A Hét Képét készítette el a gárdonyi asztrofotósA Hét Képét készítette el a gárdonyi asztrofotós
Jelinek Gábor képe a nyári égbolt egyik ékességét, az M20-at, vagyis a Trifid-ködöt, a Sagittarius (Nyilas) csillagkép csillagszőnyegén nyíló égi rózsát örökítette meg. Ahogy a csillagaszat.hu bejegyzése írja: "A képen a Trifid-köd látható, melyet a déli égbolt rózsájaként is emlegetnek. Nevét az égitestet három részre szabdaló sötét porfelhők jellegzetes látványáról kapta. Charles Messier fedezte fel 1764-ben, híres katalógusába pedig a 20-as szám alatt jegyezte fel. A porból és hidrogénből álló gázfelhő születő csillagok bölcsője. A “rózsa” tövét az M21 katalógusszámú nyílt csillaghalmaz alkotja."
Számomra egyértelmű volt, szeretnék beszélgetni a csodás kép készítőjével, akihez nem is lehetett más az első kérdésem: Hogyan lesz valakiből asztrofotós?
- Az asztrofotózással nagyjából öt éve találkoztam. Az internetet böngésztem, amikor elém került egy fotó, azt már nem tudom, hogy ez egy APOD-megjelenés volt-e (az APOD, vagyis az Astronomy Picture of the Day a NASA egyik weboldala, melyen a hozzájuk beérkező asztrofotókból válogatva publikálnak - a szerk.), vagy valami más forrásból származó kép. Ezen a fotón az Orion csillagképben lévő Lófej-köd volt, amely egy sakkfigurára, nevezetesen a huszárra emlékeztető sötét porfelhő. Engem teljesen magával ragadott és ledöbbentett, hogy a technikai fejlődés elérhetővé tette azt, hogy a korábban csak a NASA által publikált képeket most már akár a saját kertünkből is elkészíthetjük. Nyilván nem abban a felbontásban, de maga az élmény, amit ad egy ilyen kép, az megközelíti azt. Rendkívül jó hobbi, a távcső egy hidat képez köztünk és a világűr között. Nem kell már űrhajósnak lenni ahhoz, hogy átéljük ezt az élményt, az asztrofotózással az embereknek a világegyetem ismeretlen, misztikus oldalát tudjuk bemutatni, és ehhez a fotográfia nagyon jó eszköz.
- Mekkora kihívás a fotózás ezen egyértelműen extrém és speciális oldala?
- Elég nagy kihívás és itt nem feltétlenül a technikára gondolok. Nem volt könnyű dolgom a kezdetekkor, mert nekem nem volt sem fotós, sem csillagász múltam, így az alapoktól kellett felzárkóznom. Nagyon sok dolog befolyásolja az asztrofotózást. A normál fotózáshoz képest teljesen más, ez nem úgy néz ki, hogy gondolok egyet, kimegyek az udvarra és hopp, gyorsan lefényképezek egy galaxist. Hosszas tervezési fázis előzi meg magát a fotózást, át kell gondolnunk, mit akarunk fotózni, mikor és mely évszakban van erre lehetőség, illetve honnan tudjuk ezt megtenni. Ezek mellett nagy figyelmet kell fordítani az asztrofotózás egyik legnagyobb ellenségére, ez pedig a fényszennyezettség. Az interneten lehet találni fényszennyezettséget bemutató térképet, mi a fejlett országok fénybúrájában élünk, ami nagyon megnehezíti egy érdemi minőségű kép elkészítését. Emiatt nagyon sokan, akik nem vagyunk olyan szerencsések, hogy ebből a szempontból megfelelő helyen élünk, arra kényszerülünk, hogy optimális helyekre, fényszennyezettséget tekintve megfelelő környezetbe utazva fotózzunk. Ilyen például Ágasvár vagy Zselic, utóbbi helyen én is fotóztam már. Ezen kívül figyelnünk kell a holdfázisokat is, mi akkor tudunk fotózni, amikor nincsen fent a Hold az égen. A Hold természetes fényforrásnak számít, és ellehetetleníti az érdemi munkát. Végül, de nem utolsósorban ott az időjárás, amit sosem lehet kiszámítani, pláne befolyásolni. Erre a legjobb példa, hogy 2017 ősze és 2018 tavasza között olyan időjárási körülmények voltak, hogy szinte egyáltalán nem tudtam fotózni. Kivétel december 24. volt, éltem is a lehetőséggel, úgyhogy nekem a karácsony a szabadban, fotózással telt.
- A távcső és a fotós technika mellett milyen felszerelés szükségeltetik az asztrofotózáshoz, egy ilyen gyönyörű kép elkészítéséhez?
- Maga a felszerelés alapja egy állvány, amelyen egy mechanika kap helyet. Ennek oka és szerepe az, hogy a Föld forgása miatt, az égbolt látszólagos elmozdulását ez a mechanika kiküszöböli, így nem lesznek a csillaghúzósak a felvételek. Az asztrofotózásban nagyon halvány objektumokat örökítünk meg, szabad szemmel nem is láthatóakat, így nagyon hosszú expozíciókkal dolgozunk. Ez a bizonyos kép például 11 órás összexpozícióval készült, ez nyilván nem azt jelenti, hogy 11 órán keresztül ment a fényképezőgép, hiszen ez egy éjszakába nem is férne bele, és a felvétel be is égne. Négy éjszakán át készítettem ezt az egy képet, természetesen ugyanazokkal a beállításokkal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy sok hosszabb expozíciót, jelen esetben 5 perceseket fotóztam, ISO 800-as érzékenységen, és utána ezeket utómunkával dolgoztam össze. Egy kép teljes elkészülési ideje úgy 30 munkaóra.
- No igen, elérkeztünk egy kényes ponthoz, az utómunkához, amely sokak szerint manipulációra ad lehetőséget. De nem a magyar asztrofotósoknál.
- Az utómunkával kapcsolatban el szeretném mondani, hogy ez nem azt jelenti, mint amit sokan gondolnak, nevezetesen hogy az asztrofotósok itt bármit is elvesznek vagy hozzátesznek a képhez, vagy a Photoshopban vad ecsetvonásokkal elkezdenek színezni, ilyenről szó sincs. Ezek a képek alapjában is színes felvételek, csak annyira halványak, hogy az objektumokhoz kell egy olyan utómunka, úgy nevezném, hogy felskálázás, amellyel előbújtatjuk őket az égi háttérből. Ez a folyamat a digitális megfelelője a korábbi filmes előhívásnak. Sajnos az interneten rengeteg természetellenes fénykép érhető el, mindenféle színben. Ezért is nagyon nagy szüksége lenne az asztrofotózásnak egy etikai kódexre. Idén alakult meg a Magyar Asztrofotósok Egyesülete, amelynek én is tagja vagyok, és ez az egyik nagy célkitűzés. A magyar fotósok egyébként az élen járnak abban, hogy a képeket színhelyesen és természetesen közöljék. Ezért is lehet az, hogy az asztrofotózás élmezőnyében vagyunk, világ viszonylatban a negyedik-ötödik helyen állunk, pedig maroknyian vagyunk csak, az egyesületben nem érjük még el a százas létszámot.
- Számítottál rá, hogy ilyen jó visszhangot kap a Trifid-ködről készített képed?
- Megmondom őszintén, nem vártam, hogy ilyen nagy publicitást kap. A csillagaszat.hu oldal rovatát, a heti fotó rovatot a Magyar Csillagászati Egyesület szerkeszti, és ide lehet beküldeni a fotókat. Amit én nagyon kedves kezdeményezésnek tartok, hogy ide beválogatják azoknak a képeit is, akik még kezdő asztrofotósok. Rengeteg kép megy be és olyanok válogatják ki, akik azért nagyon komoly jártasságot szereztek már a fotózás ezen területén. Én egy éve csinálom, kezdőnek számítok még. Nekünk azért nagyon jó, hogy ilyen emberek válogatják és emelik ki a képed, mert kapsz egy visszajelzést arról, hogy amit te csinálsz, az az irány, amin elindultál, az igazából jó irány. Ezáltal, hogy ilyen publicitást kapnak a képeink, olyan emberekhez is eljut az asztrofotózás, akik eddig nem ismerték, nem tudtak róla, és ez is nagyon jó dolog.
Aki szeretné élőben is megtekinteni hazánk legjobb asztrofotósainak munkáit, hamarosan megteheti. A Magyar Asztrofotósok Egyesületének szervezésében 2018. szeptember 29.-én nyílik meg az Országos Asztrofotó Kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. A közel 100 képet bemutató tárlat november 5-ig lesz látogatható, majd országos vándorkiállítás formájában további településeken is megtekinthető lesz.