Két fehérvári építmény is az ország legmagasabbjai közé tartozik
Két fehérvári építmény is az ország legmagasabbjai közé tartozik
Két fehérvári építmény is az ország legmagasabbjai közé tartozikTény, hogy hazánk nem a felhőkarcolók országa, de magas épületeink nekünk is vannak. A Tanú című film óta pedig mi is tudjuk: a citrom néha lehet narancs, szóval a magas épületeink ha világviszonylatban nem is rúgnak labdába, nekünk mégis rekorderek. Magyarországon jelenleg 42 olyan építmény van lajstromba szedve, melyek magassága eléri a 100 métert.
A legmagasabbak között főleg adótornyok vannak, az első tízben hét ilyet találunk. A legmagasabb a Lakihegyi Adótorony, mely már 1933-as megépítése óta vezeti listát. Teljes magassága 314 méter, ami egy 284 méter magas szerkezetből és 30 méteres hangolócsövéből áll össze. A Szigetszentmiklós közelében fekvő torony mögött a második helyen a Solti Adótorony áll 10 méter lemaradással, 304 méteres magassággal. A dobogó harmadik foka egy kéményt illet: a tiszaújvárosi AES-Tisza II erőmű kéménye 250 méter magasságig kúszik. Érdekesség, hogy a második és harmadik egy időben épült: a Solti Adótorony 1974 és 1977, Tiszaújváros gigantikus kéménye pedig 1973 és 1974 között.
Az első tízbe még befért a Szentesi TV-torony (235 m), a Kab-hegyi Adótorony (219 m), a Penyigei Adótorony (217 m), a Dunamenti Erőmű kéményei (207 m), az Újudvari TV-torony (206 m) és az Újbudai Fűtőmű kéménye (200 m).
A tizedik helyen találjuk a Pécsi TV-torony 1973-ban épült impozáns alakját, mely a maga 197 méteres magasságával hazánk legmagasabb épülete (a a tévé- és adótornyok építmények, de nem épületek). A pécsi torony eredeti funkciója mellett azzal érdemelte ki az épület elnevezést, hogy kilátóként, sőt, kiállítóhelyként is nyitva áll a látogatók előtt, de még egy étterem is működik a torony 72 méteres magasságában, ahova gyorslifttel lehet feljutni.
A torony betonalapja 22 méter átmérőjű, 3 és fél méter vastag, melyet többrétegű acélháló merevít. A torony kettős gyűrűből áll, a belső 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig halad, a külső 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig. A belső gyűrűben fut a lift, a kettő közt pedig 459 lépcsőfok kanyarog.
Érdekesség, hogy a 42-es listára nagyon kevés építmény került be a kétezres évekből, vagyis a magasság meghódítása még inkább a XX. század fő célkitűzései közé tartozott. A kevés kétezres évekre datálható magas épületek köz tartozik a 2019 és 2022 között épült fővárosi MOL Campus, mely a 24. a sorban a maga 143 méteres magasságával (így is Magyarország legmagasabb irodaépületének számít).
Szintén a kétezres években készült el a Százasok Klubjából a Királyegyházi Cementgyár hőcserélő tornya (105 m), a Beremendi Cementgyár hőcserélő tornya (104 m) és városunk egyik listás építménye, a Temesi utcai Adótorony, mely kereken 100 méter, így hatos holtversenyben (például az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházzal) az ország 42. legmagasabb építménye. Ha valaki szeretné megnézni, de nem tudja, hol is található pontosan, ide kattintva megtalálja a torony koordinátáit.
A 100 méteres Temes utcai torony azonban nem a legmagasabb építmény Székesfehérváron, városunk ugyanis két 100 méter vagy afelett építménnyel képviselteti magát a 42-es listán. A 34. helyen ott van a Székesfehérvári Fűtőerőmű kéménye, mely a város szívében, a Királysoron található.
A fűtőerőmű kéménye 105 méter, ezzel hazánk magas építményei között tehát a 34., a magyarországi kémények között pedig az 5. helyen szerepel (egyes kritérium- és besorolási rendszerek szerint a nyolcadik).
Hogy milyen lehet a kilátás a 105 méteres magasságból, azzal egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk:
Kapcsolódó
Ezt láthatnánk Székesfehérvárból, ha a fűtőerőmű kéménye kilátó lenne
Ez a felvetés persze csak fikció és álmodozás, de az ország ötödik legmagasabb kéménye páratlan kilátással bír.
