A különböző anyagokból készült házaknak milyen a hőmegtartási képessége?
A különböző anyagokból készült házaknak milyen a hőmegtartási képessége?
A különböző anyagokból készült házaknak milyen a hőmegtartási képessége?Az, hogy a házak hőszigetelése, és így hőmegtartási képessége megfelelő legyen, már évek óta fontos szempont. A rohamosan megugró rezsidíjak mellett pedig mostanra már létfontosságúvá vált, hogy a fűtési szezonban a meleget minden elérhető eszközzel benntartsuk, és így a lehető legkisebbre csökkentsük – fűtésfajtától függően – a gáz-, illetve áramszámlánkat.
Hogy milyen és főleg mennyi eszköz van a kezünkben, az természetesen nagyban függ a pénztárcánktól. Ugyanakkor mielőtt belevágunk a hőszigetelésbe, tisztában kell lennünk azzal is, hogy a házunk mit kíván meg, ami nemcsak azt jelenti, hogy milyen alapanyagból épült, és milyen vastag szigetelés kell rá.
"A hőszigetelési rendszer tervezésekor elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy hőveszteség szempontjából házunk mely része a gyenge pont. Fontos tudni, hogy egy épület a tetőn keresztül veszíti el a hő 25 százalékát, az ablakokon a 15 százalékát, a falakon 35 százalékát, míg alul 15 százalékát" – emeli ki a hőszigetelési megoldásokra specializálódott, székesfehérvári Chemikal építőanyag és festékáruház ügyvezető igazgatója, Ákos Szilárd.
A fentieket látva nem kétséges, hogy fontos hangsúlyt fektetni a falak hőszigetelésére, hiszen jelentős mennyiségű energiát tudunk megtakarítani, ha ez a része rendben van otthonunknak. Itt elengedhetetlen tudni, hogy milyen alapanyagból készült a ház fala.
"A hőmegtartás szempontjából két tényezőt kell figyelembe venni: az egyik a tömeg, azaz minél nagyobb súlyú anyagból épültek a falak, annál jobb a hőmegtartási képesség. A másik tényező a falak alapanyagának hővezetési képessége" – hangsúlyozza Ákos Szilárd.
Hőmegtartási szempontból a legrosszabb paraméterekkel az úgynevezett gyorsházak rendelkeznek, itt van a legnagyobb szükség hőszigetelésre.
"A könnyűszerkezetes házak jellemzően OSB-lapból épülnek, és bár két réteg lap között kőzetgyapot van, kis túlzással átfúj rajtuk a szél, így elengedhetetlen az extrém vastagságú szigetelés. Ugyancsak magas a hővezetési képessége a mostanában egyre inkább divatba jövő vasbeton panelekből álló gyorsházaknak is. Ezeknek az épületeknek gyakorlatilag ugyanaz az alapanyaga, mint a panelházaknak, amelyekről pontosan tudjuk, hogy hőmegtartási képességük nagyon gyenge" – mondja a szakember.
A téglaházak mind tömeg, mind pedig hővezetési képesség szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak, mint a fenti alapanyagú épületek. Ám korántsem mindegy, hogy milyen téglából állnak a falak.
"A régen Székesfehérváron is gyártott B30-as téglák statikailag igen jók, hiszen tele vannak vasporral, ám éppen emiatt a tulajdonságuk miatt rossz a hőmegtartási képességük. Legalább 20 centiméter vastagságú szigeteléssel érdemes ellátni az ilyen alapanyagból készült házakat ahhoz, hogy megfeleljenek a mai normáknak. A későbbiekben gyártott lyukacsos szerkezetű téglák már jelentősen jobb hőmegtartási képességekkel bírnak, így kisebb vastagságú borítás is elég az optimális hőszigetelés eléréséhez" – emelte ki Ákos Szilárd.
Hőszigetelés szempontjából az egyik legjobb helyzetben a vályogtéglás épületek vannak, hiszen a vályognak nemcsak a tömege nagy, de hőmegtartási képessége is jó. Hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek a gerendaházak is, ahol ugyan szoktak filcet tenni a gerendák közé, de ez csak elhanyagolható pluszt nyújt szigetelés szempontjából.
A házfalak mellett, ahogy a fenti ábra is mutatja, mindenképpen fontos figyelmet fordítani a fölfele távozó hőre is, hiszen ott akár 25 százalék is lehet az átlagos hőveszteség. A födémszigetelés tehát elengedhetetlen, főként a mostanában egyre gyakoribb lapos tetejű házak esetében. Itt 20-25 centiméter szigeteléssel érdemes számolni.
