Legbénább nászajándékok – mennyit illik adni az ifjú párnak, és mire számítanak ők?
Legbénább nászajándékok – mennyit illik adni az ifjú párnak, és mire számítanak ők?
Legbénább nászajándékok – mennyit illik adni az ifjú párnak, és mire számítanak ők?Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, melyek azok a tárgyak, amelyektől az ifjú férj és feleség egy emberként sóhajt fel: na, ne! A Kártyapláza kutatásában, ahol több mint ezer tizennyolc év feletti nőt és férfit kérdeztek meg, a legrosszabb nászajándékok listáját az étkészlet vezeti, de csak kevéssel marad el mögötte a váza és a kávéfőző. A nagy trió nyomában – amit szinte minden házaspár biztosan megkapott – ott lohol még két nagyon fantáziadús nászajándék, a sorsjegy és az ágynemű is. Szóval, ha éppen vendégként készülődtök esküvőre és tanácstalanok vagytok, akkor egy jó tanácsunk van: a fentieket inkább ne vigyétek, amennyiben egy picit is kedvelitek a menyasszonyt és a vőlegényt.
Na jó, de akkor mit? Ismét csak a kutatás eredményeire hagyatkozva, a legtöbb ifjú pár kívánságlistájának első helyén a készpénz áll. Ám ha ragaszkodunk a pénzen túli meglepihez, akkor kerüljön a zsákba utazási, szállás- vagy wellnessutalvány, esetleg lakberendezéshez szabadon felhasználható, vagy élményt adó utalvány. Utóbbi témában széles a lehetőségek tárháza: szabadulószoba, masszás, esetleg extrém élményt nyújtó programok, mint a tandemugrás vagy repülés is kedvelt nászajándék.
Ha maradnánk a készpénznél, akkor a következő nagy kérdés: mennyi az annyi? Ebben persze – saját anyagi helyzetünkön túl – több tényező is játszik, hiszen minden körben, családban, közösségben mások a szokások, az elfogadott normák, de sokan azt is mérlegre dobják, ők mennyit kaptak. Hogy mire számít a pár? A kutatás szerint tízezer forint/fő alatti ajándékkal húsz százalékuk számol, pedig ez nagyjából az összeg, ami a vendég költségeit sem fedezi. Tíz- és húszezer forint közötti összeget harminchárom százalékuk vár, húsz- és harmincezer forint között húsz százalékuk, harmincezer forint fölötti ajándékban pedig huszonhét százalékuk reménykedik.
Ez persze a várakozás, a kutatás szerint ugyanakkor a vendégek negyvenhárom százaléka húsz- és harmincezer forint közötti összeget szán a bulira, harmaduk pedig húszezer forint alatt ad. Hogy mennyivel alatta, arról nem szól a fáma, de a legtöbb házaspár találkozott már a borítékban ezer forint jelenséggel, vagy a nászajándékot nem hoztam, menyecske tánc előtt hoppá, sürgős dolgom akadt típusú vendéggel. Ám, hogy a másik oldal is helyet kapjon: az eredmények szerint a közeli családtagok esetén tízből egy „nagybácsi” bőkezűen, nyolcvanezer forint fölött adományoz az ifjú párnak.
Érdekes, hogy ilyenkor is érvényesül a már fent említett adok-kapok elv: ha olyan embert hív meg a pár az esküvőjére, akinek ő maga is részt vett a lakodalmán, akkor tízből hatan elvárják, hogy nagyságrendileg akkora értékű ajándékot kapjanak, mint amekkorát korábban ők adtak, mégis, tízből négy pár mondta azt, hogy az esküvő után egy-egy ajándék vagy boríték kibontásakor megfordult a fejében: „Tőlük, azért többre számítottam”.
A felméréséből az is kiderült, hogy minden ötödik pár még az esküvő éjjelén leszámolja a bevételt, az ifjú házasok fele pedig legkésőbb másnap reggel nekilát a standolásnak. A lakodalmat szervezők fele úgy kalkulál, hogy a szervezésre fordított költségek egyenlő arányban lesznek a kiadásokkal, így összességében nullában jönnek ki anyagilag. Tíz párból három gondolja úgy, hogy a befolyó hozzájárulások nem fedezik majd a költségeket, a párok 16 százaléka pedig úgy látja, hogy egy kis plusz is kijöhet a végén.
