Ha nem kel ki a vetőmagod, ne csak a boltost hibáztasd!
Ha nem kel ki a vetőmagod, ne csak a boltost hibáztasd!
Ha nem kel ki a vetőmagod, ne csak a boltost hibáztasd!Bár az időjárás még nem a tavasz jeleit mutatja, az mégis csalhatatlanul közeledik. A kertünkkel kapcsolatban már most akad bőven feladat. Hogy mi mindent érdemes elvégezni a tavaszi szezonra való felkészüléskor, abban Fister Judit, gazdabolt tulajdonos volt a segítségünkre. „Nézzük át a kerti szerszámainkat, tisztítsuk, javítsuk, pótoljuk alkatrészeiket. Tekintsük át a vegyszerkészletünket is. Ne hagyjuk ki a lemosó permetezést, amihez minimum tíz fokos hőmérséklet szükséges. Ne szalasszuk el a szezon előtt az egyetlen és megismételhetetlen lehetőséget, amikor erős dózisú kontaktszerekkel (réz, kén, olaj) lemoshatjuk a fáinkról a tavalyi időszakról rajtuk áttelelő gombákat, rovarokat. Kérjük a gazdaboltos segítségét permetezési napló összeállításában! Nézzük át a tavalyról maradt vetőmagjainkat, tervezzük meg a vetési naptárunkat, és igyekezzünk még a „tolongás” előtt időben megvásárolni az idei készletet/vetnivalókat.” – figyelmeztetett a szakember.
A vetőmag és a növényvédő szert illetően a kereskedőnek is a legnagyobb gondossággal kell eljárni. Éves szinten többször történik meg e termékek bolti átnézése, ellenőrzése. Ilyenkor az éven belüli lejárt vagy lejáráshoz közeli termékekre, valamint a nagykereskedés által visszahívott termékekre különös figyelemmel kell lennie a kereskedőnek.
A vetőmagoknak általában három év lejárási idejük van, de a vevők így sem kedvelik a harmadik évben járó magokat. Pedig egyes fajták a szabályos tartási körülményeknek utána is csíraképesek, de kereskedelmi forgalomban már nem lehetnek az állványokon.
Mire figyeljünk a vetés során?
- a vetés mélysége (kora tavasszal sekélyebben, később mélyebbre),
- a vetés időpontja (hidegtűrő, melegtűrő magok),
- a talaj kötöttsége (homokos talajba mélyebben és korábban, kötött talajba sekélyebbre és később vetünk),
- sárgarépa, petrezselyemnek nagyon kicsi olajos magjaik vannak, ezért a vizet nehezen veszik fel, csírázásuk a 3. héttől várható,
- borsó, bab csírázása optimális talajhőmérséklet mellett 1 héten belül is beindulhat (borsónál a kifejtő fajták bírják jobban a korai vetést, a velőborsókat melegebb talajba vetjük április elején),
- a tökfélék, kabakosok csírázásához, valamint a paprika és paradicsom szabadföldi vetéséhez, illetve a palánták kiültetéséhez húsz-huszonöt fok kinti hőmérséklet szükséges,
- palántaneveléshez a magok csírázását jó minőségű palántaföldbe vetéssel érhetjük el,
- amikor a föld a fagytól kienged, és a kert is megközelíthető a kerti munkára hidegtűrő magokkal kezdhetjük a vetést (kifejtő borsó, sárgarépa, petrezselyem, spenót, vöröshagyma, hónapos retek, saláta),
- használjunk a gazdaboltokban is kapható drazsírozott vagy vetőszalagba zárt magokat (ezek a védőburkok viszont több öntözést igényelnek), de megkíméljük magunkat az egyeléstől, ritkítástól,
- keverjünk retek vagy saláta magokat a petrezselyem és sárgarépa közé, hogy a gyorsabban iparkodó gyomok ne nyomják el a haszonnövényünket,
- nehezen kelőkhöz kapor mag ajánlott!
Mit, mikor és hova?
- korai fejessaláta, korai fejeskáposzta, korai kelkáposzta és brokkoli magok még február végéig elvethetőek, a magvetésből hat hét alatt serdülnek kiültetésre alkalmas palánták,
- a fűtés nélküli fólia sátorban a retek, sárgarépa, káposzta, karalábé, karfiol, spenót és zeller vetését elkezdhetjük,
- ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét is, ha az időjárás keményre fordul, takarjuk az ágyásokat fátyolfóliával,
- a burgonya vetése, noha már folyamatosan érkezik az üzletekbe, ahogyan azt az öregek mondták „április 4-e előtt nem szokott megtörténni”.
