Barna, Béla és a város: de honnan kapta a nevét a Velencei-tó?
·Utazásfotó·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
Barna, Béla és a város: de honnan kapta a nevét a Velencei-tó?
·Utazásfotó·Utolsó frissítés: undefined

A vízparti szél nemcsak a gondokat fújja ki az ember fejéből, hanem új kérdéseket is szül. A kérdések pedig azért vannak, hogy megválaszolják őket.

Nem először is nem is utoljára: fotósunk, Barna és hűt társa, Béla kutya kiruccantak a Velencei-tóhoz. A környék ezúttal haragos arcát mutatta, a szélviharnak igazán csak a szörfösök és egy nagyobb libakompánia örült igazán. 

Az ilyen idő alaposan kitisztítja a két (vagy négy) lábon érkezők fejét, miközben el lehet gondolkozni az élet nagy dolgain. Például azon, hogy mitől velencei a Velencei-tó. Köze van az olasz városhoz? Vagy valami egészen másról van szó? 

A helyzet az, hogy nincs rá biztos válasz. A Velencei-tó elnevezés csak a 19. században jelent meg. Korábban a tó különböző neveken szerepelt az írásos forrásokban: hívták például Pákozdi-tónak, Fertőnek, de Nagy Sártónak is.

A Habsburg-uralom idején a német nyelv a mindennapok része volt, így pedig sokan wellen see (hullámzó víz) néven emlegették. Ezt a kifejezést kiejtve a hangzása a velencei szóra is hasonlít.

Szabó Imre agrártörténész szerint ez utóbbi magyarázat a legvalószínűbb. Kevésbé tartja hitelesnek azt a nézetet, amely szerint a tó nevét az itáliai Velencéből érkező telepesek adták volna. Márpedig ha így van, akkor a hullámzó arcát ezen a napon tökéletesen megmutatta egyik kedvenc tavunk:

Kapcsolódó
Barna, Béla és a jeges naplemente a Velencei-tó partján

Egy nyári naplementével komfortérzetben kétségkívül nehezen vetekszik a január közepi, ám látványban egyértelműen felveszi a versenyt.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek