Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár
Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvár
Ahonnan a Ghymes zenekar a nevét vette – egy gyönyörű romvárA Ghymes együttes olyan felvidéki magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógia Főiskolán Szarka Gyula vezetésével 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét és régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel az együttes. A zenekart azóta mindenki ismeri, azt azonban, hogy a névadó faluban van egy lenyűgöző romvár, ahová hangulatos és jelzett erdei turistaút vezet, bizony már kevesebben tudják.
A sárga úton (fotó: Barna Béla)
Gímes község (Ghymes, szlovákul Jelenec) a Tribecs-hegység (Tribeč) délkeleti nyúlványai alatt fekszik 192 m tengerszint feletti magasságban. A jelenleg kábé 1500 lakosú falu régen Nyitra vármegyéhez tartozott, manapság Szlovákia Nyitrai kerületéhez. Látnivalói közül a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom érdemel említést, melyet 1722-ben a Forgách család építtetett. Ugyancsak látnivaló még a Forgách-kastély: 1722-ben kezdték ezt is építeni, 1760 és 1770 között pedig kibővítették. A falu legújabb látnivalójaként 2009. október 24-én nyílt meg a Forgách Múzeum.
Ha futólag körbepillantottuk a falut, induljunk is tovább észak felé, ahol egy kis víztározót és egy Remitázs („Enyh-hely”) nevű üdülőfalut találunk! Ha autóval jöttünk, a kocsit itt tegyük le, innen indulhatunk egy körülbelül háromórás körtúrára! Ehhez a VKÚ (a Szlovák Katonai Kartográfiai Intézet) 1: 50 ezres 137-es számú Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképe ajánlott.
Részlet a Szlovák Katonai Kartográfiai Intézet Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképéről
A 227 m magasan fekvő üdülőhelyről a sárga jelzésű turistaúton induljunk el! Ötven percnyi járás után felérünk egy 430 méter magasan fekvő nyeregbe (sedlo pod Gymešom).
Itt az egyik sziklafalban kétnyelvű emléktáblánál állhatunk meg egy kis emlékezésre. A tábla szövege: „ghymesi gróf Forgách Károly (1825-1911) vadászíró, utazó, vadgazda a muflontenyésztés megalapítója a Tribecs-hegységben / Az emléktáblát születésének 175. évfordulójára avatták fel 2000. szeptemberében”. Forgách Károly egyébként az ausztriai Mödlingben született 1825. szeptember 4-én, tanulmányait Nyitrán, Győrött és Bécsben végezte. Bejárta Európa számos országát, valamint 1857-ben gróf Breuer József társaságában szaharai (algériai és tunéziai) vadászexpedíción is részt vett, 1859-ben járt Marokkóban, 1869-ben pedig Egyiptomban Asszuánig hajózott.
Forgách Károly emléktáblája (fotó: Barna Béla)
Az emléktáblától, a nyeregből dél felé érdemes egy tízperces kitérőt tenni a sárga háromszög jelzésen a Hidegvári-sziklákhoz (Studeny Hrad, 432 m). Egykoron állítólag Árpád-kori erődítmény állt itt egészen a tatárjárásig, de miután megépült az innen is látható magasabb hegyen Ghymes vára, jelentőségét vesztette a hely. Innen visszatérve a nyeregbe a zöld jelzésen észak felé fordulva kábé 20 perc alatt elérjük Ghymes várát, amely a Dúny-hegy (Dúň) 513,8 méter magas csúcsára épült.
A Hidegvári-sziklák (Studeny Hrad, 432 m) tetején piknikezhetünk is akár (fotó: Barna Béla)
Ghymes várát a tatárjárás után, 1255 körül építtette a Forgách grófok őse, Ivánka, illetve annak fia, András. A birtokot eredetileg még 1226-ban kapták II. András királytól, de a községet 1253-ban szerezte meg Ivánka fia, András, aki ezt azért kapta jutalmul, mert megmentette IV. Béla életét a tatárok elleni csatában. Szombathy Viktor szerint ez a vár olyan volt, mint a bumeráng, akárki foglalta is el vagy kapta meg a királytól hosszabb-rövidebb időre, végül mindig visszaszállott a Forgáchokra. A XIII. század végén például Csák Máté kezén volt a vidék, akit 1312-ben a királyi sereg elűzött, így visszakerült a Forgách család birtokába.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést: a portyát Usreff és Murat pasák vezették. A török korból egy érdekes epizódot ki kell emelni. Bornemissza Gergely (1526-1555) alakja ma leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse. Bár életéről keveset tudni, és nincs is rá bizonyíték, de valószínűsíthető hogy 1549-től 1550-ig Ghymes várának várnagya volt.
Hangulatos a borult ég a várromok fölött (fotó: Barna Béla)
1576-ban a törökök elpusztították és felgyújtották a várat, amit 1613-ban Forgách Zsigmond javíttatott meg, s védműveket emeltek köré. Mivel a Forgách család mindig is rendíthetetlenül Habsburg-hű volt, ezért várukat nem érintette a Lipót császár által 1701-ben kiadott, a magyar erősségekre vonatkozó felrobbantási parancs. Egyes adatok szerint 1848-ban költözött ki az utolsó lakó Ghymes várából, más adatok szerint az újjáépített várban 1865-ig laktak, a vár alatti kastély pedig 1919-ig volt a Forgáchok birtokában.
Ghymesi várrészlet (fotó: Barna Béla)
Ha bejártuk a fantasztikus romokat, a zöld jelzésen észak felé haladva egyébként a Nyitra-mente Tájvédelmi Körzet Területén (CHKO Ponitrie) járunk, s különlegességként egy közel 400 éves példányokból is álló védett szelídgesztenyefa-ligeten sétálhatunk keresztül. A Gímesi Gesztenyés (Jelencká gastanica), melynek területe 2,66 hektár, 1952 óta élvez védettséget. A gesztenyés alapkőzetét kvarcit, gneisz és diorit alkotja. Botanikusok szerint figyelemreméltó, országos jelentőségű az élőhely, ahová a szelídgesztenyét (Castanea sativá) még a Forgáchok telepítették a XIII. században! A gesztenyés gyepszintjében olyan védett növények fordulnak elő, mint a turbánliliom (Lilium martagon), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és a gérbics (Limodorum abortivum).
A gesztenyésből leérve a piros jelzésű turistautat kell választanunk, melyen körülbelül 40 perc alatt érhetünk vissza a Remitázs nevű üdülőfaluhoz. Ahol az az ifjúsági tábor is van, és ahol az addigi Tilinkó nevet 1984-ben Ghymes névre cserélte le az azóta híressé vált zenekar.
A túra 5-6 éves gyerekekkel is kényelmesen teljesíthető (fotó: Barna Béla)
Ha hosszabban akarunk Ghymes vára környékén időzni, a közeli Nyitra egyszerű panzióiban is megszállhatunk, de ha valami különlegesre vágyunk és a pénztárcánk engedi akkor a pár kilométerre fekvő Park Hotel Tartuf szálláshelyet ajánljuk, mely a szlovák kulturális örökség részét képező történelmi Béládi-kastélyban (Beladice) működik, egy éjre egy kétágyas szoba ott 23 ezer forint körül van.
