A koronázóváros új kincse: bemutatták Tössi Boldog Erzsébet sírfedelét Fehérváron
A koronázóváros új kincse: bemutatták Tössi Boldog Erzsébet sírfedelét Fehérváron
A koronázóváros új kincse: bemutatták Tössi Boldog Erzsébet sírfedelét FehérváronA bemutató ünnepségen - amelyen részt vett többek között Spányi Antal megyéspüspök, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter és Lehrner Zsolt alpolgármesterek, illetve más közéleti személyiségek, kutatóintézeti, turisztikai szakemberek is - elsőként Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. „A mai napon, mégha időszakosan is, egy különleges tárggyal gazdagodik kiállításunk, ami egy nagyszerű nemzetközi összefogás eredménye is egyben.” – emelte ki a főigazgató, aki úgy fogalmazott: „Különleges helyzetben vagyunk, mivel ebben a térben egyszerre jelenik meg a dicső Árpád-házi korszak kezdete és vége: Szent István szarkofágjának fedlaptöredéke és Tössi Erzsébet sírfedlapja egyszerre lehet most itt jelen.” Pokrovenszki Krisztián kiemelte, Erzsébet annak a családnak a sarja volt, amely Európának a legtöbb szentet és boldogot adta. Az ő életét is az odaadás és az alázat jellemezte, nem véletlenül érdemelte ki a boldog jelzőt.
„Ez a város nem csak az otthonunk, de ezer esztendeje a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe is. A magyar nemzet történelmi fővárosa, ősi, szent koronázóváros. A mi múltunk egybeforrt államalapító Szent István királyunk örökségével és a legfontosabb, legnemesebb példaként áll mindannyiunk előtt.” – hangsúlyozta megnyitójában Vargha Tamás miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, aki arról is szólt, hogy Tössi Boldog Erzsébet címerekkel díszített sírkőfedlapja egy pecsét a történelmünkön. Azt a láthatatlan, de elszakíthatatlan köteléket jelképezi, amely összeköti városunkat és a magyar történelmet, amely összeköt minden magyar embert, határainkon innen és túl, Kárpát-medence szerte, bárhol a világban.
A város országgyűlési képviselője szerint Boldog Erzsébet sírkőfedlapja és a Szent István király földi maradványait magába foglaló szarkofág Székesfehérváron együttesen keretbe foglalják a magyar államiság első 360 évét.
„Amikor ezekre a csodálatos ereklyékre tekintünk, látnunk kell a bennük rejlő üzenetet is. Meg kell értenünk az Árpád-ház több mint 3 évszázados és a magyar államiság ezeréves történelmét. Maradnunk kell az általuk kijelölt úton. Mert ez az az örökségünk, amelyet legnagyobb uralkodóink hagytak meg számunkra. Ez az önálló és szuverén Magyarország, az erős és büszke magyarság záloga.” – zárta gondolatait Vargha Tamás, aki köszönetet mondok Bakocs Michelnek és feleségének, Sztruhar Szilviának, akik a fedlap hazatérésének „mozgatórugóiként” közel 15 ezer darab támogató aláírást gyűjtöttek össze. A miniszterhelyettes ugyancsak köszönetet mondott annak a lelkes fehérvári csapatnak, akik mindezt itthonról segítették, valamint Alexander Renggli és Dr. Czukor József nagyköveteknek, akik hozzájárultak a sírkőfedlap biztonságos hazatéréséhez.
Alexander Renggli, Svájc budapesti nagykövete beszédében rámutatott, idén ünnepelhetjük a svájci–magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját.
Ebben a 8 évtizedben a két ország között szoros és sokrétű együttműködés alakult ki. Különösen meghatározó volt, hogy az 1956-os forradalom utáni Svájc több mint 12000 magyar menekültet fogadott be. A jeles évforduló alkalmából – melynek jelmondata „Sokféleképpen összekapcsolva!” - egész évben változatos programok zajlanak, amelyek bemutatják a két ország közötti kiváló kapcsolatokat, melynek egyik példája a sírfedelet bemutató kiállítás. „Ikonográfiai szempontból ez a sírtöredék egyedülálló. A közelmúltban végzett vizsgálatok, különösen a jellegzetes levélmotívum elemzései arra utalnak, hogy a darabot valóban a hercegnő halála után, 1337-ben készítették. Az ikonográfiai és tipológiai elemzések szerint a sírt nem csupán egyszerű síremléknek tervezték, hanem egyfajta kegyhely és ereklyetartó szerepet is betöltött. Ez a sírfedél tehát jóval többet mesél el, mint egy magyar hercegnő történetét. Svájc történetének egy darabja is – a középkori kolostori világtól a reformáció és a Töss-völgyi iparosodás viharain át. Ugyanakkor tükrözi Svájc szoros európai kapcsolatait, különösen Magyarországgal.” – fejtette ki Svájc magyarországi nagykövete.
A bemutató ünnepség zárásaként dr. Czukor József, hazánk svájci nagykövete elevenítette fel igen plasztikusan, amikor Bakocs Michel svájci születésű magyar íjász, hagyományőrző, Tössi Erzsébet fáradhatatlan kutatója azzal kereste fel őt, hogy aláírásokat gyűjtenek a hercegnő szarkofágfedelének Magyarországra hozatala érdekében. „Bevallom, akkor én még azt sem tudtam, hogy ez a csodálatos emlék létezik.” – mondta a nagykövet, akit Vargha Tamás miniszterhelyettes is felhívott, közbenjárását kérve az ügyben. Innen aztán megindult a folyamat, az intenzív tárgyalás a minisztériumokkal, a múzeumigazgatókkal: „A svájciak azonban elkövettek egy ’hibát’, 2022-ben rövid időre kölcsönadták Fehérvárra a faragványt. Ekkor döbbentek rá, milyen fontos is a magyarság számára ez az alkotás.” – mondta dr. Czukor József, aki szerint most, hogy Székesfehérvárra ért a történelmi ereklye, a következő nagy feladat, hogy mindez ne csak egyéves látogatás legyen, hanem ennél tovább is a nemzet történelmi fővárosában maradhasson. Ehhez kívánt sok erőt, hozzátéve, Boldog Erzsébet története az európai népek szolidaritását is mutatja: a svájciak lehetőséget adtak arra, hogy a hercegnő a száműzetésben is ki tudjon bontakozni, s a róla keringő legendák annyira elfogadottá váltak a tössiek körében, hogy az általános iskolások a mai napig is tanulnak az ő történetéről.
Az ünnepség végén az érdeklődők megnézhették a közel 700 éves kőfaragványt, illetve a kapcsolódó tablókiállítást, ami Tössi Erzsébet családját mutatja be. A kiállítás szombattól látogatható a Koronázó Bazilika Látogatóközpont nyitvatartási idejében, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak!



