Láttál már narancssárga vagy rózsaszín nárciszt?Láttál már narancssárga vagy rózsaszín nárciszt?
Piros tulipán, lila jácint és sárga nárcisz hajladozik a csapodár szél karjában, miközben édesanyámmal nyírjuk a füvet körülöttük. Szeretem ezt a tavaszi képet: a színes virágokat és a tavasz illatát.
A szomszédunknál más a színe és kicsit a formája is a nárcisznak, ami nem csoda, hiszen több mint tízezer nárciszfajta létezik a világon. Az egyik illatosabb, a másik meg színesebb. A kertekben leginkább fehéret, sárgát vagy sárga-fehéret szoktak ültetni, de létezik narancs, pirosas és rózsaszín változat is! Általában kétféle színű a nárcisz.
A „Shrike” például narancssárgából megy át lazacba. Csészéje hasadt, erőteljesen fodrozódik. A „Pink Paradise” rózsaszín-fehérben tündököl és óriási virágokat növeszt vastag, hosszú szárakon. Vagy ott van a „Pink Charm”, mely szárain barack rózsaszín és hófehér virágok nyílnak.
A természetes nárciszfajok könnyen kereszteződnek. A hibridek között vannak nagyobb, kisebb és telt virágú egyedek is.
A nárciszt már az ókori görögök is termesztették, bár ők nem gyönyörködni akartak benne, hanem a belőle kinyert olajra vágytak, melynek rendkívül kellemes illata van. A virág neve (Narcissus) is görög eredetű: a mitológiában Ékhó szerelmes volt Narkisszoszba, ám a szép ifjú nem törődött vele. Ékhó belehalt a vágyakozásba, és csupán hangja (visszhang) maradt meg. Narkisszosz se élt azonban boldogan: belehalt Afrodité büntetésébe (beleszeretett saját tükörképébe - innen a „nárcisztikus” kifejezés is). Miután meghalt, teste virággá változott – és mi mássá, mint nárcisszá…
E virág minden országban mást szimbolizál: Kínában a szerencsével azonosítják, Nyugaton az önzést és hiúságot jelenti (Narkisszosz kapcsán), Japánban az örömöt társítják hozzá, Franciaországban pedig a reményt. Hazánkban a barátságot és az új kezdetet szimbolizálja. A hiedelem szerint, ha csokorban kapjuk, akkor az boldogságot jelent, ha pedig egyetlen szálat, akkor balszerencsét hoz.
A nárciszfajok főként Eurázsia és Észak-Afrika szubtrópusi területein őshonosak. Természetszerű társulásban képesek spontán szaporodni. Magyarországon egyetlen természetes faj fordul elő: a csillagos nárcisz. A fehér nárcisz Európa délnyugati részén honos. Meg kell említeni azt is, hogy nem csak tavasszal nyílnak a nárciszok. A kései nárcisz például ősszel bont szirmot. E szépséggel főként köves legelőkön találkozhatunk.
Jelenleg is láthatunk vadon élő nárciszmezőket Magyarországon, például Babócsán a Basa-kertben. Állítólag a helyi basa ültette be egykoron e 13 hektáros területet, hogy elvarázsolja vele háremhölgyeit, azóta is virágzik ehelyütt e kedvelt tavaszi növény. Olyannyira, hogy a birtokot védetté nyilvánították, a turistákat pedig a Nárcisznapon várják egy szép virágos fesztiválra.
Ha határainkon átpillantunk, akkor Erdélyben, a Torockói-hegység nyugati peremére érdemes figyelni, ahol májusban pompázik teljes díszében a 40 hektáros negrileasa-i nárciszmező. Szintén Erdélyben várja a látogatókat a Cekend-tetőn és Farkaslaka mellett a Kalonda-tetőn hatalmas nárciszmező.
Kevesen tudják, hogy a nárcisz mellé nem ajánlatos más virágokat tenni a vázába, legalábbis a vágástól számított első 24 órában, mivel a nárcisz levágott szárából ezidő alatt olyan nedv szivárog, mely megmérgezi a többi növény.
S ha már a mérgekről szó esett: minden nárciszfaj mérgező likorin alkoloidot tartalmaz (főként a hagymában, de a levelekben is megtalálható). Ezért figyelni kell arra, hogy a kutyusunk nehogy kiássa a hagymákat vagy elcsenje ültetéskor, majd labdaként mókázzon velük, mert ha eszik belőlük, akkor bélproblémái lehetnek, esetleg hányni is láthatjuk szegényt...
(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök)