Emléktáblát kapott a MÁV Előre legendás vezetője - átvették a város sportdíját Fésüs Irén gyermekei 
Emléktáblát kapott a MÁV Előre legendás vezetője - átvették a város sportdíját Fésüs Irén gyermekei
Emléktáblát kapott a MÁV Előre legendás vezetője - átvették a város sportdíját Fésüs Irén gyermekei Ez csak egy kis "vidéki munkás-vasutas sportegyesület a síneken túl". Az idézett mondatot sokszor hallhattuk a 70-es évektől fájóan korai haláláig Dévényi Tibortól, a Székesfehérvári MÁV Előre SC ügyvezető elnökétől, akinek élete volt a Loki, a Takarodó úti és Prohászka utcai sporttelep, a MÁV Járműjavító Üzeme és a Kaszap István utcai sportiroda. Ahogy a családjáért, ezért a klubért is mindent megtett, amit most egy emléktábla felállításával is elismert a város és a MÁV Előre közössége a Prohászka úti klubház falán. Az ünnepélyes eseményen adta át dr. Cser-Palkovics András polgármester a klub röplabdasportjának meghatározó alakja, a közelmúltban elhunyt Fésüs Irén hozzátartozóinak a Székesfehérvár Sportjáért díjat is.
Dévényi Tibor munkásságára jellemző, hogy az országban bárhol is forduljon meg, a sportberkekben jártasok mindig pontosan tudták, hogy ő nem csak egyszerű sportvezető, hanem szinte maga a MÁV Előre, a klub emblémája, motorja, szíve.
1977-ben, amikor a MÁV Előre csodák csodájára az NB III után az NB II-ben is feljutó helyen végzett, a Ganz-MÁVAG otthonában aratott győzelmével kiharcolva az első osztályba való feljutást, az ország legfiatalabb sportegyesületi ügyvezetője volt. Hatalmas ellenszélben tartott ki a Loki eredménye mellett, sőt, már azt megelőzően komoly csatákat vívott házon belül és kívül azért, hogy mindenki elismerje teljesítményüket, illetve csapaton, vezetőségen belül is elszánt volt, hogy "ha már ilyen közel van, megcsináljuk!". Kerekes Imre vezetőedző és ő hittek a hihetetlennek tűnő bravúrban, s amikor kellett, a játékosoknak is elmondta, amit tesznek, az nagyszerű, higgyenek magukban, meg tudják csinálni! És megcsinálták!
1977-től 1980-ig három idényen át vitézkedett a MÁV Előre az NB I-ben, legyőzve ez idő alatt az akkori bajnokot, az Újpestet, a mindig erős Ferencvárost, és a városi rivális Videotont - nem is egyszer -, de szenvedett az 1 pontért a Takarodó úton a '77-es bajnok Vasas és a Honvéd is. Egyetlen csapat sem mehetett biztosra a csúcsmeccseken 10 ezer nézőt is befogadni tudó Loki-katlanban.
Akkoriban én a Loki serdülő játékosa voltam, s Tibi bácsi - mint kiderült, Édesapám "gépiparis" iskolatársaként, jóbarátjaként a fél szemét rajtam tartotta, időnként edzésen, néha egy-egy utánpótlás meccsen is, ha éppen volt ide arra, hogy belepillantson 1-2 összecsapásba. Később, fiatal újságíróként már kollégaként is tisztelhettem, ugyanis az egyik - ma már nem létező - napilapot tudósította a Videoton és a Gázszer hazai mérkőzéseiről a 90-es évek második felében. Akárhol, akármikor is találkoztunk, a beszélgetés mindig a Lokira terelődött, s három lányára, akiket rajongásig szeretett.
A 90-es és a 2000-es évek már a röplabdáról (és gyakran a túlélésről) szólt a MÁV Előrénél, az ugyancsak legendás - nem véletlen, hogy a mostani ünnepség másik főszereplője ő volt - Fésüs Irén segítségével és szakmai vezetésével ő teremtette meg a feltételeit annak, hogy a sportág minőségben megvethesse lábát a "Loki családon" belül. Soha nem adta fel, a klubért a végtelenségig elment.
Szigorú, következetes, de aranyszívű ember volt. Aki jól ismerte, tudja, hogy mit jelentett, ha azt mondta: "egyre halványabban látom a neved a noteszomban", vagy hogy "minden székből más a panoráma"...
Dévényi Tibor 2012-ben, 65 évesen, fájóan korán távozott közülünk, de emléke és munkássága örökkévaló, s azt üzeni a mai fiatal sportvezetői generációnak: soha ne add fel, kedvenc csapatodért, klubodért mindent tegyél meg az utolsó utáni pillanatig!
A legendás sportvezetőt és kiváló szakembert az ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester méltatta, aki elmondta, nagyon jóleső érzés volt számára, mikor megkapták a felkérést Dévényi Tibor emléktáblájának elkészítésére. Ez is bizonyítja, hogy a mai MÁV Előre nem felejtette el, kinek köszönhetik, hogy egyáltalán létezik az egyesület. Felidézte, hogy a sikerekben és nehézségekben egyaránt bővelkedő évtizedek alatt volt, mikor szó szerint a lét volt a tét, és a megszűnés határán volt a MÁV Előre SC. Dévényi Tibor akaratának és hitének köszönhető, hogy ma is létezik ez a klub, ma is a sportot és a közösséget szolgálja.
„A jelen röplabdasikerei sem lennének nélküle, ahogy nem lennének Fésüs Irén és az ő alázata, elkötelezettsége és mozgásra nevelése nélkül sem. Szimbolikus, hogy ma mindkettőjükre emlékezünk, miközben ezen a pályán gyermekek fociznak és sportolnak. Bár sajnos már nincsenek köztünk, a lelkük és szívük egy darabja ma is itt van velünk, itt maradt az alkotásuknak nagyon sok eleme és az a kötelezettség, közös felelősség, hogy megőrizzük ezeket az értékeket.”
Fésüs Irén is nagy űrt hagyott maga mögött távoztával, idén júniusban 66 évesen kerekedett felül rajta a gyilkos kór. Az ötvenévesen még a pályán is aktív röplabda-ikon munkásságát Székesfehérvár Önkormányzata tavasszal ismerte el a "Székesfehérvár Sportjáért" Díjjal, melyet azonban betegsége miatt már nem tudott személyesen átvenni. Ezt pótolták ma az emléktábla avatót követően, amikor dr. Cser-Palkovics András polgármester Fésüs Irén lányának és fiának adta át édesanyjuk elismerését.
A megemlékezésen a családtagokon, egykori sporttársakon és barátokon kívül jelen volt Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint Székesfehérvár két alpolgármestere, Mészáros Attila és Horváth Miklós Csaba, illetve a MÁV Előre jelenlegi ügyvezetője, Kovács Krisztián is.
