Az Aranybulla Napját ünnepeljük április 24-én
Az Aranybulla Napját ünnepeljük április 24-én
Az Aranybulla Napját ünnepeljük április 24-énA jogszabály 2022 decemberében lépett hatályba, így a magyar nemzet szellemi örökségének részét képező dokumentum kihirdetését idéntől fogva minden év április 24-én országosan megünnepelhetjük.
Székesfehérvár mindig is fontosnak tartotta azt, hogy a történeti alkotmány részét képező Aranybulláról megemlékezzen. Az elmúlt évszázadban erre több alkalommal is volt. Teiszler Évát, a Szent István Király Múzeum történészét kérdeztük a múlt fontos mozzanatairól.
„1922-ben, a privilégium kibocsátásának 700. évfordulója évében országos ünnepélyt rendezett, melynek során felállították az ország első Aranybulla-emlékművét azon a helyen, ahol az a hagyomány szerint megszületett: a Csúcsos-hegyen. Akkoriban az ország vezető történészei mellett a trianoni határokon kívülre és belülre kényszerített magyarság egyöntetűen kezdeményezte ennek az évfordulónak a hivatalos emlékévvé nyilvánítását és az Aranybulla emléknapjának megülését, mivel ebben – miként Szent István örökségében – is az összetartozás és az alkotmányos jogok érvényesülésének jelképét látta. Ezek a kellőképpen össze nem fogott indítványok akkoriban nem vezettek eredményre” - mondta el kérdésünkre Teiszler Éva, aki azt is hozzátette, hogy a város mellett a jelenlegi Szent István Király Múzeum jogelődje, a székesfehérvári Múzeum-Egyesület is kivette részét az 1922. évi jubileumi ünnepből.
„Philipp Istvánnal, a ciszterci gimnázium akkori rajztanárával az évfordulóra emlékérmet terveztetett, amit bronz veretek formájában értékesített. Az érméket Marosi Arnold egykori múzeumigazgatónál, illetve a Magyar Numizmatikai Társulatnál lehetett megrendelni” – fogalmazott a történész.
Mikor adta ki II. András az Aranybullát?
A történelmi tényekkel kapcsolatban arról is beszélt a szakember, hogy a II. András király nevéhez köthető 1222. évi oklevél írásba foglalásának pontos időpontját nem ismerjük.
„Az Aranybulla is azon középkori írott forrásaink közé tartozik, amelynek dátumsora csak évszámot és kiegészítő évjelölésként az úgynevezett annus regnit tartalmazza. Ebből a két adatból mindössze olyan vitathatatlan következtetésre lehet jutni, hogy a privilégiumot II. András 1222 tavaszán bocsátotta ki. Sajnos további támpontot az oklevél későbbi hiteles átiratai sem adnak az eredeti keletkezési idejére vonatkozóan” – mondta el Teiszler Éva.
A Szent István Király Múzeum történésze arról is beszélt, hogy a 19. század óta többen is megkísérelték a kiadás pontos dátumát meghatározni. Az elsők között szerepelt a neves történész, Karácsonyi János, akinek 1899-ben közzétett véleménye terjedt el és honosodott meg a történeti köztudatban. Eszerint a bulla keletkezése Szent György napjához, vagyis április 24-hez köthető.
„A Karácsonyiénál meggyőzőbb érvelés, vagy az ő álláspontját cáfolni képes eredmény azóta sem született. A szakma elfogadja ezt a dátumot, fenntartva annak a lehetőségét, hogy az Aranybulla vagy valóban ezen a napon, illetve a környékén született meg, vagy a 2022. év májusát megelőző valamely másik napon” - emelte ki Teiszler Éva.
S bár lehetséges, hogy az Aranybulla kiállításának konkrét napját sohasem tudjuk meghatározni, erre mégis nagy igény mutatkozik mind a szakma, mind pedig a társadalom részéről. Jól tükrözi ezt az is, hogy egy évszázada, az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulóján, a trianoni határokon innenre és túlra szorult magyarság kifejezte kívánságát az Aranybulla emléknapjának megünneplésére, és az 1922-es esztendő hivatalos emlékévvé nyilvánítására. Hivatalos emlékévet ekkor azonban még nem hirdettek, és nem jelölték ki az Aranybulla kifejezett emléknapját sem, erre csak a 800. évforduló kapcsán kerülhetett sor.
Az Aranybulla emlékezete Székesfehérváron
Már régóta országszerte megmutatkozó igény volt az Aranybulla kihirdetésének és jelentőségének emlékezetére. 1901-ben került az Országház főrendi házának üléstermébe Jantyik Mátyás: Az Aranybulla kihirdetése címet viselő festménye. 1912-ben helyezték el Senyei Károly szobrászművész alkotását az Ezredéves Emlékmű királysorán a mai Hősök terén, Budapesten, amely II. András alakját mintegy attribútumként az Aranybullával együtt ábrázolja.
Ezt követően kifejezetten Székesfehérvár került a középpontba. 1922. november 19-én, mint a nagy jelentőségű dokumentum kiadásának helyén felavatták az első Aranybulla-emlékművet, és nagyszabású országos ünnep keretében emlékeztek meg a nevezetes eseményről. Korábban a szekesfehervar.hu írt arról, hogy a Csúcsos-hegynek nevezett magaslatra ekkor a neves székesfehérvári kőfaragó dinasztiából származó ifj. Havranek Lajos szobrász által készített obeliszket helyezték el.
Az 1938-as emlékév során arról is megemlékeztek az egykori koronázó fővárosban, hogy az Aranybulla arról is rendelkezett, hogy „Az országunk megjavítására vonatkozó dolgokat oly módon rendeljük: Hogy évente Szent István király ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni…” Még ugyanebben az esztendőben vésték a fehérvári Városháza dísztermének falára, az Aranybulla bizonyos rendelkezéseit, amit a mai napig láthatnak az odalátogatók, az Aranybulla kihirdetéséről szóló, Kontuly Béla által készített secco mellett.
Az első Aranybulla-emlékművet 1950-ben sajnálatos módon el kellett bontani, és 1970-ben egy T34 típusú, csövével a város felé néző szovjet tankot állítottak a helyére. A tankemlékműként is ismert objektumot 1990-ben eltávolították. Maga a város megemlékezett a 750. évfordulóról is, ekkor készítette el a Rétfalvy Sándor szobrászművésztől megrendelt, mészkőből faragott emlékművet, amit eredetileg a Budai úti református templom telkén helyeztek el. Ez került aztán a Csúcsos-hegyre, napjainkban is ott látható az alkotás. A tavalyi évben az emlékhelyet felújították és egy igazán impozáns, kedvelt látnivaló nemcsak az itt élők, hanem az idelátogatók számára is.
A Szent István Király Múzeum egész héten az Aranybulláról emlékezik meg. Érdekességekkel, ismeretterjesztő bejegyzésekkel, régi fotókkal és a raktárban megbúvó anyagokkal ismertetik meg az érdeklődőket online felületeken.
