Hazánk első vidéki focimeccsét Fejér megyében rendezték
Hazánk első vidéki focimeccsét Fejér megyében rendezték
Hazánk első vidéki focimeccsét Fejér megyében rendeztékAz első magyarországi labdarúgó mérkőzést 1896. november 1-én rendezték Budapesten. A sportág első hazai leírása egy 1879-es sportkönyvben esett meg, majd egyre több hír és információ jutott el hazánkba a fociról. Hogy az első labda hogyan jutott el Magyarországra, arról több teória is él, az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga így összegzett ezzel kapcsolatban:
"Különböző történetek keringenek arról, hogyan került az első futball-labda az országba. Az egyik forrás szerint a “footballt” Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja hozta be 1875-ben, a másik szerint Harry Perry, az atléták angol edzője, aki a Ludovika Akadémia tanárait és növendékeit tanítgatta."
Ami bizonyos: az első hazai meccset Löwenrosen Károly hozta össze. A kiemelkedő sportemberként ismert építészmérnök a tengerentúlon és Angliában dolgozott, majd 1895-ben a millenniumi kiállításra hazatért, és azt követően is itthon, a MÁV Északi Főműhelyében dolgozott.
Az első magyarországi labdarúgó mérkőzésre munkatársai közül válogatta össze a csapatokat, a kapcsolatait jól kihasználva eredeti futball-labdát hozatott a sportág őshazájából, majd edzésbe állt kollégáival. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén Budapesten, a Pékerdő egyik tisztásán megmérkőztek a felek, a mintegy 300 néző előtt rendezett találkozó kőkemény háborút hozott. A meccs napjára 25 centiméternyi hó esett, sokáig az sem volt biztos, hogy lesz játék. Végül pályára léptek a csapatok, de kis túlzással többet rúgták egymást, mint a labdát, a találkozó a túlzott durvaság miatt alig 20 perc után véget ért.
Az eredmény nem maradt fenn, az azonban igen, hogy a 20 perc során három bokatörés is történt, a meccs így a „Pékerdei csata” néven vonult be a históriás könyvekbe. Ráadásul a durva 20 perc kapcsán szállóigeként fennmaradt, hogy a “Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra”, utalva ezzel a három törött bokájú játékos ellátására.
Ezt követően az első valóban a szabályok szerint lejátszott labdarúgó mérkőzést 1897. május 9-én rendezték, ezen a találkozón a BTC első és második csapata nézett farkasszemet. A Budapesti Torna Club úszóiból, tornászaiból, atlétáiból és kerékpárosaiból kialakított csapatok meccsét végül a kék-fehérek nyerték 5-0-ra a piros-fehér szerelést viselők ellen.
A korabeli beszámolók szerint a kék-fehéreknél pályára lépett az akkor már kétszeres úszó olimpiai bajnok Hajós Alfréd (később két magyar bajnoki címet is nyert a BTC-vel, majd visszavonulása után szövetségi kapitány is volt) és az a Ray Ferenc, aki a meccs legjobbjának bizonyult, főleg azért, mert egyedüliként a mezőnyben tudott cselezni is.
A meccset tehát a fővárosban rendezték, szerencsére később már kevésbé durva, a közönség számára is szórakoztató mérkőzést is rendeztek. Innentől már nem volt kérdés, hogy a sportág hamarosan kimerészkedik Budapest határain túlra is, azt azonban még akkoriban is kevesen tippelték volna meg, hogy az első vidéki labdarúgó mérkőzést Fejér megyében, Sárosdon hozzák össze.
Pedig így lett, a történelmi találkozó napja 1897. augusztus 20-án jött el, a BTC első és második csapata nézett farkasszemet. A meccs létrejöttének történetében kulcsszerepe van a sárosdi kötődésű Ambrus Istvánnak, aki a BTC tagja volt, az ő meghívására utazott el Sárosdra a klub küldöttsége. Az utazásról előzetesen a BTC a Sportvilág 1897. évi 30. számában így számolt be:
"A kirándulás sorrendje a következő:
- A kerékpárosok f. évi augusztus hó 20-án reggel 5 órakor indulnak a Nikoletti kávéházból, Kindling János II. kapitány vezetése alatt. Megérkezés Sárosdon d.e. 10-11 óra között.
- A nem kerékpárosok f. évi augusztus hó 20-án d.e. 7 1/2 órakor az eskütéri hajóállomáson gyülekeznek, ahonnét 7 3/4 órakor hajón Promontorra indulnak. Promontorról vasúton Sárosdra. Megérkezés Sárosdon d.e. 10 óra 33 perckor. Megérkezés után testületi kivonulás Esterházy Andor gróf síremlékéhez és annak megkoszorúzása. Ebéd Ambrus István klubtársunknál, délután 3 órakor verseny és foodball-játék.
A mérkőzésről sajnos hivatalos eredmény nem maradt fenn, kutakodásaink több lehetséges végeredményt is felszínre hoztak, de egyiket sem tekintetjük hivatalosnak. Ettől függetlenül azonban a mérkőzéssel Fejér megye és Sárosd örökre beírta magát a magyar labdarúgás történelmébe.
