Az ingatlanpiac tükrözi a város erejét Az ingatlanpiac tükrözi a város erejét
Az FHB Index Lakásárprognózis elemzése szerint a háztartások jövedelme 2000-től 2008-ig jobban növekedett, mint az ingatlanoké. A 2008-as válság utáni években azok, akik megtakarítást halmoztak fel, a bizonytalan környezet miatt inkább elhalasztották lakásvásárlásaikat. Később az alacsony jegybanki alapkamat, a jelzálog-hitelezés újraindulása, a kormányzati támogatások, köztük a CSOK és az áfacsökkentés miatt ezek az emberek bankbetétek helyett inkább ingatlant vettek. Ez pedig hosszú távon felhajtotta az árakat.
Az áremelkedésnek lett egy másik, nagyon érdekes következménye is. A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kiderült, hogy a nagy ingatlanpiaci robbanás előtt, 2013 környékén a meghirdetett árakból átlagosan öt-hat százalékot is lehetett alkudni. Ezzel szemben most alig két százalékot, sőt egyre több példa van arra, hogy a vevők licitálnak a lakásra. Magyarán végül többért megy el, mint amennyiért eredetileg meghirdették.
Czigola Emil ingatlanszakértő elmondta, hogy Fehérváron legtöbben lakásokat keresnek. Azok közül is a kétszobás vagy a két szoba hallosak a legnépszerűbbek: „A vevők többnyire húsz és negyvenöt év közöttiek. Vannak, akik az első otthonukat vásárolják, mások pedig a magas lakásárakat kihasználva vidéki családi házba költöznek.”
A fehérvári keresők nagy része saját használatra vesz ingatlant, de sokan – a magas albérleti díjak miatt – befektetési céllal vásárolnak. Általában a vevők felének szüksége van hitelre ahhoz, hogy a kiszemelt lakást vagy házat meg tudja venni. Ehhez azonban a bankok nagyjából húsz-harminc százalékos önerőt kérnek, ami a szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők számára nehezen megugorható akadályt jelent.
A helyzet a Tárki kutatása szerint abban különbözik a 2000-es évek elejétől, hogy akkor viszonylag alacsonyak voltak az albérleti díjak, így mellette össze lehetett gyűjteni a hitelhez szükséges önerőre valót. Ezzel szemben 2015 és 2018 között a becslések szerint kétszáz százalékkal növekedtek a bérleti díjak, ami nehéz helyzetbe hozta a lakáspiacra belépő, lakásvásárláshoz szükséges forrásokkal nem rendelkező, tipikusan fiatalabb rétegeket.
Czigola Emil szerint 2019-ben még várható egy minimális áremelkedés a fehérvári ingatlanpiacon is. Folyamatosan épülnek az új lakások, házak, ikerházak, így a kínálat mértéke megmarad. Hosszú távon a legérdekesebb kérdés a kereslet alakulása lesz.
Családi ház panelárban
A fehérvári ingatlanárak növekedése a környékbeli településekre is hatással volt. Gárdonyban, Pákozdon és Velencén a válság után alig százezer forintos négyzetméterenkénti áron lehetett házat venni, mára ez az összeg háromszázezer forintra emelkedett. Ha valaki nem ragaszkodik a tó közelségéhez és a városi infrastruktúrához, akkor a Fehérvártól délre eső falvakban jóval jutányosabb, átlagosan százötven-kétszáz ezer forintos négyzetméterenkénti áron juthat ingatlanhoz. A Vértes-közeli falvakban egy kicsit drágábban, nagyjából száznyolcvanezer és kétszázhúszezer forint között kínálják a házak négyzetméterét, amit egy átlagos két szobás fehérvári panel árából viszonylag könnyedén ki lehet gazdálkodni.
