Miért jó, ha komposztálunk?Miért jó, ha komposztálunk?
A zöldhulladék elszállítása/elszállíttatása mindig nagy fejtörést okoz a családi házaknál, kiváltképp lombhulláskor. Amikor jön az ősz, s egyre több falevelet kell összegereblyézni, mindenki „batyuzásba” fog: a levelekkel keményre tömi a felmatricázott zsákokat, hogy aztán a szemétszállítók elvigyék a terhesnek számító avart.
Bár Székesfehérváron ebben az esetben is komposzt lesz belőle, hiszen a Depónia Kft.-nél ez megoldott, akár mi komposztálhatunk otthon, és felhasználhatjuk a zöldhulladékban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, vagyis tápanyagokat.
S, ha már van lehetőségünk arra, hogy optimálisan felhasználjuk a szerves hulladékot, miért ne választanánk inkább ezt a formáját a „szemét” eltüntetésének? Erre gondolva kértem fel egy székesfehérvári kertészt, Fülöp Attilát arra, hogy adjon tanácsot az fmc.hu olvasóinak az említett téma kapcsán.
Mit komposztálhatunk?
A szakértő elmondta, hogy komposztálásra alkalmas minden egészséges szerves hulladék: az őszi lomb, a (felaprított) faágak, fagallyak, a gaz/gyomok, fűnyesedék, sövénynyesedék, valamint a konyhai hulladékok jó része, például a zöldség-, gyümölcsrészek,vagy a kávézacc.
Hogyan komposztáljunk?
A komposztálás módja többféle lehet. A leggyakoribb megoldás az, amikor kijelölünk egy tárolót a kert végében, az egyik eldugott sarokban, s ebbe gyűjtjük a zöldhulladékot. Azért is praktikus a lakóháztól távol elvégezni ezt a műveletet, mert az erjedési folyamatnak bizony kellemetlen „illata” lehet, ami zavaróan hathat, ha a hálószobánk ablakától nem messze keletkezik….
Miből készülhet a tároló?
A tároló lehet fából vagy műanyagból. Léteznek kimondottan erre a célra készült tárolók, de akár magunk is összeállíthatunk egyet raklapokból vagy maradék faanyagokból.
Mire figyeljünk?
Fontos a rétegezés: az apróbb darabokat mindig nagyobb fás zöldhulladék kövesse, s e rétegek váltakozzanak – így biztosítva a bomlási folyamatokhoz szükséges levegőt, vagyis, hogy kellően szellős legyen. Emellett ügyelni kell a nedvességtartalomra is! A komposztot óvni kell a kiszáradástól, s ha szükséges, akár meg is kell locsolni! A komposztálás lényege ugyanis az, hogy a lebontó részeket életben tartsuk, s ehhez nélkülözhetetlen a nedvesség.
A tárolóba szórt hulladék - a bomlás ütemének megfelelően – összeesik, így (lényegében) folyamatosan lehet tölteni (a tároló kapacitásának függvényében). A bomlási folyamatok elősegítése érdekében szórhatunk szerves trágyát a komposzt közé, hogy segítsük a gombák, baktériumok munkáját.
Mikor „kész” a komposzt?
Az érett komposzt laza szerkezetű, sötétbarna vagy fekete színű, jó vízáteresztő képességű, kevés le nem bomlott növényi részt tartalmaz, s kártevőktől mentes. Mondhatjuk, hogy akkor jó a komposzt, amikor virágföld állagú.
Mit kezdünk a komposzttal?
Az érett komposzt nagyon hatásos tápanyagként szolgál a növények számára: visszaforgatva a virágágyásba, a cserjék alá, a fű közé szórva, a konyhakert talajába téve. Sőt, virágföldet is frissíthetünk vele!
Létezik a komposztálásnak egy másik módja is, melyet kevesen ismernek, s még kevesebben merik kipróbálni, holott rengeteg kerti munkát megspórolhatunk vele, s még a növényeink is rendkívül hálásak lesznek érte! Hogy mi ez? A folytatásban erről lesz szó!
