Zrínyi utca - reagált a polgármester
Fehérvár Médiacentrum fotója
Cservenyi Balázs Márk
Zrínyi utca - reagált a polgármester

Cser-Palkovics András összefoglalta, amit tudni lehet a Zrínyi utcai – és általában a – társasház-építésekről.

Mint arról a kedd esti híradóban a Fehérvár Televízió is beszámolt, utcafórumot tartottak a Zrínyi utcában. Ennek apropója, hogy nagymértékű ingatlanberuházások zajlottak városszerte az elmúlt években, egyebek mellett Harmatosvölgyben, Palotavárosban és a Belvárosban. Az egyik ilyen kiemelkedő építkezés a Zrínyi és Huszár utca környéke, ahol lassan 10 éve épül több, összesen öt darab 8-9 emeletes lakótömbje a Campus sétánynak. Emellett újabb egyetemi épületek felhúzása is tervben van. 

Az utcafórummal kapcsolatban reagált Cser-Palkovics András polgármester közösségi oldalán, idézzük az itt leírtakat:

  1. Az önkormányzatnak a jelenlegi jogszabályi környezetben nincsen információja a konkrét és az ilyen jellegű beruházásokról. Évek óta mondjuk, hogy ez probléma és helytelen helyzet, melynek oka, hogy az építési engedélyeket jó ideje nem az Önkormányzat, hanem a Kormányhivatal adja ki. Ez az oka annak, hogy érdemi információt nem, vagy maximum csak informálisan kapunk ezekről a beruházásokról. Részletes, tartalmi információt tehát a beruházó tud adni, vagy a Kormányhivatal, utóbbinak azonban két hónapja nincs vezetője, ez nyilván nem segít a dolgon. Bízom benne, hogy ezt belátható időn belül orvosolja az új kormány, másrészt pedig tartani fogja arra vonatkozó ígéretét, hogy az építési hatósági jogkörök visszakerülnek majd a településekhez. Ezt sokszor kezdeményeztem már a múltban, illetve polgármester kollégákkal és a jegyzői kollégiummal közösen az új kormány felé is megtettük ezt a javaslatot.

  2. A Zrínyi utcai ingatlan magántulajdonban van, a beruházás független az Önkormányzattól. Kérem és biztatom azonban a beruházót, – és minden, Fehérváron építő vállalatot – hogy minden építkezés előtt vegye fel a kapcsolatot a környéken lakókkal, és ha szükséges, akkor lehetőségei szerint minimum rendszeresen kommunikáljon, még inkább: kompenzálja a lakóknak okozott esetleges kellemetlenséget.

  3. Amit az ingatlanról tudni kell: A telek legalább 2004 óta „Lk” jelű, „kisvárosi lakóterület építési övezet” besorolású. A HÉSZ adott területre vonatkozó szabályai tehát 2004 óta nem változtak. Az akkori jogalkotó célja az volt, hogy a lakóterületek közé beékelődő, korábban ipari-gazdasági tevékenységet szolgáló területeken az ipari-gazdasági területhasználatot felváltsa egy, a közeli és tágabb környezethez jobban illeszkedő, az ipari használatnál kevesebb környezeti-gazdasági-társadalmi konfliktussal járó használat, magyarul: a lakhatás biztosítása. A településrendezési tervek egyeztetési eljárásában törvényben rögzített módon lehetősége van mind az érdekelt szakigazgatási szerveknek, mind a lakosságnak véleményt formálni a tervezett HÉSZ-módosításról. Bizonyára akkor az Önkormányzat lefolytatta ezt a társadalmi egyeztetést. Ami formálisan továbbra is hozzánk tartozik, hogy a beruházónak a fejlesztéshez majd be kell szereznie a Hivatalunktól egy ún. közútkezelői hozzájárulást, melyben a közlekedést segítő bizonyos kikötések, előírások tehetőek egy elkészítendő forgalmi hatástanulmány alapján, ezeket szándékunkban is áll megtenni.

  4. Elvi kérdések: Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatunk az állami jogszabályok keretei között jogosult meghatározni az övezeti előírásokat. Hangsúlyos urbanisztikai elv az, hogy a városok fejlesztése ne horizontálisan, területi terjeszkedéssel, tehát termőföldek, erdők, zöld területek rovására történjen. Fenntartható növekedést ugyanis csak a „kompaktváros-elv” mentén, a települések sűrűsödésével, magassági, beépítési növekedéssel lehet megvalósítani. Mindkét irányzatnak vannak előnyei és hátrányai is, azonban a szakma többsége egyetért abban, hogy a kompakt-város elv közép- és hosszú távon élhetőbb, fenntartható ember és környezet számára is ideálisabb településeket alakít ki.

  5. Fentiek mellett sem kizárt persze, hogy egyes HÉSZ-előírások módosításra, szigorításra kerüljenek. Ennek a következményeiről érdemes tudnia mindenkinek: a tulajdonosok kártalanításáról az Önkormányzatnak kellene gondoskodnia, ez a mostani ingatlanáraknál brutális, milliárdos tétel is lehet. Ahol egyébként az Önkormányzat a tulajdonos, ott többször át is minősítette az adott területet, így nem épült be, hanem maradt zöld terület például az Alsóvárosi rét.

  6. További, kiemelt szempont számunkra, hogy jelentős, és egyre fokozódó igény mutatkozik városunkban az új lakások iránt is. A lakosság azt is elvárja az Önkormányzattól, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel ne akadályozza, hanem támogassa a fiatalok lakáshoz jutását, helyben történő letelepülését, az ahhoz szükséges építési beruházásokat.

  7. Rendre visszatérő kérdés a környéken az OBI-Spar mögötti terület jövőjé. Az ingatlan az Önkormányzat tulajdonában van, annak sorsáról tehát a város dönt. Bár a terület nagyon értékes és több megkeresés is érkezett ingatlanfejlesztőktől, akik lakásépítés céljából szerették volna megvásárolni az ingatlant, Önkormányzatunk – a helyi képviselők határozott kérésére is – azt a döntést hozta, hogy nem értékesíti a területet és nem enged további beépítést. Az óriási, kissé „ápolatlan placc” fejlesztése viszont szükséges. A jelenlegi állapotból kiindulva a mostani betonos részen rendezett parkoló kerül kialakításra, a terület többi részén pedig parkosításra, faültetésre kerül sor, mellette játszótér épül, illetve még kutyafuttató kialakítása a cél. A tervek elkészültek, a beruházást ütemekre bontva végzi el az Önkormányzat.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek