Így változik a Munka Törvénykönyve: nagyobb védelem, több pihenőidő
Így változik a Munka Törvénykönyve: nagyobb védelem, több pihenőidő
Így változik a Munka Törvénykönyve: nagyobb védelem, több pihenőidőVédelem a családnak
Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy a várandós nőt felmondási védelem illeti meg. A védelem viszont csak akkor él, ha a nő a munkáltatót tájékoztatta a várandósság tényéről. Most azzal egészült ki a szabály, hogy ha a nő a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót (például mert maga is csak ekkor szerez tudomást a várandósságáról), az írásban visszavonhatja a felmondást. Szabályozzák azt is, hogy ebben az esetben munkaviszonyban töltött időnek minősül a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam. Ez egyébként a felmondási védelmet biztosítja a várandósság esetén.
A másik fontos dolog az anyasági és apasági szabadságra vonatkozik. Eddig különbséget tettek ugyanis, hogy az apa vagy az anya vonul fizetetlen szabadságra a gyermek gondozása céljából, ez a különbségtétel most megszűnik. Ez azt jelenti, hogy az apa is védelemmel veheti igénybe a gyermek gondozási idejére fordított fizetetlen szabadságot. Változás az is, hogy az idei évtől akár a vezető beosztású személy is elmehet fizetetlen szabadságra gyermeke gondozása céljából. A munka törvénykönyve szerint ezt a gyermek harmadik életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
Változás a több műszakban dolgozóknál
Úgynevezett kompenzáló időt is bevezetnek azoknál a munkavállalóknál, akik több műszakban dolgoznak. A Munka Törvénykönyvének január elsejétől hatályos új rendelkezése szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban ilyen esetben a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát a fenti tevékenységben dolgozók számára továbbra is jogszerűen adható nyolc órás pihenő, de a következő napi pihenőidőnek legalább tizennégy órát el kell érnie.
Képünk illusztráció (Fotó: Quiet Revolution)
Többet pihenhetnek a készenlétben dolgozók
Nőtt az úgynevezett készenléti munkakörben dolgozók pihenőideje is. Míg korábban nyolc óra pihenőidőt kellett biztosítania a munkáltatónak, addig ezentúl ez az idő tizenegy órára módosul, tehát tizenegy óra pihenőidőt kell a munkáltatónak biztosítania a befejezett munka és a másnapi munkakezdés előtt.
Változnak a kiküldetés szabályai
A munkavállalókat új szabályok védik a tisztességtelen piaci magatartások ellen, amely pontosabban azt jelenti, hogy a munkajogi szabályok betartásának ellenőrzése már a külföldi kiküldetés esetén is lehetséges lesz. A külföldi kiküldetés szabályainak betartásáért egyébként a kiküldő és a fogadó munkáltató ugyanolyan mértékben felel. Ezekben az esetekben a Munka Törvénykönyve változásai szerint egy kapcsolattartó személy is ki lesz jelölve, aki a munkavállaló külföldi jogvédőjeként lesz jelen.
Hosszú hétvégék
Az idén többször is lesz lehetőség háromnapos pihenésre, de szombati munkavégzéssel nem kell számolni. Ugyanakkor négynapos hosszabb pihenésre csak két alkalommal nyílik mód: húsvétkor és karácsonykor. Előbbi azért lett négynapos ünnep, mert az idei évtől nagypéntek is munkaszüneti nap.
március 15. – egy nap
április 14-17. (húsvét) – négynapos hétvége
április 29.-május 1. – háromnapos hétvége
június 3-5. (pünkösd) – háromnapos hétvége
augusztus 20. – vasárnap
október 21-23. – háromnapos hétvége
november 1. – egy nap
december 23-26. (karácsony) – négynapos hétvége
Szűkül a béren kívüli juttatások köre
Január elsejétől az éves keretösszeget – százezer forintot – meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenőkártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
A keretösszeg meghatározásánál nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A versenyszférában dolgozók 2017-től a 450 ezer forintos keretösszegből maximum százezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, a fennmaradó 350 ezer forint felosztható a SZÉP kártya keretében adható juttatásokra. A közszférában dolgozók számára továbbra is megmarad a kétszázezer forintos keret. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget.
