A tökéletes felhasználói élmény érdekében weboldalunkon sütiket használunk. Sütiszabályzat
9 évnél régebbi cikk

Gyöngyházfényű ragyogás
·Hírekkiállítás·2016. 02. 16., 12:29Utolsó frissítés: 2022. 08. 17., 10:31
Gyöngyházfényű ragyogás
·Hírekkiállítás·2016. 02. 16., 12:29Utolsó frissítés: 2022. 08. 17., 10:31

A szolnoki művésztelep egyike a legrégebbi, folyamatosan működő művészi csoportosulásnak Magyarországon. Szolnokon több mint egy évszázada alkotnak közösen a művészek, a kezdeti ötven évvel most Székesfehérváron is megismerkedhetnek.

Az időszaki tárlatnak a Városi Képtár – Deák-gyűjtemény ad otthont. A „Gyöngyházfényű ragyogás” című kiállítás szeptemberig lesz megtekinthető. A látogatók a fehérvári kiállításon összesen hatvanegy művet láthatnak. „A Deák-gyűjteményben hét olyan munka van, ami hívta a többieket a szolnoki Damjanich János Múzeumból. Ezek egyike Borbereky-Kovács Zoltán alkotása, aki festőként indult, a szobrászattal Szolnokon ismerkedett meg, később kizárólag szobrászattal foglalkozott. Miután elhagyta Magyarországot, Dél-Afrikába ment, és ott lett világhírű művész.” – mondta el Szűcs Erzsébet, az intézmény igazgatója. 

A szolnoki alkotóműhely egy tizenkét műtermes lakásból indult 1902-ben, és még ma is működik. A gyöngyházfényű ragyogás kifejezetten az itt alkotó művészekre jellemző. Ebben a térségben sok a szállópor a levegőben, ami nagyon érdekesen töri a fényt. Ennek a fénynek a visszaadása nagy kihívást jelent az alkotók számára. „Ha ránézünk ezekre a képekre, akkor azt látjuk, hogy kevésbé kontrasztosak, kevésbé dinamikusak, mint például a nagybányai festők művei. Azok ugyanishegyvidéki miliőben készült alkotások, az Alföldre és Szolnok környékére azonban a szállópor jellemző. Innen származik ez az elnevezés. A festészetnek ez a fajta fényhatása nagyon jellegzetes a szolnoki művésztelep korai időszakában.” – mondta el Csiszár Róbert, a kiállítás kurátora. 

Ez a tárlat a szolnoki művésztelep első ötven évével, az 1900 és 1950 közötti időszakkal ismerteti meg a látogatókat. A mostani együttműködésnek azonban lehet folytatása. Erről a szolnoki múzeum igazgatója, Horváth László beszélt. 

 

Borítókép: fmc.hu
Hasonló cikkek