A Pauer-címer és kápolna története
A Pauer-címer és kápolna története
A Pauer-címer és kápolna történetePauer János római katolikus püspök 1814. augusztus 1-én született Ráckevén. Tanulmányai befejezése után húszas évei közepén Fejérbe került, Csákváron káplán 1838 és 1841 között, majd 1841 és 1843 között a Religio és Nevelés, ill. a Fasciculi Ecclesiastico-Literarii c. folyóiratok segédszerkesztője. 1844-től a székesfehérvári papnevelő intézet spirituálisa, tanára, illetve 1852 és 1858 között püspöki titkára. További egyházi funkcióit a Nemzeti Örökség Intézete jegyzéke segített lajstromba szedni:
„Székesfehérvári kanonok és budai főesperes (1858–1866); közben a káptalan képviselője és jegyző az esztergomi tartományi zsinaton (1858). C. szekszárdi apát (1862-től), biduai választott püspök (1866-tól), püspöki helynök (1869-től), olympiai felszentelt püspök (1872-től; Esztergomban szentelték fel: 1872. jún. 29.). Nagyprépost (1873–1878), káptalani helynök (1874 és 1877–1878), székesfehérvári megyéspüspök (1878–1889; kinevezték: 1878. dec. 25.; XIII. Leó pápa megerősítette: 1879. febr. 28.; székét elfoglalta: 1879. ápr. 24.). A Szent László Társulat alelnöke.”
Egyházi feladatai mellett történetíróként, egyházi íróként, történészként is kiemelkedett. Ahogy a Nemzeti Örökség Intézetének leirata fogalmaz:
„Történészként elsősorban egyháztörténettel, egyházmegyéje múltjával, Székesfehérvár történetével és régészeti emlékeivel foglalkozott. A székesfehérvári püspökség alapításának 100. évfordulójára megírta annak történetét (latin nyelven, 1877). Nevéhez fűződik a megyei tanítóegyesület megalapítása, de tevékenyen részt vett a Vörösmarty Kör és a Székesfehérvári Városi Történelmi és Régészeti Egyesület létrejöttében, jelentős adományaival gyarapította a helyi múzeumokat. Tevékenykedett Vörösmarty Mihály és Horvát István székesfehérvári, ill. Virág Benedek tabáni emlékművének felállításában. Különösen híres könyvgyűjtő volt: több mint húszezer kötetből álló magánkönyvtárát (benne 300 ősnyomtatvánnyal és kézirattal) egyházmegyéjére hagyta. Történelmi ismertetése saját könyvtára ősnyomtatványairól kéziratban maradt.”
A 74 esztendős korában, 1889. május 15-én Székesfehérváron elhunyt Pauer János halála előtt két évvel saját költségén építtetett egy kápolnát a sóstói Szent Kereszt temetőben. Havranek Ferenc tervei alapján készül el az épület, melyet az építész édesapjának, id. Havranek Antalnak szobormunkái díszítetek. Az építtető Pauer János címere is felkerült az ikerablak fölé, majd a székesfehérvári püspök halála után mauzóleummá vált az épület, erről a Köztérkép így ír:
„1889-ben a kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra a fehérvári püspököt. Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2008-ban a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.”
A kápolna a mai napig végső nyughelye Székesfehérvár egykori megyés püspökének, örök emléket állítva a városért végzett munkájának.
