A mozgás is egyfajta drog - Interjú a Székesfehérváron órát tartó Rubint Rékával
A mozgás is egyfajta drog - Interjú a Székesfehérváron órát tartó Rubint Rékával
A mozgás is egyfajta drog - Interjú a Székesfehérváron órát tartó Rubint RékávalSzombaton a kezdés előtt már fél órával megtelt a Németh László iskola tornaterme. A padlón edzéshez öltözve, törülközőkön és fitness matracokon ültek a mozogni vágyó fehérváriak, akik Rubint Réka érkezéséig egymással beszélgettek, a telefonjukon szörföltek az interneten vagy éppen kiélvezték az izomláz előtti békés pillanatokat.
A népszerű fitness edző nem sokat váratott magára, ráadásul pulcsijának ledobása és néhány köszöntő szó után bele is vágott az egy órás kőkemény edzésbe. Egy igazi energiabomba - gondoltam magamban a bordásfalak mellett állva, tisztes távolságból nézve, ahogy negyedóra után leugrik a színpadról és elvegyülve a többiek között, fel-alá cirkálva folytatja az edzést.
A kemény izommunkát lazítás, pihenés, pár kedves és lélekemelő szó követte, végül az edzőt körbevették a résztvevők és következett a fotózás. Mindezek után Rékának még arra is maradt ereje, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Irigylésre és követésre méltó ez az energia!
Hogy érzed magad most, az edzés után?
Nagyon jól érzem magam. A testem fáradt, de a lelkem felüdült, elölről tudnám kezdeni. Győrből érkeztem, tegnap Békéscsabán voltam, mindkét helyszínen megtelt az adott helyszín, akárcsak itt Székesfehérváron is. Ez mindig egy fantasztikus visszajelzés arra, hogy amíg csak egyetlen ember is hajlandóságot mutat, hogy az életébe beépítse a rendszeres mozgást és a tudatos életmódot, addig nekünk itt van feladatunk.
A mai rohanó világban olykor nehéz összeegyeztetni a sportot a mindennapi teendőkkel. Mit tapasztalsz, változik ez a hozzáállás?
Járva az országot azt látom, hogy egyre többen illesztik be az életmódjukba a rendszeres mozgást, a tudatosságot. Székesfehévár is a szívem csücske, mert akármikor jövök ide, mindig teltház és ragyogó tekintetek fogadnak. Nagyon jó látni, hogy sok pici gyerek, fiatal mozdul meg. Ez azt mutatja, hogy a szülőknek példamutatással egyre jobban sikerül átadniuk a sportolás iránti igényt.
A fitness edző a résztvevők között, őket bátorítva edzett végig (Fotó: Horváth Reni)
Egy családi délután apropóján érkeztél Fehérvárra. Szerinted megoldható, hogy egy több tagú család együtt sportoljon akár napi, akár heti szinten?
Tény és való, hogy ez időigényesebb, mint amikor az ember egyedül megy. De az is biztos, hogyha a gyereknek arra van igénye, hogy velünk együtt sportoljon, akkor arra soha ne mondjunk nemet. Ugyanis minden egyes ilyen alkalom lehetőség arra, hogy a sport a gyerekünk életének részévé válljon. Ha nem is sportol velünk, de azt látja, hogy mi rendszeresen sportolunk, akkor egészen biztos, hogy az élete során valamikor ez nála is elő fog jönni. A családi sport egy nagyon jó lehetőség arra, hogy közös programot alakítsunk ki. Futás közben számtalanszor találkozom babakocsival futó édesanyával, olyat is láttam, hogy a babakocsi mellett az idősebb testvér kismotorral, kisbiciklivel követi. Ha nagyobb gyerekről van szó, akkor ő meg már az édesanyával együtt fut. Ez nálunk is rendszeresen előfordul, Norbika például biciklivel szokott velem jönni Zalánnal együtt, vagy Norbika már velem fut, ilyenkor Zalán és Lara jönnek biciklivel.
Kit nehezebb rávenni a családi sportra: az apukákat vagy az anyukákat?
Úgy gondolom, hogy a nő a család mozgatórugója, de sok olyan eset van, amikor nincsen motivációja, lehetősége vagy éppen támogató partnere ahhoz, hogy életmódot váltson. Ilyenkor kell elővenni picit az egónkat és azt mondani, hogy nekem is egy életem van és ezt az életet szeretném úgy élni, ahogy én szeretném, ezzel is példát mutatni a gyerekeknek. Azt szoktam mondani, hogy a mozgás és a tudatos életmód az a drog, ami csak ad. Ezt a drogot soha ne vonjuk meg magunktól. Ha nincs támogatásunk, akkor is húzzuk ki magunkat, emeljük magasra a fejünket és legyünk büszkék arra, hogy kiállunk a saját elveink mellett. A környezetünk és családunk számára ez egy olyan nevelő és példamutató magatartás, ami akár a párunkat is arra ösztönözheti, hogy velünk tartson.
Bármilyen célt is szeretnénk elérni, egy példakép mindig kell (Fotó: Horváth Reni)
A reggeli, a délutáni vagy az esti edzést ajánlanád inkább?
Én azt szoktam mondani, hogy teljesen mindegy, hogy mikor edzünk, mert mindig valami pluszt fog hozni az életünkbe. Akkor illesszük be az edzést az életünkbe, amikor van rá lehetőségünk és módunk, és olyan sportot válasszunk, ami örömet ad. Az esti edzés azért jó, mert vacsora helyett tökéletes zárása a napnak. A reggeli edzést azért szeretem, mert az egész napomat meghatározza. Ha edzéssel indítjuk a napot, sokkal jobb kedvűek, energikusabbak leszünk napközben. Ha pedig este edzünk, akkor meg könnyebben elalszunk. Akárhogyis, mindig a mozgás öröméért mozogjunk.
Mit tanácsolnál azoknak, akik már régóta tervezik a sportolást, de még nem kezdték el? Hogyan csináljanak a "majd egyszerből" "mostot"?
Az egész élet egy lehetőség arra, hogy változtassunk és sokkal jobb és minőségibb életet éljünk. A "majd" és a "majd egyszer" az halogatás. Egy tökéletes lehetőség arra, hogy az egész életünket úgy éljük le, hogy csak az a kérdés maradjon a végén, hogy "mi lett volna, ha?" Én úgy élem az életemet és a mindennapjaimat, hogy nincs bennem soha a kérdés, hogy mi lett volna, ha elmegyek Székesfehérvárra, mi lett volna ha, elmegyek a gyerekeimmel moziba? Nálam nincs ilyen. Ha megszületik bennem a gondolat, akkor azonnal cselekszem. Ha nem sikerül egy célt megvalósítani, akkor legalább azt mondom, hogy akkor is megpróbáltam, de nem sikerült, nem baj, majd legközelebb. Ne várjunk, ne halogassunk. Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan az a kérdés legyen bennünk, hogy mi lett volna, ha?
Az edzésről készült képgalériánkat az fmc.hu Facebook oldalán találod.
Ne várjunk, ne halogassunk, kezdjünk el élni! (Fotó: Horváth Reni)
