Barna, Béla és a város: a pillanat, amikor elnémul az éjszakai FehérvárBarna, Béla és a város: a pillanat, amikor elnémul az éjszakai Fehérvár
Létezik egy pillanat, amikor sötétedés után elcsendesül a város. Előtte nem sokkal még cipők kopognak a belvárosi térköveken, útközben telefonálók egyenletes mormogása adja az alapzajt, amiből csak a sétáló családok gyerekeinek időnkénti rikácsolása tűnik ki. Ez az egész andalító kakofónia pedig a távolból beszűrődő zajokkal együtt adja azt, amit úgy hívunk: Székesfehérvár.
Majd egyszer csak elérkezik a pillanat, és mintha az összes zajt egyszerre vágták volna el. Az utcák kiürülnek, az autók is hazaszivárognak az utakról. Ilyenkor a legkisebb nesz is kiabálásnak tűnik, még a puhatalpú kóbormacskák sasszézása sem maradhat hangtalan. És ez az az időpont, amikor a kutyatulajdonosok még egy utolsó sétára indulnak.
Így tett a napokban fotósunk, Pápai Barna is, aki Béla kutyát sétáltatva megpróbálta megörökíteni azt a pillanatot, amikor az éjszakába burkolózó Fehérvár hirtelen elnémul. Így sikerült:
Kapcsolódó
Ilyen lenne Székesfehérvár, ha egy vírus elpusztítaná a lakosait
Ja, nem. Ezeket egyik hétköznap este tizenegykor fotóztam. A Belvárosban egy ilyen szép, kellemes őszi estén sehol senki. Emberek, hol vagytok és miért? Meccs volt? Vagy kiszavazó-show? Esetleg mindkettő?
