Nem a hóeséstől másztak falra
Nem a hóeséstől másztak falra
Nem a hóeséstől másztak falraNem túl erős, de folyamatos havazással köszöntött be az elmúlt hét utolsó napja. Az I. István Általános Iskola felé haladva el is méláztam, vajon ha most nem benti falmászó versenyre tartanék, akkor bizony még egy laza hógolyózásra is kapható lennék. Nem rossz program, de a vasárnap ezúttal a fehérvári falmászó versenyé lett, melyet immár negyedik éve rendez meg a Rotpunkt Falmászó Egyesület. A fehérvári tanintézmény tornatermébe érve aztán megnyugodva láttam, rajtam kívül még sokan lemondtak a felhőtlen és gondtalan gyermekkort idéző hógolyózásról, és helyette a fal meghódításának élményét választották. Jó, én csak nézni mentem, de a többiek... Elképesztő ügyességük, remek helyzetfelismerő képességük és problémamegoldásuk azonnal megfogott, a fenti tulajdonságuknál látványosabb csupán a résztvevők magas létszáma volt.
- 67 nevezés érkezett, ez több is mint amit terveztünk, illetve amit a fal elbírna,hiszen előzetesen 64 főben húztuk meg a nevezési határt. Természetesen azért a plusz három embert sem küldtük haza, ők is mászhattak, úgyhogy végül 67-en versenyeztek. Ez már a negyedik versenyünk, az elmúlt évek alapján pedig sejtettük, hogy nagy lesz érdeklődés. Nagyon ügyesek az indulóink, minden kategóriában döbbenetes teljesítményeket látunk. Nagyon ügyesek a picik is, és a gyerekek, néha a felnőtteket megszégyenítő ügyességgel másznak, szerencsére jó az utánpótlás! - árulta el Abonyi Gábor, a Rotpunkt Sziklamászó Egyesület elnöke.
A versenyen jó tempóban, de cseppet sem kapkodva hódították meg a 7 méteres falat a mászók, a nagy rohanás egyébként sem jó ómen egy ilyen, nagy odafigyelést igénylő sportágban. Másrészt ezúttal nem is volt fő szempont a stopper, mivel a verseny a nehézségi mászás kategóriájában került kiírásra. Kaptam az alkalmon és laikusként neki is szegeztem a kérést Abonyi Gábornak, mi is az a nehézségi mászás?
- Itt a pályák nehézsége döntő, nem az idő, a gyorsaság a lényeg, hanem az, hogy minél nehezebb úton tudjunk felmenni. Ez szépen megszórja a mezőnyt, ugyanis vannak könnyebb és nehezebb utak, és ahogy egyre nehezebbek a pályák, egyre kevesebben tudják teljesíteni azt. Van kezdő kategória, ahol akár egyéves gyakorlattal már el lehet indulni, itt könnyebb pályákat építettünk. Van nyílt kategória is, ahol már a 10-20 éve mászókat is megtaláljuk, itt bizony már nagyon nehéz pályákat kell teljesíteni.
Az elmúlt években egyre népszerűbb a falmászás, a sportágon belül nagyjából 10.000 főre tippelik az aktívan mászók létszámát. A benti, épített falak szerepe egyébként ilyenkor, télen felértékelődik, hiszen a sziklamászók is beköltöznek a terembe. Ahogy Abonyi Gábor mondja, az erőt, állóképességet és technikát meghozza a falmászás, ám ha valaki jó bent, a teremben, az nem biztos hogy kint, a sziklafalakon is jónak számít.
- A falmászáskor szép színes fogások várják az embert, ránéz és tudja, mikor és hova kell nyúlni. A szikla egy nagy szürke felület, nekünk kell kitalálni hogy az adott pillanatban hova lépünk, hova fogunk, ott már nagyon nagy szükség van a rutinra. Gondolkodni kell, át kell látni előre a sziklát. Lényeges különbség, hogy itt a fal most 7 méter magas, míg a sziklán 30 méteres utak vannak, tovább tart a mászás, nagyobb felkészültséget igényel.
Nos, a szép színes fogásokkal jól bántak a mászók, remek teljesítmények sorát hozta a nap. Említsük meg a kategóriák győzteseit, megérdemlik, mert a jók legjobbjaiként vehették át díjaikat a verseny végén. Nyílt kategóriában a hölgyeknél Kimmel Zsófia, az uraknál Komjáti Zoltán végzett az élen, míg a kezdőknél Légrádi Pallós Anna és Fuksz Bence bizonyult a legjobbnak. A gyerek kategóriát Pajor Vince nyerte, míg a csupán nevükben, de teljesítményükben egyáltalán nem veteránok között Bubb Ferenc győzött.
Ráadásul a verseny végére még a havazás is elállt, mintha csak a tél jelezné: Tudom, lassan lejár az időm, mászók, készüljetek hát a tavaszra és a sziklák meghódítására.
