Hogyan használjuk a bojtorjánt, ha gyógyulni vágyunk?Hogyan használjuk a bojtorjánt, ha gyógyulni vágyunk?
A bojtorján gyógyhatásáról a múltkor már ejtettem néhány szót. Azt viszont nem árultam el, hogy a különböző problémák hogyan kezelhetők ezzel a különleges, szúrós-ragadós növénnyel? E hiányosságot pótlom most.
Az „Arctium lappa” gyógyító erejét az alábbi esetekben használhatjuk fel (többek között): anorexia, bakteriális fertőzések, bélflóra helyreállítása, bőrproblémák (gyulladások), ekcéma, emésztési zavarok, fertőtlenítés, fogyókúra, fertőzések, gyulladások, hasmenés, húgyúti fertőzések, immunerősítés, magas vércukorszint, magas vérnyomás, megfázás, méregtelenítés, pattanások, puffadás, pikkelysömör, rákmegelőzés, ráncosodás, sebgyógyítás, székrekedés, torokfájás.
A bojtorjánnak főként a gyökerét gyűjtik be gyógyászati célokra (bár a magja és a levele is gyógyhatású). A vércukorszint csökkentésére, epekőhajtásra, köszvény ellen, húgykőoldásra, vizelethajtásra, a veseműködés csökkentésére segítséget kérhetünk a belőle készült főzettől, melyet 1-3 gramm (2-3 evőkanál) növényből (frissen szedett vagy szárított) és fél liter vízből áll. Főzzük negyed órán át, majd szűrjük le! Fontos, hogy ne egyszerre igyuk meg, hanem naponta háromszor fogyasszunk belőle! Íze hasonlatos a zeller gyökeréhez.
Ha tinktúrára vágyunk, akkor szem előtt kell tartani, hogy csak fél-egy teáskanálnyit fogyasszunk belőle - naponta legfeljebb háromszor. A tinktúrák általában úgy készülnek, hogy a növényi részeket összeaprítjuk (például botmixerrel) és tömény (96 %-os, gyógyszertárban kapható) tömény (vagy 1/3 rész vízzel higított) alkoholban (esetleg vodkában) áztatjuk. Az áztatás többnyire 10-30 fok közötti hőmérsékleten történik 6-8 napon át – vagy még tovább, az adott növénytől függően.
Ezt követően kell átszűrni a folyadékot, míg áttetszővé nem válik. A végeredményt érdemes mindig kisebb üvegekbe tölteni, mivel nagyon kis mennyiséget szokás felhasználni belőle alkalmanként.
Ha a bojtorjánt külsőleg akarjuk alkalmazni, akkor 100 gr növény főzzünk fel 1 liter vízzel és addig forraljuk, amíg el nem párolog a víz kétharmada. A maradékkal gargalizáljunk naponta ötször-hatszor, ha fáj a torkunk, vagy légzőszervi betegség gyötör.
E főzet kiválóan alkalmas borogatásra is lumbágó, ficam, rándulás, ekcéma, ízületi fájdalom esetén, illetve nehezen gyógyuló sebeknél. Reumatikus fájdalmakra jó az olajos kivonata is – főként fürdőolajként alkalmazva vagy bedörzsölőként. Az olajos kivonat mellett szeszes változat is létezik, melyet szintén bedörzsölőként ajánlanak a szakértők.
Az olajos kivonatok egyik változata az, amikor a gyógynövényeket hidegen tesszük az olajba, majd 2-3 hétig hagyjuk állni benne (vagy még tovább). Így a növények hatóanyaga megmarad, a kivonat lassan készül el, természetes módon. A gyorsabbik út a meleg módszer, amikor az olajat felhevítjük a benne lévő növénnyel együtt 80-100 fokra. Így pár óra alatt végső fázisába kerül a kivonat. Ezt főként porrá őrölt alapanyagból szokás elkészíteni.
Fontos, hogy a növény ne legyen vizes, amikor az olajba tesszük (válasszunk inkább szárított, vagy fonnyadt növényeket), hogy nehogy megromoljon a kivonat. Gondolni kell arra is, hogy az olajok kizárólag olajban oldódó hatóanyagokat oldanak ki!
Ha hullik a hajunk, korpás vagy zsíros, akkor is segíthet a bojtorján! (Gyakran használják más gyógynövénnyel összekeverve, például háromszínű árvácskával vagy csalánnal.) A hajöblítőhöz 6 db vízből és 2 evőkanál bojtorjánból kell forrázatot készíteni, a hajszeszhez pedig szükség van 2 dl tiszta szeszre, melyben 1-2 napig ázik egy evőkanálnyi szárított gyökér, majd ezt az elegyet fel kell higítani 3 dl tiszta vízzel.