Mézzel a koronavírus ellen?Mézzel a koronavírus ellen?
A méz már ősidők óta az emberi táplálkozás részét képezi. Eleinte csak csemegeként fogyasztották elődeink, majd lassacskán észrevették jótékony hatásait, s mára már gyógytermék-ként is használjuk. Jelenleg közel hetvenféle gyógy- és fizilógiai hatása ismert.
A görögök, az egyiptomiak és a sumérok is élvezték gyógyító erejét. A középkorban több betegséget gyógyítottak vele, a háborúkban pedig sebek fertőtlenítésekor nyúltak hozzá. Fájdalomcsillapítóként, köptetőként is közismert volt.
A mézben nagyon sok réz, vas, kálcium, magnézium, foszfor, mangán, kálium, nátrium és cink található, valamint B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-vitamin. Minél sötétebb a méz, annál több ásványi elemet, vasat, rezet, mangánt tartalmaz. (Ide sorolhatjuk a pitypangot vagy a fenyőt.)
A mézzel való gyógyításnak még külön elnevezése is van: ez az apiterápia! Apiterápia során a méhészeti termékekben lévő aktív hatóanyagokat használják fel egyes betegségek gyógyításához, illetve a megelőzéshez, valamint ide tartozik a méhméreggel és a kaptárlevegővel való gyógyítás is.
A méhészeti termékeket sokan két külön kategóriába sorolják: egyik felére azt mondják, hogy „növényi eredetű” (méz, virágpor, propolisz), a másikra pedig azt, hogy „a méheknek köszönhető” (méhpempő, méhméreg, méhviasz). Ez a csoportosítás így teljesen nem állja meg a helyét, hiszen a felsoroltak mindegyike a méheknek köszönhető, hiszen a mézben, propoliszban a méhek garatmirigyváladéka is fő komponensként van jelen, s a gyűjtésben / érlelésben is komoly szerepük van a méheknek!
A méhészeti termékeket nagyon sok területen felhasználjuk: készülnek belőlük kenőcsök, tabletták, oldatok, tinktúrák.
A méz jót tesz az izomzat (szívizomzat) működésének, kedvezően befolyásolja az emésztést, tisztítja a vért, serkenti a vérkeringést, vérnyomáscsökkentő, megnyugtatja a stresszes idegrendszert (mivel beindítja a szerotonin nevű hormon termelődését) stb. Ha vízzel érintkezik, akkor hidrogén-peroxid szabadul fel – az elhalt szövetek és baktériumok pedig feloldódnak. Egyes mézfajták savas PH-ját a baktériumok nem szeretik, így hatása tényleg egyedülálló. (Megjegyezzük, hogy a savas PH jellemző ugyan a legtöbb mézre, ám például a repce méz lúgos kémhatású.)
„Azt, hogy a méhészeti termékeknek létjogosultságuk van az egészségügyben, egyre több tanulmány bizonyítja.” – tudtam meg Magyarország Mézkirálynőjétől, Páprádi Anna Bíborkától – „Számos kutatás zárult már azzal a megállapítással, hogy a méz, a virágpor, a propolisz és a méhpempő vírusellenes hatású olyan kórokozók esetében, melyek súlyos légúti szindrómákat okoznak, s mindemellett serkentik az antitestek termelődését, az immunsejtek érését, a veleszületett és adaptív immunválaszok megjelenését.”
Többek között Malesker és mtsainak kísérlete is alátámasztja ezt a kijelentést: a 899 gyermek bevonásával végzett randomizált, kontrollált vizsgálat bizonyította, hogy ha kúraszerűen, szájon át veszünk magunkhoz mézet 5 napon keresztül, akkor csökken a köhögés súlyossága, intenzitása és időtartalma is.
Pár hónappal ezelőtt jelent meg a Daily Mail hasábjain az Oxfordi Egyetem szakértőinek kijelentése, mely szerint mézet kéne fogyasztani antibiotikum helyett. A vizsgálatok szerint ugyanis ez a természetes anyag sokkal hatásosabb torokfájás, köhögés esetén – és mellékhatása sincsen. Átlagosan 36 %-kal volt hatékonyabb a köhögés gyakoriságának csökkentésében, mint a szokásos gyógyszerek, és 44 %-kal enyhítette a köhögés súlyosságát. Sőt, használatával két nappal rövidült a felső légúti fertőzésekből való gyógyulás ideje is.
Az oxfordi tudósok kutatásában 1761 résztvevő vett részt (14 tanulmány készült) – és ők is arra a megállapításra jutottak, hogy a méz hatékonyabban javítja a tüneteket, mint a „szokásos” köhögéscsillapítók. (50 %-kal csökkent a köhögés súlyossága, a tünetek pedig egy-két nappal lerövidültek.)
„A mézben található flavonoidok, például a kvercetin és származékai vírus-ellenes hatást mutatnak az influenzavírus, a humán rhínovírus, a metapneumovírus és a béta-koronavírus esetében. Ez utóbbi a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyike, s ebbe a nemzetségbe tartozik a világjárványt okozó SARS-CoV-2 (COVID-19) koronavírus is.” – jegyezte meg a méhész családban nevelkedett Mézkirálynő, amikor a méz gyógyító erejéről beszélgettünk.
Emlékeztetett arra, hogy a SARS-CoV-2 vírus szaporodásának egyik kulcsfehérjéje az ún. cisztein proteáz. Ez az enzim felel azoknak a vírus életképessége szempontjából fontos fehérjéknek a kialakításáért, melyeket a vírus genetikai állománya kódol, s jelentős befolyással bír a vírus szaporodását illetően. Ebből adódik, hogy segítségével jelentősen csökkenthető a vírus terjedése.
Egy 2020-ban végzett vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a propoliszban és a mézben lévő vegyületek (3-feniltejsav, lumikróm, koffeinsav-fenetil-észter, galangin, krizin és koffeinsav) csökkentik a koronavírus kulcsferhéjéjének szaporodási képességét.
„A laboratóriumi vizsgálatok mellett klinikai vizsgálatokat is végeztek arra vonatkozóan, hogy miként hat a méz a SARS-CoV-2-re.”
– mesélte Bíborka – „Az egyik, már 3. fázisban lévő randomizált, multicentrikus és kontrollált vizsgálatban mézterápiát végeznek COVID19-ben szenvedő betegeken. Ők két héten keresztül, naponta 1g/ttkg dózisban kaptak mézet szájon át. Egy másik vizsgálatnál a pakisztáni kutatócsoport tagjai szintén szájon át adták a betegek a mézet, méghozzá 30 ml-t 12 óránként. Mindkét kísérlet hasonló eredménnyel zárult: a páciensek tünetei és a halálozások száma is csökkent.”
Az abai hölgy kihangsúlyozta, hogy nemcsak a méz, hanem a méhpempő, a propolisz és a virágpor is ígéretesnek bizonyult a COVID-19 elleni védekezésben.
A folytatásban a méhpempővel, a propolisszal és a virágporral kapcsolatos kutatásokat fogjuk összegezni.
A cikkhez felhasznált források – alátámasztva a leírtakat:
Schnitzler P. és mtsai (2010): Antiviral Activity and Mode of Action of Propolis Extracts and Selected Compounds. https://doi.org/10.1002/ptr.2868
Shimizu T. és mtsai (2008): Anti-Influenza Virus Activity of Propolis in Vitro and its Efficacy against Influenza Infection in Mice. DOI: 10.1177/095632020801900102
Lima G. W. és mtsai (2020): Bee products as a source of promising therapeutic and chemoprophylaxis strategies against COVID‐19 (SARS‐CoV‐2). DOI: 10.1002/ptr.6872
Hashem H. E. és mtsai (2020): IN Silico Approach of Some Selected Honey Constituents as SARS-CoV-2 Main Protease (COVID-19) Inhibitors. DOI: 10.14744/ejmo.2020.36102
Bogdanov S. és mtsai (2016): Propolis: biological properties and medical applications. https://www.researchgate.net/publication/304012147_Propolis_biological_properties_and_medical_applications (2020.12.08.)
Anjum I. S., Ullah A. és mtsai (2019): Composition and functional properties of propolis (bee glue): A review. DOI: 10.1016/j.sjbs.2018.08.013
https://healthywithhoney.com/supplements-for-covid-19-try-honey-pollen-propolis-and-royal-jelly/
Méhészújság: Méhészeti termékek és a koronavírus. 8. évf, 1. szám 32-33. oldal
