7 hónapnál régebbi cikk

Az advent eredete és napjaink hagyományai
Fehérvár Médiacentrum fotója
pixabay.com/Myriams-Fotos
Az advent eredete és napjaink hagyományai

December 3-10-17-24. Ezek a gyertyagyújtós vasárnapok idén. Megvettük, elkészítettük már a koszorút? Vagy előbb a Black Friday-re koncentrálunk?

Szöges ellentéte a két esemény egymásnak, de kontrasztok nélkül honnan tudnánk, mi a jó nekünk. Felgyorsult világunkban tényleg szükség van alkalmanként a lelassulásra, legalább az év végének erről kell szólnia.

Az adventi időszak a keresztény vallás szerint a karácsonyi ünnepkörbe tartozik. Jelentése az "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit jelent: "az Úr eljövetele". A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el, amely a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal, más megfogalmazásban a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét (idén pontosan december 3-án) és karácsonyig tart.

Ezen időszak hangulata nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiájából alakult ki. Az az ősi hit is szerepet játszik ebben, miszerint a téli sötétségben az emberek vágynak a melegre, a fényre és a megújuló életre. Ehhez kapcsolódóan mondják szintén, hogy az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak adventi gyertyákat, hogy karácsonyra világosság várja Jézust. Manapság a böjtölést már csak a húsvéthoz kötjük, de a múlt század közepéig jellemző volt a heti három, majd kétnapos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás.

Az adventi hagyományok egyik elengedhetetlen eszköze a koszorú, rajta négy gyertyával. Valószínűleg azért lett kör alakja, mert úgy tartották, hogy ez a forma megvéd a gonosz szellemektől. A pogány hagyományokat Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész idézte fel. Az első gyermekotthon megalapítója a ház egyik termében fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten alkalmával egy újabb gyertyát tűzött a csillárba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún 24 gyertya fért el összesen. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat. Az ötlet rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált, de csak később, 1860-ban, Berlinben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyő koszorúval helyettesítsék. A huszonnégy gyertya helyett pedig csupán négyet tűzzenek rá, ezzel szimbolizálva a négy adventi vasárnapot.

Az első világháború protestáns vidékein már egyre több családnál égtek a gyertyák az adventi koszorúkon, de csak a 20. század ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá ez a szokás. A katolikusoknál 3 gyertya színe lila, az utolsó vasárnapot szimbolizáló gyertya pedig rózsaszín. Azért használjuk ezt a színt, mert ez Mária anyai örömeit fejezi ki. Kifejezetten magyar hagyománynak számít a például roráte, ami advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmisét jelent, melyet angyali vagy aranyos misének is neveznek. A hiedelem szerint a roráte előtt boszorkányok járták a környéket, ezért minden ólat, istállót be kellett zárni még a harangozás előtt.

A számos karácsonyi hagyomány mellett a karácsonyi készülődés fontos része lett az ajándékok vásárlása szeretteink számára. Ezt mindenki máshogy találja kényelmesnek elintézni. Valaki megrendeli az internetről, vagy elolvassa a SPAR újságot, mielőtt körbenéz az áruházban. Valaki összeköti a kellemeset a hasznossal, és meglátogat egy adventi vásárt. Évszázadokkal ezelőtt alakultak ki az első adventi vásárok, ahova egyrészt a környék parasztjai hozták be a karácsonyi menü kellékeit, másrészt a díszítéshez szükséges cukorkákat, szalagokat, árvalányhajat és egyéb kellékeket lehetett megkapni a városi iparosoktól. Ez jelentősen megkönnyítette az ünnepi készülődést. Ezen felül itt találkoztak egymással a különböző polgárok. Érdekes módon az adventi vásárokra való igényt nem a modern kapitalista szemlélet hozta magával.

A legnagyobb hagyománnyal rendelkező és azóta is egyik leghíresebb adventi vásár színtere Bécs volt, ahol 1296-tól tartják az ún. Decemberi vásárokat. Ebben az időszakban a legnagyobb arányban textilek, élelmiszeráruk és mézeskalácsok cseréltek gazdát egymással. Természetesen azóta sok változáson esett át a vásár, és mindig más kap hangsúlyt. Ezenkívül egyre több városban tartanak vásárt, és egyre könnyebb ellátogatni akár külföldi helyszínekre. A MÁV segítségével akár egy napon belül is meg tudjuk látogatni a zágrábi adventi vásárt. Ez a vonat december 9-én indul a budapesti Keleti pályaudvarról, majd Budapest-Kelenföld, Székesfehérvár, Siófok, Fonyód, Balatonszentgyörgy, Nagykanizsa, Gyékényes állomások érintésével érkezik a horvát fővárosba. A jegyek a MÁV honlapja szerint 49 euró (felnőtt), gyerekek (0-15 éves korig) pedig 34 euróért utazhatnak.

Érdekes családi program lehet egy ilyen vásár megtekintése. Érdemes legalább egyszer ellátogatni, már csak az ünnepi hangulat miatt is!

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek