Beindult a Lambada-láz: ezt hallgatta a világ 30 éve
Beindult a Lambada-láz: ezt hallgatta a világ 30 éve
Beindult a Lambada-láz: ezt hallgatta a világ 30 éveIsmét eltelt egy hónap, induljok hát zenei időkalandozásunk, mely során 1989 júliusának legnagyobb slágereit térképezzük fel. Kezdjünk szokás szerint Nagy-Britanniában, ahol a UK Top 40 Chart segít eligazodni a 30 esztendővel ezelőtti zenei ízlés dalai között. Ahogy egy hónapja már megírtam, 1989 nyarának első felét a Soul II Soul és Caron Wheeler klasszikusa, a "Back to Life (However Do You Want Me)“ uralta, e nóta négy hétig állt a brit kislemezlista élén. Elsőségétől végül július közepén kellett elbúcsúznia, átadva helyét Sonia slágerének, a "You'll Never Stop Me From Loving You" két héten át élvezhette a UK Top 40 Chart magaslati levegőjét. Az 1971-es születésű, Liverpool-ból származó énekesnőnek ez a dal jelentette pályája csúcsát hazájában, a "You'll Never Stop Me From Loving You" pályafutása egyetlen listavezető nótája volt a szigetországban, igaz, további két Top10-es dallal is büszkélkedhet, vagyis Nagy-Britanniában kimondottan sikeresnek számított. Sonia egyébként a mai napig aktív, a tavalyi esztendőben két új dallal is feltűnt a brit rádiók játszási listáin.
Július utolsó napjaiban aztán megint csere következett, és jött egy dal, amely nem kevesebb mint öt hétre elfoglalta a trónt. A házibulik egyik örökbecsű kedvence, a mai napig népszerű Jive Bunny And The Mastermixers kirukkolt ugyanis a "Swing The Mood" című talpalávalóval, mely aztán egészen szeptember elejéig uralma alá hajtotta a brit listát. Az apa-fia párosból álló DJ-duó, Andy és John Pickles elképesztően nagyot tarolt, az olyan klasszikusokból összerakott muzsikával, mint például Chubby Checker, Glenn Miller vagy épp Elvis Presley és Little Richard. A nóta alapját Glenn Miller "In The Mood" című dala adta, a hosszabb, valamivel több mint hat perces verziójában összesen 14 egykori nagy rock and roll klasszikus kapott több-kevesebb helyet, a végeredmény pedig elképesztő sikert hozott: Arany- és platinalemezek, illetve rengeteg első helyezés a világ különböző országainak slágerlistáján. Nagy-Britanniában ez bizonyult az esztendő második legsikeresebb kislemezének, a sors pikantériája, hogy szeptember elején aztán a később az év legjobbjának bizonyuló dal taszította le a slágerlista első helyéről, de ez már egy másik cikk témája lesz.
Míg 1989 júliusában Sonia és a Jive Bunny And The Mastermixers uralta a brit listát, mögöttük olyan kiválóságok tűntek fel a legjobbak között, mint a Bros és a "Too Much", vagy a London Boys és a "London Nights".
Lépjünk tovább lazán és elegánsan a csatorna túloldalára, nézzük, mik voltak a nagy slágerek Franciaországban 1989 júliusában. Az elmúlt cikkekből már megtanulhattuk, a gallok érdekes zenei ízléssel rendelkeznek, erre ékes példa az a dal, melyről az elmúlt hónapban írtam, ez pedig a norvég dance-pop duó, az Avalanche nótája, a "Johnny, Johnny Come Home". A más országokban csupán mérsékelt sikereket elérő szerzemény Franciaországban tarolt, nyolc hétig, egészen 1989 júliusának végéig a Singles Top 100 listavezetője volt.
Mivel az Avalanche sikerét már kitárgyaltuk egy hónappal ezelőtt, most nézzük, mely nóta volt az, amely végül 1989. július 29-én letaszította a trónról. Nos, biztos vagyok benne, hogy ezt a dalt mindenki ismeri, a 40-es korosztály tuti ringatta rá a csípőjét a régi suli-bulikon. Minden karibi slágerek ősanyja, minden nyári életérzés és szerelem alapdallama, mely nem más, mint a Kaoma és a "Lambada". Bizony, épp 30 éves a lambadaszoknyák eladását jelentősen megdobó dal, mely elképesztő sikerrel hódította meg anno a világot. A francia slágerlista mellett csúcsra ért többek között Németországban, a teljes Skandináv-félszigeten, Svájcban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban és Olaszországban is, de vezette az amerikai latin zenei slágerlistát is.
Franciaországi sikere sem véletlen, hiszen a Kaoma egy francia és brazil zenészekből összeállt együttes, amely a "Lambada" világsikeréhez képest meglepő módon mindössze három stúdióalbumot adott ki. A "Lambada" egyébként nem saját szerzemény, hanem egy 1981-es bolíviai dal feldolgozása, az eredetit a Los Kjarkas adta elő "Llorando Se Fue" címmel, a feldolgozásból végül elég komoly szerzői jogi per is kialakult. Ennek ellenére a "Lambada" tarolt, Franciaországban 12 héten át állt az első helyen, a Kaoma azonban a későbbiekben már nem tudta megismételni e nóta sikereit. Maga a dal és az annak alapját jelentő tánc (mely portugálul ütközést, csapást jelent) egyébként egy elképesztően komolyan megtervezett médiastratégia eredményeként érte el sikereit, de ennek talán később szentelek egy külön írást is. Két esztendeje újra a lapok címoldalára került az együttes, de sajnos negatív előjellel, a csapat énekesnőjét, a "Lambada" ringató énekhangjának tulajdonosát, Laolwa Braz-t ugyanis 2017-ben, 63 esztendős korában brutális kegyetlenséggel meggyilkolták. Emlékét, hangját és a neki (is) köszönhető Lambada-feelinget tisztelettel megőrizzük.
Lépjünk tovább Németországba, ahol ekkor még nyoma sem volt a Lambada-láznak. 1989 júliusának elején a Roxette és a "The Look" elbúcsúzott az első helyétől, melyet egy hazai, vagyis német banda vett át. A Mysterious Art neve talán nem mindenkinek ismerős, pedig a Michael Krautter, Nicole Boeúf, Stephanie Trautmann és Tillmann Uhrmacher alkotta dancefloor-house együttes az egyik első fecskéje volt a kilencvenes évek európai tánczenéjét uraló német zenei irányzatnak. A "Das Omen - Teil 1" egy három darabos nótacsokor első darabjaként jelent meg, és elképesztően sikeresnek bizonyult. Németországban kilenc héten át, egészen augusztus végéig vezette az Offizielle Deutsche Chart-ot, a még ugyanebben az évben kiadott "Carma - Omen II" azonban már nem ért el ilyen népszerűséget. Érdekesség, hogy a sorozat harmadik darabját már nem a Mysterious Art jegyezte, a banda producere, Mike Staab (aki 2009-ben hunyt el) ezt már egy újabb csapatával adta ki 1993-ban. Ez volt a Magic Affair és az "Omen III".
Míg a Mysterious Art hasított 1989 júliusában, olyan kiváló dalok próbálták (sikertelenül) letaszítani a trónról Németországban, mint Neneh Cherry és a "Manchild", Madonna és az "Express Yourself", vagy épp az egyébként színészként ismerté lett Don Johnson és a "Tell It Like It Is".
Következő állomásunk a tengerentúl, nézzük, az Egyesült Államokban mely muzsikák voltak a menők 1989 júliusában. A hónap első napján a Milli Vanilli ült a trónon, a "Baby Don't Forget My Number" azonban mindössze egy hétig tudott a csúcson maradni, mert letaszította onnan a Fine Young Cannibals és a "Good Thing".
A kannibálok sem élvezhették egy hétnél tovább a trónt, a Billboard Hot 100 következő listája már a Simply Red nevével kezdődött, az "If You Don't Know Be My Now" szintén csak hét napig bírta az első helyen. A hónap végén aztán jött Martika és a "Toy Soldiers", mely egy picit jobban kitartott, hiszen két héten át nem adta át az első helyet.
A Billboard R&B és hip-hop listáján is remek dalok tűntek fel 30 évvel ezelőtt, a hónap nagy slágere itt a Soul II Soul volt, természetesen Carol Wheeler fantasztikus hangjával kiegészítve. A banda meghódította Európát a "Back to Life (However Do You Want Me)“ című slágerével, a tengerentúlon azonban már az új kislemez, a "Keep On Movin" tarolt ekkor.
Emellett feltűnt a listán a Szellemirtók 2 betétdalaként hírnevet szerző "On Our Own" Bobby Brown előadásában, vagy épp a Surface és a "Shower Me With Your Love".
Végezetül hazai vizekre kellene eveznünk, ám ez most sajnos elmarad. Az IM, vagyis az Ifjúsági Magazin ebben a hónapban kimondottan külföldi kedvencekkel foglalkozott, így 1989 júliusának hazai slágervadászata most elmarad, de ígérem, egy hónap múlva újra felvesszük a most elhagyott fonalat. Utazásunk így egyelőre véget ért, de hamarosan megcélozzuk 1989 augusztusát a 30 évvel ezelőtti zenei felhozatal legmenőbb darabjai után kutakodva.
