Ki dönt a nyári szabadságunkról?
Ki dönt a nyári szabadságunkról?
Ki dönt a nyári szabadságunkról?A munka törvénykönyve alapján mindenkinek jár egy garantált alapszabadság, ez Magyarországon húsz fizetett munkanap egy évben, azoknál, akik napi nyolc órában, főállásban dolgoznak. Ez kiegészül különféle pótszabadságokkal. Legáltalánosabbak az életkor alapján járó plusz napok, ezek összesen tíz napot tehetnek ki. 25 éves kor felett jár egy pótnap, 28 éves kor fölött már kettő, 31 éves kortól három munkanap, 33 éveseknek négy, 35 évesen öt, 37 éves kortól hat munkanap. 39 éves kortól 7 munkanap, 41 évesen nyolc, 43 évesen kilenc, 45 éves kortól tíz munkanap.
A gyermek után járó pótszabadság gyermekenként 2 munkanapot jelent, felső határa hét munkanap évente. Ez a szülőkkel egy háztartásban élő gyermekek után jár, a gyermek 16 éves koráig. Fogyatékossággal élő gyermek után újabb két nap pótszabadság kérhető. Fontos azonban tudni, hogy a gyermek után járó pótszabadságot nem adják automatikusan, minden esetben külön nyomtatványon kell azt év elején megigényelni a munkáltatótól.
Öt nap pótszabadság jár az édesapáknak a gyermekük születését követően, ezek az úgynevezett apanapok. Ikergyermekek születésekor az apanapok száma hétre növekszik. Pótnapokat igényelhetnek azok is, akiknek az egészségét fokozottan veszélyezteti a munkájuk. A föld alatt dolgozó vagy ionizált sugárzásnak kitett dolgozóknak szintén öt kiadható munkanap jár pluszban.
Nem dönthetünk magunk az összes szabadságról!
Arról, hogy mikor vesszük ki a rendelkezésünkre járó huszonvalahány napot, nem dönthetünk teljesen szabadon, ebbe a munkáltató jog szerint is beleszólhat. Ugyanakkor a munkáltatónak kiadási kötelezettsége van. Nem válthatja meg pénzzel a szabadságként járó napokat, mindenképpen ki kell adnia őket. Azonban az alanyi jogon járó szabadságok felének kiadási idejéről ő rendelkezhet, tehát megszabhatja, mikor vegyük ki őket. Ez különösen azoknál a termeléssel foglalkozó üzemeknél, gyáraknál van jelentősége, ahol például karbantartás miatt minden évben néhány hétre leállnak a gépek, és kötelező leállást rendelnek el. Zömmel ez a nyári illetve a karácsonyi időszakra esik, ahol a dolgozók is megfelelően ki tudják használni az így felszabaduló heteket.
Létezik konzultációs kötelezettség is, ami azt jelenti, hogy a munkaadónak időben egyeztetnie kell a munkavállalóval arról, mikor szeretne szabadságra menni, tudják-e nélkülözni a munkából akkor.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
Eszerint tehát a nyári szünetben nyugodtan kivehetünk egybefüggően két hetet, vagy akár többet is, csak egyeztessük időben a munkaadónkkal a terveinket. És életszerűen természetesen a kollégáinkkal is érdemes megbeszélni, hiszen a legtöbb helyről azért nem hiányozhatnak egyszerre túl sokan.
Ha mégsem vettük ki
A következő évre át lehet vinni a szabadságot az alábbi esetekben:
• Ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.
• A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
• Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
Ahol nem jár fizetett szabadság
Kevesen tudják egyébként, hogy ilyen szempontból mennyire szerencsések is vagyunk mi magyarok. Indiában például tizenkét nap, Kínában tíz nap fizetett szabadság jár a dolgozóknak. Az Egyesült Államokban nincs is konkrétan kötelező fizetett alapszabadság, és nem az életkor előre haladtával, hanem az adott cégnél eltöltött évekkel növekszik a kiadható szabadságok száma. Megtörténhet például, hogy valaki az ötvenes évei végén vált munkahelyet, teljesen új dolgozóként az adott munkáltatónál, mindössze tíz nap fizetett szabadságot vehet igénybe.
Temetés, tanulás, építkezés – rendkívüli esetek
A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít minden munkavállalónak arra, hogy rendkívül körülmény esetén, például közvetlen hozzátartozó halála esetén a temetésre két nap rendkívüli szabadságot vegyen igénybe előzetes bejelentés nélkül. Közvetlen hozzátartozónak minősül a házastárs, egyenes ágbeli rokon, házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha és nevelő szülő, testvér, élettárs.
Tanulmányi szabadság céljából is igényelhetünk rendkívüli szabadságot: vizsgákra összesen négy munkanap, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez további tíz nap szabadság adható. Fizetés nélküli szabadság is igényelhető. Ezt leggyakrabban a gyes ideje alatt veszik igénybe,de idősebb gyermek otthoni ápolása során is jár két év, egy év pedig magánerőből történő saját lakás építésekor.
Forrás: 24ora.eu, A Munka Törvénykönyve, hrprofi.hu
További ajánlatok:
www.dekra-akademie.hu
www.kdriu.hu
