Drágul a cigi, a dobozok egységesek lesznek, én meg úgy döntöttem, leszokom
Drágul a cigi, a dobozok egységesek lesznek, én meg úgy döntöttem, leszokom
Drágul a cigi, a dobozok egységesek lesznek, én meg úgy döntöttem, leszokomKözismert tény, hogy a dohányzás már az indiánoknál megjelent és Európában szintén közkedvelt szokás volt az urak, később a hölgyek körében a 19-20. században. De mégis, mi ennek a népszerűségnek a háttere? Milyen út vezetett el napjainkig, amikor páran még mindig fújjuk a füstöt? És egyáltalán: hogy viszonyul a dohányzáshoz a mai világ?
A dohány égetése már a Krisztus előtti időkben is a vallási szertartások része volt, már akkor a füst belélegzésével próbálták elérni a teljes átszellemülést - férfiak és nők egyaránt! Európába a 16. században érkezett, egészen pontosan az amerikai Jamestown megalapítása után. Ha ismerős vagy a Disney-világban, vagy a romantikus filmek terén, vagy éppen a történelem szerelmese vagy, akkor itt juthat eszedbe a Pocahontas-történet. Egy bizonyos angol telepesnek, John Rolfe-nak köszönhetően terjedt el a kontinensen, ő termelt először értékesítés céljából dohányt, és állítólag az első ismert dohányzó is egy angol matróz volt. Hazánkban a 17. századtól lett ismert, török hatásnak köszönhetően.
1850-es festmény, melyen John Rolfe és felesége, Pocahontas látható (Fotó: wikipedia.org)
Elterjedését követően persze meg is jelentek azok - egyházi és vezető szervek, egyes uralkodók - , akik akció-reakció elve alapján felségterületeiken kívül szerették volna látni a nemkívánatos szert. Próbálták rábeszéléssel, próbálták fizikai erővel, próbálták anyagi terhekkel kiiktatni, és mikor mindez kudarcba fulladt, inkább előnyt kovácsoltak belőle és állami monopóliummá tették. Hiába, a tiltott gyümölcs mindig kelendő.
Sir Walter Leigh felfedező is népszerűsítette a dohányt Angliában (Fotó: wikipedia.org)
A dohányzás kifejezése végül a 18. század végén az angol nyelvben született meg - addig állítólag füstivásnak hívták. 1830-ban a franciákhoz is eljutott a termék, itt kapta a cigar nevet, amiből később, egy kicsinyítő képző hozzáadásával létrejött a cigaretta szó is. A 19. században a szivar, magas ára miatt luxuscikk volt, így státuszszimbólummá, az arisztokrácia védjegyévé vált. A férfiak körében akkoriban a szivarklubok voltak a társas élet fontosabb helyszínei. A század közepétől aztán a dohánytermesztést párosították a cigarettagyártással, külön iparrá fejlődött, és szélesebb tömegek számára is elérhetővé vált - és a nők körében is népszerűbb lett. A férfiak azonban sem a cigarettát, sem a cigarettázó nőket nem nézték jó szemmel: ha egy nő dohányzott, a kicsapongó élettel, prostitúcióval, léhasággal hozták kapcsolatba.
Emlékszel a jelenetre, amikor vőlegénye kivette a cigit Rose kezéből? (Fotó: filmkatalogus.hu)
A dohányzás végül a huszadik században tetőzött, és a dohányzó nők megítélésében is változás állt be. A jó marketingnek - gondoljunk csak azokra a karakteres múltszázadi reklámokra -, a feminizmusnak, az egyenjogúságnak és természetesen Hollywoodnak köszönhetően a századforduló után a cigarettázó hölgyek már titokzatosságot, érzékiséget, erőt és magabiztosságot sugároztak, és az ismerkedéshez is kiváló ürügyet jelentett a "van tüze?" kérdés egy huncut mosollyal megspékelve.
Kultikus fotó a cigarettázva is gyönyörű Audrey Hepbournról (Fotó: tenmania.com)
Most itt vagyunk, a huszonegyedik században: a férfiak alig dohányoznak, a nők annál inkább. A dohányzás egyre inkább veszít úgymond jó híréből, a világ kezdi igazán felismerni valódi természetét, káros és esetlegesen undort keltő hatásait. Kitiltották már belterekből, munkahelyekről, buszmegállókból, állomásokról, az üzletek előtti öt méteres körzetből, és hol van már az az időszak, hogy bemész egy szupermarketbe, veszel egy kenyeret, egy tejet meg egy doboz cigit? Az elmúlt hét évben a cigi ára itthon 500 forintról 1100 forintra emelkedett (hozzáteszem: a fagyi-gombóc 70 forintról 140-re!), és a csomagoláson is újabb dizájnelemek tűntek fel a "Dohányzás veszélyezteti Ön és környezete egészségét" fülszöveg mellett. Megjelentek a kevéssé mutatós szájszelfik, az orvosi vizsgálatokat és műtéteket megjelenítő képek, valamiféle zöld színben pompázó koponyák, szürke tappancsok, csúnya tüdők, szív- és érrendszeri betegségek fotói. És úgy tűnik, ez csak a kezdet.
Cigivel kinn maradsz (Fotó: travel.aol.uk)
Idén, 2016-ban újabb két változást üdvözölhetünk a cigarettapiacon. 2017 végéig lassú, de egyértelmű drágulás várható (állítólag 1400 forintig is elszállhat!), illetve kiderült, hogy az újonnan érkező termékek csomagolása is ezentúl egységes lesz. Nem lesz márkajelzés, ellenben még több csodálatos piktogramot fogunk látni a dobozokon, ha ki akarunk venni egy szálat és rá akarunk gyújtani. Úgyhogy egy idő után nemigen lesz értelme "nem csúnya szájas" dobozt kérni. Mindezek után eldöntöttem: nem kérek többet, leszokom a dohányzásról. Még azt kell kitalálnom, hogyan csináljam idegbaj nélkül, de erről majd egy következő cikkben olvashatsz.
Mától már csak egységes dobozban kerülhetnek piacra itthon az új dohánytermékek (Fotó: MTI)
Erre a külsőre számíts (Fotó: MTI)
Szóval dohányozva ma már jóval nehezebb a világban boldogulni és kapcsolatokat teremteni. Míg régen konkrétan közösségformáló erővel bírt a cigizés - mert hát mindenki szívta - addig ma már inkább rombolja azt, kettévágja a társaságot dohányzókra és nem dohányzókra. Egy nem dohányzónak egyszerűen nincs ma már értelme rágyújtani, cigi nélkül is talál beszélgetőpartnert. Egy dohányzó azonban kincsnek éli meg, ha találkozik egy sorstársával. Az emberek egyelőre még megtűrik a füstölést, de már megkérnek, hogy ne fújd rájuk a füstöt, húzd le az ablakot, mert büdös vagy, menj arrébb stb.. A cigarettázás még nem minősül teljesen ultragáz dolognak, de erre felé halad a világ, és be is fog következni. A dohányzók-nem dohányzók örök harcában előbb-utóbb lassan diadalt fog aratni az egészség és a környezettudatosság. Törődj bele, és inkább előzd meg a kényszert (és a mindenféle "ollósokat"): szokj le most.
Cigivel egyedül maradsz (Fotó: pixabay.com)
