Ha nyár, akkor levendula!
Ha nyár, akkor levendula!
Ha nyár, akkor levendula!Tavaly már írtam egy cikket a levenduláról, de akkor nem említettem felhasználási módjait és még receptet sem kapott a kedves olvasó, amit többen is jeleztek felém (kissé neheztelően). Pótoljuk a hiányt, hiszen ismét aktuális e növény főszerepeltetése ebben a rovatban - lévén, hogy lila virágba borult a tihanyi hegyoldal, s persze szüleim székesfehérvári kertje is.
Szinte hihetetlen, de az 1920-as évek közepéig szinte csak a kolostorokban volt fellelhető hazánkban e növény, majd az első világháború után Bittera Gyula (kora neves gyógynövényszakértője) létrehozta az első levendulaültetvényt Tihanyban. (Hol máshol…) A Tihanyi-félsziget mediterrán éghajlata, és a vulkáni alapkőzet, ideális otthont nyújtott e virágnak, amely a mai napig kiváló minőségű, s világhírét annak köszönheti, hogy sokkal több illóolajat tartalmaz, mint a franciáknál termett rokonai.
A levendula közkedveltsége talán annak köszönhető, hogy nagyon sokoldalú: az ókorban szépségápolásra használták. Illatosították vele a fürdővizet (az ókori görögök és a rómaiak a fürdőkben előszeretettel használták), szappant készítettek belőle (anyukám is elsősorban erre a célra termeszti), kenték a testükre is, és a megszárított virágokat a földre szórták „illatosítóként”.
Egyiptomban balzsamozáshoz használták, a 13-14. századból pedig maradtak fenn olyan feljegyzések, melyek szerint a levendula ellenállóbbá tesz a pestissel szemben. Ezért a csuklóra kötözve viselték a levendulát, illetve az ebből készült olajba mártották kesztyűjüket az emberek.
Régen fájdalomcsillapításra, görcsoldásra is használták, s közismert volt nyugtató tulajdonsága, idegrendszert erősítő hatása. A 20. században köhögés, fejfájás ellen és hasmenéskor is elővették ezt a lila szépséget. Sőt, a II. világháborúban sebfertőtlenítéskor is előkerült.
Napjainkban rovarcsípéskor, fogfájáskor, rüh és moly ellen is alkalmazzák, bár anyukám hiába aggasztotta tele a lakást levendulával, a molyok csak betámadtak minden kis zugot, és szétrágták a kedvenc kabátját is! (A molyok elleni védekezésről szóló cikkem elolvasható itt., s üzenem azoknak, akik hasonló cipőben járnak, hogy mi még mindig küzdünk e szörnyű „porlepkék” ellen, s minden „ősi praktikát” bevetettünk – hasztalanul -, de nem adjuk fel!)
A levendulának csodálatosan finom illata van: aromás, fűszeres, semmihez sem fogható! Ha szétdörzsöljük a virágját, vagy akár a leveleit a kezünkön, akkor hosszú időn át érezhetjük megnyugtató, frissítő, harmonikus „zamatát”!
Nemrég az fmc.hu-n is megjelent egy cikk arról, hogy június 9-től 17-ig Fejér megyében is lesz levendula szüret. Aki ellátogat oda, és levendulával a kezében tér haza, az biztos hosszasan töprengeni fog azon, hogy mit is kezdjen vele?
Megegye? Megigya? Esetleg párnába tömködje?
Ezzel kapcsolatban adok tippet legközelebb! Elöljáróban annyit elárulok, hogy bemutatok majd több levendulás olaj-receptet, készítünk levendulából ecetet, tejet és tejszínt (!), lekvárt, mézet, fagylaltot…. (A többi pedig legyen meglepetés!)
