Székesfehérvár a boldog békeidők fővárosi sajtójában - júniusi évfordulók
Székesfehérvár a boldog békeidők fővárosi sajtójában - júniusi évfordulók
Székesfehérvár a boldog békeidők fővárosi sajtójában - júniusi évfordulókKirályi és főispáni dicséretekre lehetünk figyelmesek, de az érdeklődés középpontjába kerül Prohászka püspök, Wertheim Pál és a fiumei küldöttség is.
1883. június 1. (BH) Székesfehérvár város törvényhatósága Szögyény László Fejérmegye főispánjának főrendiházi elnökké való kinevezése alkalmából fáklyás-zenét rendezett. Az ünnepelt kijelentette, hogy amíg él, mindig székesfehérvári polgár marad, s a város érdekében minden tőle kitelhetőt el fog követni.
Megemlítjük, hogy Szögyény helyébe Cziráky Béla grófot fogják kinevezni Fehérmegye főispánjának.
1883. június 5. (BH) A fiumei regnikoláris küldöttség Budapestről visszamenet Székesfehérvárt időzött egy napot. Megérkezésükkor, szombaton este, ezrekre menő közönség üdvözölte őket, s a polgári lövöldében 200 terítékű díszvacsora volt tiszteletükre. Vasárnap reggel megtekintették a város közintézeteit, délben Szőgyény-Marich László főrendiházi elnök vendégei voltak, délután ozsonnára a polgármester szőlőjébe voltak hivatalosak, majd elbúcsúztak vendéglátójuktól, Pauer püspöktől, este pedig folytatták útjukat.
1884. június 1. (BH) Székesfehérvár lakói borzalmas eseménynek voltak tanúi május 29-én. A délelőtti órákban a Széchenyi-utcában Fodor-Pap Ferenc háza kigyulladt s a tűz átkapott a szomszéd Palkovits-féle házra, ahol Palkóvits Mihály 18 éves leánya fel volt ravatalozva. A koporsót kivitték a házból, a látvány mindenkit meghatott. Leégett még öt kazal s csak az önkéntes tűzoltóknak köszönhető, hogy nagyobb veszedelem nem érte a várost. Cziráky Béla gróf új főispán is jelen volt a tűznél s megdicsérte Seidel Lajos tűzoltó főparancsnok előtt a tűzoltókat.
1884. június 5. (BH) Halálos csetepaté volt Székesfehérvárott vasárnap éjjel a Zöldfa-utcai Három sasokhoz címzett korcsmában. Bakák és parasztlegények tanyája ez, hol a vérontás nem ritka. Régi féltékenykedés van már a bakák és a Felmayer-festőgyár legényei között. Vasárnap éjjel is azt a csúfot tették egy bakával, hogy elvették szuronyát, sapkáját és kizárták a korcsmából. A baka ekkor az arra jövő katonai őrjárathoz fordult segélyért, mely betörte az ajtót és szuronyszegezve rohant a legényeknek. Véres harc támadt, melyben Dory Imre festőlegény a kapott szúrások következtében meghalt, heten pedig kisebb-nagyobb sérülésekkel kerültek részben a kórházba, részben haza. Mind a katonai, mind a polgári hatóság a kora reggeli órákban megkezdte a vizsgálatot.
1891. június 14. (BH) E hó 10-én Bruckban szemlét tartott az ezred fölött a király. A székesfehérvári 69-ik gyalogezred gyakorlatozását követően az egybegyűlt tisztikar előtt így nyilatkozott: „Uraim, az ezred nekem végtelen örömet szerez; brilliánsan van kiképezve. Már Budapesten is kiérdemelte dicséretemet, és azóta nagy haladást tett. Igen nagy örömet szereztek nekem, uraim, köszönöm önöknek. Egyet még különösen kell hangsúlyoznom s ez a tisztek és a legénység helyes instruálása, mely jele annak, hogy az ezred biztos kezekben van. Ezzel az ezreddel mindent el lehet érni.” Ezután Ő felsége a legénységhez fordult s a következőket mondta harsány hangon magyarul: „Ez egy igazán kitűnő, derék ezred, igen-igen meg vagyok elégedve.” Az ezredparancsnok a nap örömére borral és sörrel vendégelte meg a legénységet.
1884. június 7. (FL) Amerikai párbaj következtében tegnap reggel Billmayer József őrnagy-hadbíró Székesfehérvárott agyon lőtte magát s két óra múlva meghalt.
1911. június 13-14. (PH) Villamos ütésként érte a közvéleményt Prohászka Ottokár püspök műveinek indexre helyezése. Felekezeti különbség nélkül mindenütt megütközést keltett az Index-kongregáció cselekedete és magában a katholikus papság körében is reszensust okozott a népszerű főpap megrendszabályozása.
Prohászka püspök is nyilatkozott az indexre helyezésről: Mindezideig az egész ügyről nincs még hivatalosan tudomásom. Említett műveimben nem is fordul elő dogmatikai fejtegetés, mely a katholikus hitet sérthetné. Amennyiben azonban az Index-kongregáció az egyház tanaival ellentétben állót talált volna műveimben, természetesen alávettem magam az egyház szavának.
A püspök azonban furcsállotta, hogy őt nem értesítettek erről az ügyről. Azt sem értette, hogy művei, miért csak most jutottak erre a sorsra, hiszen „A modern katolicizmus“ című könyve már 1907-ben jelent meg, még pedig az esztergomi egyházmegye approbálásával. „Az intellektuálizmus tulhajtásai“ merőben filozófiai disszertáció, akadémiai székfoglaló. A dolgok és fogalmak bölcseleti meghatározása, anélkül, hogy bármi hitelvet érintene. A „Több békességet!”, pedig karácsonyi cikke volt az Egyházi Közlönynek.
Kohl Medárd püspök a következőt nyilatkozta: Mit jelent az indexre tétel? Azt, hogy a szóban forgó irat vagy könyv olvasása katholikus hívőknek veszélyes, tehát nem szabad terjeszteni, amit a jelen esetben úgy lehet értelmezni, hogy nem szabad újra kiadni. A püspök nyilatkozata némiképp megnyugtathatja a közvéleményt, amely azonban még ezek után is aggódva figyeli, hogy mi lesz a sorsa a kiváló és fennkölt gondolkodású magyar főpapnak.
1913. június 4. (PH) Philipp István, akinek komoly pénzgyűjteménye van Székesfehérvárott, műtörténeti kiállítás létrehozásán fáradozik. Sok más értéket is számba vett, de elsősorban Wertheim Pál Napóleon-gyűjteményét, ami nemcsak országszerte ismert, hanem a külföldi tudomány is számba veendőnek ismeri el. A kollekció egyelőre nem látható nyilvánosan, de a legilletékesebb hivatalos fórumok is érdeklődtek már, s a kormány is segíteni fogja Fejér- megye óhaját.
Szerző: Asztalos Tamás
