Jubileumi vadvirágos hét volt a kincsesbányai általános iskolábanJubileumi vadvirágos hét volt a kincsesbányai általános iskolában
Hosszú évek óta vizsgálja Kincsesbánya környékét Illés József kutyájával, Burkussal, valamint fényképezőgépével, hogy megörökítse az itt nyíló vadvirágokat. Kutatásai során eddig 436 fajt azonosított be, s létrehozott egy mindenki számára elérhető albumot is – közel 60.000 felvételből válogatva, részletes leírásokkal.
2008-ban kezdte el feltölteni az Internetre a csodás fotókat, melyek mindenki számára elérhetőek itt. Eddig 272 növényt ismerhetnek meg – neki köszönhetően - az érdeklődők a weboldalra kattintva - latin és magyar elnevezéssel megjelölve. Keresési lehetőség van a mérgező és a gyógynövényekre is. További 160 faj „előkészítési fázisban” van: hamarosan ezek is publicitást kapnak, miután kellő anyagot sikerült keresni hozzájuk.
Azért, hogy a kincsesbányai gyerekek is megismerkedjenek a természet e szépségeivel, s magával az albummal, Illés József 2011-ben megszervezte a Kazinczy Ferenc Általános Iskola korábbi igazgatójával, Keszte Jánosnéval karöltve az első Vadvirág Hetet. Idén, immár tizedik alkalommal rendezték meg a programsorozatot: rendhagyó módon a vírushelyzet miatt az eredetileg tavaszra tervezett rendezvény októberre tolódott.
A mindenkori harmadikosok a Vadvirág Hét során mindig egy egész hetet töltenek el a témában való elmélyedéssel. A mindennapos séták közben tüzetesebben megismerkednek a körülöttünk élő, változatos növényekkel. Illés József – aki társadalmi munkában, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül 2013 óta Vadvirág Szakkört is vezet az iskolában, ami heti 15 órás elfoglaltságot jelent neki - mindig nagyon lelkesen mesél, magyaráz a gyerekeknek, s közben felhívja figyelmüket a természetvédelemre is.
A tanítók a különböző tanórákon igyekeznek olyan feladatsorokat összeállítani, amelyek az erdő-mező virágainak szépségét, hasznát hangsúlyozzák. Ezeken a napokon a gyerekek lelkesen gyűjtik az ismereteket, rajzolnak, plakátokat készítenek, fogalmazásokat írnak és készülnek a záró műsorra, melyben megmutatják alsós társaiknak, mi mindenben gazdagodtak a virágokkal töltött hét alatt. A projektzáró műsoron szemléltetik a megismert virágokat, rajzok, ismeretterjesztő felhívások, elbeszélések formájában. Szép hagyomány, hogy ilyenkor előadnak egy aranyos mesét, történetet is, méghozzá ötletes jelmezekben és szemet gyönyörködtető díszlettel.
S, hogy ne csak a szellem, hanem a gyomor is jóllakjon: a szülők ilyenkor olyan ételekkel és italokkal készülnek, melyeket a környéken fellelhető gyógynövényekből készítettek. Így például mindenki megkóstolhatja a bodzaszörpöt, a kamillateát, s bőven akad bicskelekváros falatka, medvehagymás pogácsa is az asztalokon.
„Jól emlékszem rá, hogy milyen izgalmasan telt az első Vadvirág Hét az iskolában” – emlékezett vissza a kezdetekre az egyik tanítótő, Beinschróth Klára. - „A gyerekekkel megbeszéltük, hogy másnap indulunk az első sétára, hogy megismerjük környékünk vadvirágait. Hátizsák, enni-, innivaló, notesz, íróeszköz, ahogy kell, mindent előkészítettünk. El is indultunk az iskola elől, annak rendje-módja szerint. Alig tettünk egy pár lépést, Józsi bácsi felhívta a figyelmünket egy apró kis virágra, amelyet eddig észre sem vettünk. És ez így ment, szinte lépésenként. Minden kisgyerek elcsodálkozott, hogy nap mint nap itt járunk, elsétálunk ezek mellett a gyönyörű kis vadvirágok mellett, és rájuk se pillantunk. Pedig milyen sok boglárka, pimpó, vérehulló fecskefű, gyöngyköles, turbolya nyílik körülöttünk! Nos, azóta észrevesszük, megbecsüljük őket!”
A tanítónő elmondta, hogy március elején még lelkesen járták az erdőt-mezőt az akkori harmadik osztályosok Illés Józseffel. A tanítókkal együtt készültek a Vadvirágos Hétre, a projektzáróra és a műsorra, amely mindig megkoronázza a közös munkát. Sajnos, ennek a szép hagyománynak úgy tűnt, hogy egy időre vége szakad – a vírushelyzet miatt -, de aztán eljött az ősz és az iskolában úgy döntöttek, hogy nem hagyják ki a 10. jubileumi évet.
„Közönség nélkül ugyan nem volt olyan inspiráló a műsorra való készülődés, de az elmúlt tavaszon szerzett ismeretek, a matematika, irodalom, rajz-technika és német órákon felelevenített vadvirágos tudás mégiscsak adott erőt és ösztönzést ahhoz, hogy a záró előadás is szépen sikerüljön” – mesélte Beinschróth Kára. – „Elsőként a "Csak egy kék színű virág" című Tolcsvay dalra újra barátságot kötöttek az osztályközösség tagjai, és egy kék virágos kitűzővel a barátság jelképeként Józsi bácsit is megtisztelték. Lázár Ervin „A Négyszögletű Kerek Erdő” meséjének lakóiként megtanulták becsülni, gondozni Vacskamati virágját. Juhász Katalin „A pillangó tánca” című dalra a kislányok igazán gyönyörű koreográfiát állítottak össze, és adtak elő, mosolyogva, lelkesen, szép virág-jelmezben. A gyerekek a programokért, a sétákért, a kirándulásokért hálásak Józsi bácsinak, a szülők pedig azért, mert vele a természet megismerése, megszerettetése, a védelmezésére való törekvés valósul meg. Reméljük, még sokáig lesznek jubileumi évek a kincsesbányai Vadvirág Hét történetében!”
