Barna, Béla és a város: de honnan kapta a nevét a Velencei-tó?
Barna, Béla és a város: de honnan kapta a nevét a Velencei-tó?
Barna, Béla és a város: de honnan kapta a nevét a Velencei-tó?Nem először is nem is utoljára: fotósunk, Barna és hűt társa, Béla kutya kiruccantak a Velencei-tóhoz. A környék ezúttal haragos arcát mutatta, a szélviharnak igazán csak a szörfösök és egy nagyobb libakompánia örült igazán.
Az ilyen idő alaposan kitisztítja a két (vagy négy) lábon érkezők fejét, miközben el lehet gondolkozni az élet nagy dolgain. Például azon, hogy mitől velencei a Velencei-tó. Köze van az olasz városhoz? Vagy valami egészen másról van szó?
A helyzet az, hogy nincs rá biztos válasz. A Velencei-tó elnevezés csak a 19. században jelent meg. Korábban a tó különböző neveken szerepelt az írásos forrásokban: hívták például Pákozdi-tónak, Fertőnek, de Nagy Sártónak is.
A Habsburg-uralom idején a német nyelv a mindennapok része volt, így pedig sokan wellen see (hullámzó víz) néven emlegették. Ezt a kifejezést kiejtve a hangzása a velencei szóra is hasonlít.
Szabó Imre agrártörténész szerint ez utóbbi magyarázat a legvalószínűbb. Kevésbé tartja hitelesnek azt a nézetet, amely szerint a tó nevét az itáliai Velencéből érkező telepesek adták volna. Márpedig ha így van, akkor a hullámzó arcát ezen a napon tökéletesen megmutatta egyik kedvenc tavunk:
Kapcsolódó
Barna, Béla és a jeges naplemente a Velencei-tó partján
Egy nyári naplementével komfortérzetben kétségkívül nehezen vetekszik a január közepi, ám látványban egyértelműen felveszi a versenyt.
