1 hónapnál régebbi cikk

Átverős Facebook-hirdetésekkel támadnak a csalók!
·TechKocka·Utolsó frissítés: undefined
Átverős Facebook-hirdetésekkel támadnak a csalók!
·TechKocka·Utolsó frissítés: undefined

Egyre többen és egyre többet vásárolunk az interneten. Ezt a közvélemény kutatások és a vásárlási statisztikák is nagyon jól visszaigazolják. Ugyanakkor ezeket a tendenciákat nagyon könnyű ellenünk, felhasználók ellen fordítani.

Ahogy életünk egyre több része kötődik az online világhoz, úgy a bűncselekmények, csalások, megtévesztések is alkalmazkodnak ehhez. Azt is statisztikák bizonyítják, hogy a csalások, visszaélések jelentős többsége napjainkban már az online térben történnek.

Ezzel kapcsolatban azt is látnunk kell, hogy az online világ jelentős része a célzott marketingből áll. Ezzel operál a Google, a Facebook és a legtöbb webáruház is. Így nem meglepő, hogy a csalások - kiváltképp az ünnepi vásárlási időszakok esetén - is a hirdetésekhez köthető.

Az egyik legelterjedtebb hirdetési csalás forma, mellyel már idehaza is egyre gyakrabban találkozunk, hogy a közösségi média felületein, szimpla hirdetések formájában csapnak le ránk, gyanútlan vevőkre.

A folyamat lényege, hogy olyan már ismert és korábbról megbízhatónak tartott üzletek, webáruházak, sőt az utóbbi időben már szolgáltató cégek nevében is hirdetnek, amikben eddig feltétel nélkül megbíztunk. Így például csak az elmúlt hetekben volt példa a Lidl, az Aldi, az eMAG, a Tefal, de még a Magyar Posta Hivatal (ilyen meg egyébként hivatalosan nincs is) nevében megjelent kamu hirdetésekre is.

Ezeknek a kamu, megtévesztő hirdetéseknek egy közös célja van, mégpedig az, hogy a bizalmunkra alapozva, azt érjék el, hogy kattintsunk a hirdetésre, majd az ott szereplő akciós terméket megvegyük. Amennyiben ilyenkor engedünk a csábítás ördögének, akkor bankkártya adataink jó eséllyel rossz kezekbe kerülnek.

Miről ismerhető fel a kamu hirdetés?

Ha egy hirdetés meghökkentő, a megszokottnál sokkal nagyobb akcióval operál, már-már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nagy valószínűséggel nem is igaz. Ilyenkor a csalók célja valójában az, hogy kattintsunk. De ne dőljünk be a csábításnak! Legyünk gyanakvók és próbáljuk meg a hirdető céget a hirdetésre kattintás nélkül megkeresni a neten. Ebben a Google kereső jó segítség lehet. Amennyiben megtaláltuk és a honlapjukon még csak utalás sincs a Facebookon látott akciós termékre, akkor gyanakodjunk!

Az is árulkodó tud lenni, ha a hirdetések alatt olvasható kommentekben csak pozitív véleményekkel találkozunk. Ebben az esetben érdemes megnézni a hozzászólások számát és azt, hogy ebből mennyi is olvasható el. Ha a kettő közötti számszerű különbség sok, akkor a csalók jó eséllyel eltüntették a negatív hozzászólásokat.

Figyeljünk arra is, hogy a hirdetés alatti véleményeket, kommenteket milyen nevű felhasználók írták. A legtöbb esetben persze a kommentek magyar nyelvűek, azonban ez a mesterséges intelligenciát is használó Google Fordító idejében már nem feltűnő annyira. Azonban az mindenképpen beszédes szokott lenni, hogy a rengeteg pozitív hozzászóló neve között még véletlenül sincs egy magyar sem.

Amennyiben a fentiek alapján megbizonyosodtunk arról, hogy a hirdetés csak egy csalás sorozat első lépése lehet, akkor inkább ne is kattintsunk rá. Eresszük el az akciós kenyérsütőt és lehetőség szerint jelentsük a hirdetést a Facebooknak, melynek alapján idővel biztos törlik a csaló felhasználó profilját.

Borítókép: unsplash.com
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek