Köhögéskor kortyolgassunk lándzsás útifűből készített teát!

Temesvári Márta

·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined

gyogyhirek.hu

Köhögéskor kortyolgassunk lándzsás útifűből készített teát!

Temesvári Márta

·EgészségBiokertészet·Utolsó frissítés: undefined

Ha a köhögés szóba kerül, a lándzsás útifű minden bizonnyal szerepelni fog az ajánlott növények listájában (akárkitől is kérünk tanácsot: a kedvenc gyógyszerészünktől, a háziorvosunktól vagy akár a nagymamánktól), így én se hagyhatom ki a Biokertészet rovatból!

A lándzsás útifű (Plantago lanceolata – más néven: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu) lágy szárú növény. Főként legelőkön, útszéleken, réteken, parlagokon találkozhatunk vele. Évelő. Rövid szártagú hajtásain (nevéhez illően) lándzsa alakban láthatóak a levelek, melyek erezete 3-5 íven fut. A levelek hossza a 20 cm-t is elérheti, szélességük pedig 3-5 cm.

Áprilistól augusztusig virágzik. Virágai aprók, fehér színűek, s vagy tömörhengeres, vagy gömbös füzérben állnak. Porzói feltűnően kiállnak a virágzat szintjétől, mert sokkal hosszabbak a pártánál. Termése kétmagvú, kupakkal nyíló tok (harántirányban nyílik).

Gyógyászati célra felhasználják közeli rokonait is, a széles levelű útifűvet (Plantago maior L.) és a közepeslevelű útifűvet (Plantago media L.), viszont a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. A kifejlett, ép leveleket május-június folyamán érdemes begyűjteni. (Nem szabad gyökerestől kiásni, hiszen csak a leveleit használjuk fel!)

Hatóanyagai: aukubin glikozidpolifenolok, nyálka-poliszacharid, C-vitamint, kálium (K), cink (Zn), cserzőanyag, kovasav. Az aukubin és a nyálkaanyagok miatt kiváló baktériumölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító. A népi gyógyászat külsőleg bőrsérülésekre használta, nehezen gyógyuló fekélyekre, erős vérzések csillapítására, vágott és gennyes sebekre, mivel fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet és elősegíti a véralvadást. (Összezúzták a leveleit, s azt tették rovarcsípésekre, kisebb égési sérülésekre is.)

Teáját elsősorban köhögéskor szokták kortyolgatni. Enyhíti a torokfájást: a torok nyálkahártyáját védőréteggel vonja be, oldja a légcsőhurutot, csökkenti a köhögési ingert. Segíthet asztma, allergia (állatszőr, por, pollen) esetén is.

Kiváló vértisztító, kisöpri a salakanyagokat, elpusztítja a kórokozókat. Segítségünk lehet gyomorégéskor is. Májbetegség, savtúltengés ellen is használhatjuk.

Hogyan készítsünk útifű teát?

Forrázzunk le 2-3 dl vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le. Naponta két csészényit fogyasszunk belőle!

Borogatás és gargarizálás

Öntsünk le 2 teáskanál lándzsás útifüvet hideg vízzel, hagyjuk állni egy órán át (miközben gyakran megkevergetjük). Gargarizáljunk vele, ha a száj vagy a torok nyálkahártyája begyulladt.

Szirup készítése

Forrázzunk le egy maréknyi útifűlevelet 3 dl vízzel. Várjuk meg, míg kihűl, majd szűrjük le. Forraljuk fel, kis lángon sűrítsük be, s amikor már nem forró, keverjünk hozzá 200 g mézet. Napi egy-két evőkanálnyit fogyasszunk belőle. (Kisgyerekeknek is adható!)

Levélpép

A friss leveleket pépesítsük (vagy csak morzsolgassuk alaposan össze – miután jól megmostuk), s helyezzük el azonnal a nyílt sebre, csípésekre (darázscsípésre, mérges állatok csípésére), az ekcémás felületre. Használhatjuk fülfájáskor, fejfájáskor, fogfájáskor is. Régen kutyaharapáskor is ezt a pépet kenték a megmart felületre. Sőt, még az aranyeret is ezzel kezelték!

Figyelem! Várandós és szoptatós hölgyeknek nem ajánlott a belsőleg történő fogyasztás!

(Szakmai lektor: Fülöp Attila kertészmérnök)