater Dolorosa történeteA székesfehérvári Mater Dolorosa története
Bevallom, Székesfehérvár közkincseit, köztéri alkotásait bemutató sorozatom eddig részeimben szándékosan kerültem a város temetőiben található alkotásokat, azok bemutatását. Mert bizony akadnak bőven gyönyörű művek az elmúlás, a földi létből való távozás helyein is. Kivételt tettem, ugyanis olyan sok kérdést kaptam egy bizonyos alkotásról, hiányolták többen is, miért hagytam ki eddig a Mater Dolorosa névre keresztelt alkotást.
Bory Jenő munkásságával már rengeteget foglalkoztunk, sok alkotását bemutattuk a Fehérvár köztéri alkotásait lajstromba szedő sorozatunkban. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
- írtunk a Kelő Napsugár kálváriájáról,
- a felújított Szent György-kútról,
- a Zichy liget hatalmas kővázáiról
- vagy épp az immár 102 éves Huszár Születik névre hallgató szoborról.
Természetesen ezeken kívül is rengeteg alkotása van Székesfehérvár legismertebb alkotójának, akad közöttük olyan is, melyeket temetőkben lelhetünk fel. Az egyik ilyen grandiózus alkotás a Palotai úton, a Hosszú temetőben található. A Mater Dolorosa történetét így foglalja össze a Köztérkép:
„A 310 cm magas fekete márvány építészeti részen látható 110 cm magasságú bronz szobrot 1912-ben készítette az alkotó. Az 1900-as évek elején több síremléket is készített Bory Jenő, ezek egyike a Janny-családnak állított szenvedő Szűz Máriát ábrázoló síremlék. A fajdalomtól szenvedő anya ölében töviskoszorú, arca, testtartása szenvedéséről árulkodik.”
A teljes alakos szobornak vannak kisebb, részletekre koncentráló változatai. A fejrészről készült gipsz változat a Felsővárosi Plébánián található, a Köztérkép szerint ez a darab szerepelt a Műcsarnok 1914-es kiállításán is. Készült egy pirobazalt mellszobor változat is 1922-ben, a 43 cm-es alkotás 1923-ben a Műcsarnokban, 1926-ben a Nemzeti Szalon Egyházművészeti kiállításán volt látható, napjainkban pedig a Bory várban tekinthető meg.