Sok ág letört ugyan, de összességében jól bírta a hét eleji vihart a város nyolcvan éves faállományaSok ág letört ugyan, de összességében jól bírta a hét eleji vihart a város nyolcvan éves faállománya
A városban nyolcvanezer közterületi található, melyek fenntartása, gondozása folyamatos munka. Székesfehérváron a Városgondnokságon két faápoló szakmérnök is dolgozik.
Nem csak a fiatal, frissen ültetett fák igényelnek gondozást, hanem idősebb társaik is. Két fontos dologra kell figyelni a városi környezetben, a gyökérnyaki és a koronaalapi sérülésekre. A városi környezetben mindennél fontosabb szempont, hogy ne legyen balesetveszélyes fa az utak és járdák mellett.
Melyik fajták bírják a legjobban a városi környezetet és az olyan viharokat, mint ami a hét elején volt
Fehérváron a platánok, a tölgyek bírják a legjobban. A kőrisek és a fűzfák pedig a legkevésbé. A fűzfa nagyon szép, de alapvetően puha fa és könnyen korhad, sokkal hamarabb bekövetkezik egy-egy ágleszakadás. A kőris pedig idősebb korában kifekszik, ami annyit jelent, hogy a vázágak felkopaszodnak és a súlypontja a külső részre összpontosul, ahol előbb utóbb ágleszakadás lesz a vége - mondja a szakember.
Székesfehérvár legidősebb fái több mint 100 évesek. A Halesz parkban, az 1848-as emlékmű és a Kossuth címer mellett áll a város legidősebb kocsányos tölgye.
A viharban a Csónakázó-tó szigetén is leszakadt egy nagy ág az egyik idős fűzfáról. Ezt nem szállították még el a szakemberek, mert jelentős mennyiségű poszméh fészkelt a fa korhadt belsejében, így előbb be kell gyűjteni a méheket.
Mikor és milyen szempontok alapján végeznek metszést egy-egy idős fán?
Egy városi fa első ilyen beavatkozása rendszerint az úgynevezett kényszermetszés szokott lenni, amikor mondjuk a járda fölé balesetveszélyesen benyúlik, vagy a parkoló autók tetejére lóg egy ág. Később, az idősebb fáknál történik a komolyabb beavatkozás, amikor el kell végezni a ritkítómetszést, ez lazítja a koronát. Ennél drasztikusabb az ifjítómetszés, ilyenkor a korona jelentős része, akár a hetven százaléka is eltávolításra kerül. Ez sokszor drasztikusnak tűnik, de ennek a beavatkozásnak köszönhetően a fa újra elkezd hajtani, és egy-két éven belül ismét csodálatos lomkoronája lesz - tette hozzá Homoki László. Jelentős munka még a száraz gallyazás, amikor a száraz, elhalt ágakat távolítjuk el. A munka nagyságát talán jól érzékelteti, hogy Székesfehérváron jelenleg becsléseink szerint nyolcvanezer körüli a faállományunk.
Arra van lehetőség, vagy ha úgy vesszük, szabályszerű az a kertvárosokban, ha az otthonunk előtti fát mi magunk gondozzuk, metsszük?
Bár önkormányzati tulajdonban van minden fa, ami közterületen található, de ha fenntartásról van szó, akkor teljesen szabályszerű ezeknek a fáknak a lakossági gondozása, illetve az is nagy segítség, ha bejelentik, esetleg fényképet kapunk a problémás fákról. Ugyancsak jelentős feladatot ad a Városgondnokságnak, amikor az áramszolgáltatónak végzi a fák kötelező vezetékek alatti metszését. Ez is néha drasztikusnak tűnik, de városban vagyunk, ahol nagyon vékony határmezsgyén kell egyensúlyozni a lakosság kényelmi szolgáltatásai, illetve a zöld környezet iránti igénye között. Kertészként én is azt mondom, hogy nem mindig elfogadható, amit látunk, de szigorú törvénynek kell megfelelni és ez a föld alatti közművekre is vonatkozik. A légvezetékeknek van védőtávolsága, amelynek betartása életvédelmi kérdés. Itt nem csak az ágak miatt esetlegesen megrongálódó, vagy leszakadó vezetékekre kell gondolni, a fa képes vezetni elektromosságot.
Sarkalatos kérdés a fák kivágása, amelyet sokszor lakossági felháborodás kísér, pedig gyakran éppen lakossági kérésre történik...
A közterületi fakivágás engedélyköteles, jegyzői engedély kell hozzá, amit a Városgondnokságnak is meg kell kérni minden esetben, és a hatóság bírája el, hogy indokoltnak tartják-e egy-egy beteg fa kivágását. Mi abban az esetben szoktunk fát kivágni, ha kiszáradt és elpusztult, illetve ha balesetveszély áll fenn, mert hasadt, korhadt.