Így mobiloznak a magyarok
Így mobiloznak a magyarok
Így mobiloznak a magyarokDecember hatodikán kerül a hazai mozikba Goda Anikó új filmje, mely érdekes és folyamatos vitákat generáló probléma kérdéskörét boncolgatja. A BÚÉK című mozi a mobiltelefonok társaskapcsolatokra való hatásait feszegeti, a film kapcsán pedig az egyik legnagyobb mobiltelefongyártó, a Samsung felmérést készített a magyarok mobilozási szokásiról.
Nos, a tanulmány érdekes és olykor egymásnak ellentmondó szokásokra világít rá. A legnagyobb ellentmondások épp a társas kapcsolatok kapcsán alakultak ki. Az új szerelem megtalálásában a magyar felhasználók kimondottan hasznosnak találják a mobiltelefon nyújtotta lehetőségeket, a 14-18 éves korosztályból megkérdezettek 51%-a szerint a technológia igenis nagy segítség a Nagy Ő felkutatásában. A felnőtteknél ez a szám 36%, vagyis csak minden harmadik nagykorú él a mobiltelefon adta lehetőségekkel a szerelem felkutatásában.
A meglévő kapcsolatok megtartásában, azok minőségének megőrzésében vagy épp javításában viszont épp ellenkező a tendencia, ahogy a tanulmány is fogalmaz: "Meglévő kapcsolatainkra a párhuzamos mobilozás és az így megosztott figyelem negatív hatással is lehet és konfliktusokat gerjeszthet". A számok alátámasztják e tényt, hiszen a felnőttek 86, a kamaszok 84 százaléka szerint igenis zavaró, ha beszélgetés közben a másik folyamatosan a telefonjával babrál.
A "mai fiatalok folyton csak a telefonjukat nyomkodják" felkiáltás tehát bizonyos szempontból nem igaz, ugyanakkor tény, az ifjak szeretik maguk mellett tudni mobiljukat, a tinik 63%-a baráti társaságban is kartávolságban tarja, 26% pedig a tanulmány megfogalmazása szerint "könnyen elérhető helyen". Felnőtteknél ugyanezek a szokások 46, illetve 44 százalékban vannak jelen. Az sem mindegy, hogy tesszük le a telefont, a fiatalok 36%-a felfelé, 29% pedig lefelé fordítva. A felnőtteknél ez az arány 35 és 26%.
Ha pedig társaságban vagy családunkkal töltött időben megcsörren az asztalra kitett telefon, akkor ismét nagy az eltérés a reakcióban a felnőttek és a fiatalok között. A nagykorúaknál 73% csak akkor veszi fel, ha valóban fontosnak és sürgősnek ítéli meg a hívást, míg a kamaszoknál 58% gondolkodik csak így.
Az SMS, illetve különböző chatprogramok használata a vártnál kisebb arányú eltérést mutat, ráadásul ebben egyformák a szokások kortól függetlenül, nagyjából a felhasználók 40%-a használja e szolgáltatásokat.
Hogy mennyire vágyunk a megerősítésre, arra a válaszüzenetek kérdésköre világít rá. Ha nem érkezik rögtön válasz egy üzenetre, a 14-18 év közötti korosztályból 59% úgy érzi, a másikat nem érdekli az ő üzenete. A felnőtteknél ez a szám mindössze 29%, ami reális is azzal a képpel, hogy a nagykorúak között mindössze 20% az, akinek valóban nincs kedve reagálni egy üzenetre, háromnegyedük egyszerűen időhiány miatt nem válaszol. A fiataloknál 39% a választ érdektelenség miatt elmulasztók aránya.
