Mozgatható lesz az osszárium fedlapja
Mozgatható lesz az osszárium fedlapja
Mozgatható lesz az osszárium fedlapjaEzzel a munkával – az értékes állomány megőrzése mellett – komoly takarékossági intézkedést is megvalósít a Szent István Király Múzeum, hiszen évente jelentős összeget kellett eddig a fedlap mozgatásáért kifizetni. A korszerűsítésnek köszönhetően ezt ezentúl önállóan is el tudja majd végezni a múzeum.
„Eddig az Osszárium fedlapjának együttes mozgatásához – annak súlya és szerkezete miatt – külső segítséget kellett bevonni. Ennek költsége jelentős terhet jelentett, így most olyan megoldást kell kialakítani a csontkamra megnyitásához, hogy azt a múzeum szakemberei maguk is el tudják végezni. Fontos szempont volt, hogy az elmozdításhoz, elcsúsztatáshoz használt berendezés viszonylag könnyen tárolható, mozgatható és kis gyakorlat mellett használható legyen. A Szent István Király Múzeum ezzel a munkával, az értékes állomány megőrzése mellett, komoly takarékossági intézkedést is megvalósít” – mondta el Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató.
Ami a korszerűsítés során elkészül
Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor irányítása mellett ezen a héten megkezdődtek a munkák a Nemzeti Emlékhelyen. A szakember a műszaki tudnivalókkal kapcsolatban elmondta, hogy az aknát fedő, fedlapnak egy kereszt adja meg a gerincét. A lapok együttes súlya pedig meghaladja a 2,5 tonnát.
A kőlap leemelését segítő, jelenleg is alatta lévő acélkeretet átalakítják, és a leemelést négy darab négykerekű kis kocsival oldják meg. Ezek mindegyikbe egy-egy hidraulikus emelő van beépítve.
"Az emeléshez az alátét acélkeret sarkaihoz közel lévő lyukakba kapcsolódó konzolokat alakítunk ki, ezek alá kell a guruló szerkezeteket kapcsolni, majd az olajemelőkkel a négy sarkon 80 mm-re megemelni a fedlapot. Két személy kézi erővel az akna mellett oldalirányba el tudja tolni a kamrát lezáró kőlapot. Az oldalra gurított fedlap alá három vonalban acéltartókra, bakokra lehet leereszteni a kőlapot, amelyeken biztonságban leállítható a visszahelyezésig – ismertette a részleteket Osgyányi Vilmos.
A szakember azt is elmondta, hogy a fedlapok jó állapotban vannak, de tisztítási munkálatokat végez majd rajtuk. A fedlap szétszedésekor az is kiderült, hogy elkorhadtak a párnafák, amiket most szintén kicserélnek.
A Lechner Tudásközpont – egy elnyert pályázatnak köszönhetően – nettó 3 millió forinttal támogatta a korszerűsítési és restaurálási munkákat. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója kiemelte, hogy mostani beruházás több célt is szolgál: egyrészt a tudományos kutatások szempontjából is jelentős, hogy bármikor hozzá lehet férni majd a csontkamra anyagához.
Másrészt kiemelt események alkalmával többször is az érdeklődő közönség számára hozzáférhetővé lehet tenni a csontkamrában tárolt leletanyag megtekintését. A munkálatokkal a tervek szerint októberben végeznek.
A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert az István király alapította egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyszíne. A Szent István által építtetett királyi bazilika többször megrongálódott. A katedrálisban koronázták királyainkat, és az uralkodók, családtagjait, nemes emberek temetkezési helyéül is szolgált.
Itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket is. Az 1543-as török hódításig a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt.
A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely szabadtéri romkertként vált láthatóvá.
Kapcsolódó
Közelebb kerültek a kutatók a Fehérváron őrzött magyar királyok csontjainak azonosításához
Több száz csontmintát vettek az Osszáriumban őrzött koponyákból, most pedig a csontok nagy részét visszaszállítják Székesfehérvárra a Magyarságkutató Intézet munkatársai. Két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is.
Pokrovenszki Krisztián azt is kiemelte, hogy a királyi bazilika területéről előkerült csontmaradványokat két helyen temették el. Az 1848 és 1882 közötti ásatások csontleleteit – köztük III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványait – a budavári Mátyás-templomban temették el. Az 1936 és 2002 közötti ásatások során feltárt maradványokat pedig már a Nemzeti Emlékhelyen kialakított sírkamrába helyezték el Székesfehérváron.
A Fehérvár TV videója itt érhető el:
