Magnólia: a tavasz legfeltűnőbb szépsége, mely ráadásul gyógyító hatásúMagnólia: a tavasz legfeltűnőbb szépsége, mely ráadásul gyógyító hatású
A magnóliáról valahogyan mindig Kínára asszociáltam, aztán nemrég elégedetten nyugtáztam, hogy bizonyos szempontból ösztönösen jó irányba indultam el, hiszen az első magnóliákat i.sz. 650-ben a kínai buddhista szerzetesek már termesztették. A hófehér virágú Magnolia denudata a tisztaság szimbóluma volt a templomkertekben.
A liliomfát a keleti népek nemcsak szépsége miatt szerették oly’ nagyon régen és most, hanem azért is, mert úgy tartják, hogy gyógyító erővel rendelkezik! Kínában több mint ezer féle betegségre használják: a fa kérgéből hasmenés, hányás, gyomorhurut, fekély kezelésére készítenek orvosságot, de tapasztalataik szerint hatásos a szorongás, a depresszió ellen is.
A magnóliának már az illata is nyugtató hatású, ezért is használják különböző aromákhoz, s olyan szerekhez, melyekkel a pánikrohamokat, a stresszt csökkentik. A lakásokat is előszeretettel illatosítják ezekkel a kivonatokkal. A kínaiak a magnóliateát köhögés, ormelléküreg-gyulladás ellen is bevetik.
A japánok akkor kérnek tőle segítséget, ha asztma vagy allergia gyötör valakit, és májvédőként is használják. A magnóliarügyekkel csillapítható a fejfájás, enyhíthetők az idegrendszeri betegségek és a gyulladások. Véralvadásgátló hatása műtéteknél is jól jön. Sőt, a magnólia hatásos a szív- és érrendszeri betegségek ellen, segít az étvágy szabályzásában - így a testsúly-csökkentésben is szerepe van -, s társunk lehet az álmatlanság leküzdésében is.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a magnólia kérgéből készült kivonat segít a fogszuvasodás megelőzésében, valamint több szájüreget érintő betegség kialakulásában, mert megakadályozza a baktériumok elszaporodását a szájban. Természetes antioxidáns, melynek közismert rákellenes tulajdonsága.
Európába a XVII. század második felében került a liliomfa az angol misszionáriusok révén. John Banister 1688-ban küldte el a Magnolia virginiana töveit Virginiából Londonba. Ezt követte 1720-ban a Magnolia grandiflora, majd az ázsiai fajok. A már említett Magnolia denudata volt az első mérsékelt övi ázsiai faj, melyet 1789-ben hozott be Joseph Banks. Ezt követte a piros változat (Magnolia liliiflora) 1790-ben. E kettő hibridje lett a nagyvirágú mangólia, melyet 1820-ban kezdtek terjeszteni Franciaországban.
A nemzetközi kereskedelembe 1852 után került be e növény – amerikai közvetítéssel. Magyarországra Eszterházy Miklós hozta be a XVIII. század végén. A herceg kismartoni parkját szerette volna színesíteni vele. Később a Kámoni Arborétumban is több példányt elültetett Saághy István.
A magnólia a liliomfafélékhez tartozik. Tévesen tulipánfának is hívják, de az egy teljesen más növény, csak hasonlítanak egymáshoz, családjuk közös: a tulipánfa eredendően Észak-Amerikában él, a liliomfa pedig Ázsiában és Kínában. A magnólia nemzetségébe 120-210 fajt sorolunk, melyeket kétfelé oszthatunk: a fajok háromnegyede Kelet-Ázsiában él, egynegyede pedig Észak-Amerikában.
Itt meg kell jegyezni, hogy Kansasban találtak olyan magnóliákhoz hasonló, 17-20 millió éves fosszíliákat, melyek a DNS-elemzések alapján rokonságban állnak a mai magnóliákkal. Mivel a liliomfák kialakulásakor még nem jelentek meg a méhek, így beporzásukról a bogarak gondoskodnak a mai napig.
A fajok fele trópusi. Ezek jellemzője, hogy szeretik az üde talajú erdőket, a savas kémhatású, tápanyagban gazdag talajt.
A liliomfa nevében benne van ugyan, hogy fa, ám ez egy bokros növekedésű cserje, hiszen törzse a föld felett nem sokkal elágazik. Általában nem nyúlik túl nagyra: főként 4 méteres példányokkal találkozhatunk, és emiatt gondolják azt sokan, hogy fa. Ha picike a kertünk, akkor választhatunk olyat is, amelyik maximum 2-3 méteresre nyúlik. Akik nagyban gondolkoznak, azoknak jó hír: van, amelyik kifejlett korában a 10 métert is eléri! Van lombhullató és örökzöld változata is.
Virágai nagyon feltűnőek, hatalmasak, fehérek, bíborosak vagy rózsaszínűek. A magnólia olyan fantasztikus látványt nyújt, hogy akkor is érdemes nevelgetni egy-két példányt belőle, ha tudjuk, hogy virágzása viszonylag rövid ideig tart.
Hogy hogyan lehet csodálatos liliomfánk, és mire kell vigyázni az ültetéskor? Erről írok legközelebb!
(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök)