Csongor és Tünde festett tündöklése Székesfehérváron
Csongor és Tünde festett tündöklése Székesfehérváron
Csongor és Tünde festett tündöklése SzékesfehérváronÁron Nagy Lajos festőművész 1913. október 13-án született Budapesten. 1933 és 1938 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, itt mestere Benkhard Ágost és Varga Nándor volt. Utolsó évében Balló Ede-ösztöndíjas lett, ennek köszönhetőn tanulmányutakon bejárta Európát, azonban a második világháború kitörése miatt végül a római Magyar Akadémia olasz ösztöndíját már nem tudta kihasználni, nem tudott kiutazni az olasz fővárosba.
Élete szorosan összefonódott Székesfehérvárral, ahol 1939-től élt és alkotott. Kiállításai jelentős részét is itt tartotta. 1956-ban és 1967-ben megkapta a Munkácsy-díjat, míg szűkebb lakókörnyezetében 1958-ban az Alba Regia díjat. 1965-ben a Csók István-díj, 1970-ben a Velinszky László-díj kitüntetettje, 1971-ben Székesfehérvár díszpolgára lett. Életének 74. évében, 1987. január 6-án Székesfehérváron hunyt el. Munkásságát a Köztérkép róla szóló szócikke így méltatja:
„Foltszerűen festett, dekoratív, lírai hangulatú tájképek, portrék, életképek jellemzik munkásságát. Tájképeit utazásai ihlették, sokszor ábrázolta a Tisza vidékét és a Balatont.”
Áron Nagy Lajos gazdag alkotói munkássága ellenére mindössze két köztéri vagy középületekben elhelyezett alkotása ismert. Az egyik munkája Jánossomorján Balassi Bálint költőt ábrázolja a róla elnevezett kultúrház homlokzatán, míg másik ilyen alkotása a székesfehérvári Vörösmarty Színházban található, méghozzá az első emelet fogadó részén. Ez az alkotás öt, egymáshoz tökéletesen illeszkedő tablóból áll, a szinte az egész falat beborító pannó Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művének egyik jelenetét örökíti meg.
A Csongor és Tünde kiemelten fontos előadásnak számít a Vörösmarty Színház történetében, hiszen a második világháború utáni újjáépítést követően ezzel a darabbal avatták fel a megújult színházat 1962. december 7-én. Ahogy a Theatre Architecture fogalmaz:
„1959 és 1962 között Spránitz Tibor és Hornicsek László belsőépítész tervei alapján (KÖZTI) teljesen újjáépítik többnyire a régi épület stílusában, kiegészítve a legkorszerűbbnek számító gépészettel és a kor esztétikáját és kultúrpolitikai nézeteit tükröző belsőépítészeti megoldásokkal. 1780 négyzetméter területet építettek be (teljes térfogat: 32 043 m2), 36 millió forintból. Az avató előadás 1962. december 7-én volt Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című színművével, Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gellei Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.”
A színház az ezredforduló után újabb átépítésen, felújításon esett át, az újbóli megnyitón pedig ismételten a Csongor és Tündét mutatták be 2005. december 11-én. Vörösmarty műve tehát kiemelt fontosságú, történelmileg messze a legfontosabb darab a fehérvári teátrum életében, és ezen a ponton vissza is térünk Áron Nagy Lajoshoz és alkotásához.
A pannót az 1962. decemberi bemutatót és színházavatást követő esztendőben, 1963-ben festette a művész. A festmény eredetileg az emeleti társalgóban kapott helyet, innen került később mai helyére. A pannó kiváló állapotban van, remélhetőleg hosszú évekig, évtizedekig gyönyörködhetnek még benne a fehérvári teátrum előadásainak és a más rendezvényeinek, például az itt korábban rendszeresen megrendezett kiállítások látogatói.
