Tíz dolog, amit csak akkor érthetsz, ha fehérvári vagyTíz dolog, amit csak akkor érthetsz, ha fehérvári vagy
Minden városnak megvannak a hagyományai, és azok a szokások vagy elnevezések, amiket szinte mindenki valóban az anyatejjel szív magába. Ezek aztán teljesen természetes módon lesznek a mindennapok részei, jelentésükön vagy hangzásukon el sem gondolkozunk, pedig azoknak, akik nem ide születtek, a többségük teljesen idegenül hat. Mi az isten az a Kis Tesco? Mitől Halesz a park neve? Mi az a Skálaóra, ha nincs is ott óra a valóságban? Miért Alba itt minden? Kínzó kérdések, melyeket csak azok tesznek fel, akik nem székesfehérváriak.
Nekik, de még inkább a fehérváriaknak gyűjtöttünk össze tíz olyan dolgot, amik a város lakóinak ugyan teljesen természetesek, másoknak viszont egyáltalán nem egyértelműek elsőre. És talán másodikra sem.
Nagy Tesco, Kis Tesco
Székesfehérvár azon kevés magyar városok közé tartozik, ahol egynél több hipermarket típusú áruházzal van jelen a Tesco. Budapesten (12) és városunkon kívül ez még elmondható Pécsről (3), Dunakesziről (2), Miskolcról (2), Debrecenről (2), Kecskemétről (2) és Szegedről (2). Az első fehérvári Tesco 1998-ban nyitott meg az Aszalvölgyi úton, az áruház eladóterülete 10 000 m2, ennél egyébként csak három nagyobb létezik az országban. A Nagy Tesco elnevezést azonban nem ekkor, hanem 2005-ben ragasztották rá a fehérváriak, amikor a Fehér Palota Üzletközpontban megnyílt a harmadakkora, csupán 3000 m2 eladóterületű, ennek ellenére ugyancsak hipermarket besorolású kistestvére. Azóta létezik Székesfehérváron Kis Tesco és Nagy Tesco is. A becenevek mára annyira a közbeszéd részét képezik, hogy például a Vörösmarty Rádióban jelenleg is fut olyan reklám, ahol egy szolgáltató az egyszerűség kedvéért a pontos cím mellett a Nagy Tescót is megadja elérhetőségként a könnyebb beazonosítás végett.
Lengyel piac
Ugyan a lengyel piac elnevezés szép lassan kikopik a fehérvári közbeszédből, de azért még ma is él az a generáció, aki tudja: néhány évtizeddel korábban így hívta mindenki a mai ruhás piacot, vagyis hivatalos nevén az Iparcikk Piacot. A városban egy időben rengeteg lengyel vendégmunkás dolgozott, többségük a Köfém lakótelepi munkásszállón, vagyis akkori gúnynevén a - váratlan fordulat! - lengyel szállón lakott. A lengyel piacot jellemzően ők uralták, és a nyolcvanas években minden olyan dolgot meg lehetett náluk vásárolni, amiért ma éveket kapnának az eladók: hangalámondásos videókazettákat és másolt zenei kazettákat ugyanúgy lehetett itt venni, mint különböző használható vagy kevésbé használható kacatokat. Amikor a lengyelek végül elhagyták a várost, szanaszét dobálták az akkor szinte értéktelen pénzüket. A munkás szálló környékén még évekkel később is lehetett zlotyra bukkani a fűcsomók között.
Alba Bármi
Ha ebben az országban valami Alba, akkor az szinte biztosan kapcsolódik Fehérvárhoz. A város latin neve Alba Regia volt (jelentése: királyi fehér), majd amikor a kilencvenes években az országra szabadult a vállalkozói életforma, és mindenki valami frappáns, de minimum könnyen megjegyezhető nevet keresett kft-jének, bt-jének, akkor gombamódra szaporodott el a Fehérvár Akármi és az Alba Bármi elnevezés. A teljesség igénye nélkül így lett nekünk Alba Plazánk, Albacompunk, Alba Innovárunk és Alba Ipari Zónánk is. De ugyanilyen logika alapján kapta még több tucat cég a nevét, például az ALBASYS, Electric-Alba Kft., Alba Fix, de még a mozinak is Cinema City Alba a neve. A csúcspont talán a nemrég átnevezett városi sportklub lett, ami egyszerre Alba és Fehérvár is, vagyis Alba Fehérvár KC (kézilabda) és simán Alba Fehérvár (kosárlabda).
Háromágú
Vagyis eredeti nevén a Millenniumi emlékmű. Székesfehérvár egyik legszebb kilátása innen nyílik, az öreghegyi szerelmespárok egyik kedvenc összebújós helyéről van szó. A Háromágú elnevezés pusztán a praktikumról szól: a város fennállásának ezredik évfordulójára emelt szobor gyűrűjéből három, egyenként harminc méter magas oszlop mered az ég felé. Ezek Fehérvár legfontosabb történelmi sorsfordulóinak szimbólumai, vagyis a Géza fejedelem idejében történt újjászületésé, a török uralom és a II. világháború utáni újrakezdésé.
Halesz
Amúgy is az egyik legkülönösebb nevű magyar parkról van szó, de ha még az igaz történet is kiderül a név mögött, még inkább az lesz a Halesz. A mai csupazöld park helyén korábban egy rossz talajú terület volt, amit fásítással és füvesítéssel szerettek volna parkosítani. A többség véleménye az volt, hogy elég kevés az esély a sikerre. Vagyis úgy voltak vele, hogy ha lesz park, akkor lesz, ha meg nem, akkor meg nem lesz park. Szerencsére az előbbi jött össze, mára pedig a Halesz egyszerre jó sportolásra, kutyafuttatásra, piknikezésre vagy egyszerűen csak egy kellemes ücsörgésre.
Skálaóra
Sokáig a város talán legnépszerűbb találkahelye volt a Skála áruház előtti óra. Aki nem az Országalmához, az szinte biztosan ide beszélte meg a randevúját. Mára az órának hűlt helye van csak (ennek okairól bővebben ebben a cikkben írtunk), ettől függetlenül ha azt mondja valaki, hogy Skálaóra, akkor biztos lehet benne, hogy a másik pontosan tudja, miről is van szó. Feltehetően ez még egy darabig így is marad, és valami hasonló sors vár a már egy éve nem létező Skálaóra helyére, mint Budapesten az Osztyapenkó-szoboréra: habár már jó ideje nincs ott az a szobor sem az M7-es bevezető szakaszán, mégis mindenki így emlegeti azt a környéket.
Hatkor az Országalmánál
És ha már randihelyszínek: az Országalma Fehérvár Eiffel-tornya, Szabadság-szobra és Taj Mahalja egyben. A város főterén található szobor eredeti nevét feltehetően még a helyiek közül is kevesen ismerik. Pedig az 1943-ban leleplezett szobrot még Fehérvári jog névre keresztelték, aztán szépen lassan már csak mindenki Országalma néven emlegette. Teljesen jogosan amúgy: milyen hülyén is hangzana, hogy "találkozzunk hatkor a Fehérvári jognál". Akinek nem volt még ide megbeszélt találkozója, az biztosan nem is igazi fehérvári, de legalábbis nem túl régóta lakik Székesfehérváron.
A Rádión lakik
Amikor ezt mondják valakire, akkor nem arról van szó, hogy az illető egy rádiókészülékben tölti az életét, pusztán arról, hogy a Rádiótelepen lakik. Székesfehérvár egykor talán legrettegettebb környéke lassan igazi kertvárosi környékké változik, és már egyáltalán nem félelemmel vegyes áhítattal tartják a fehérváriak egyfajta életükért napi szinten harcoló lokális Rambónak azokat, aki errefelé laknak. Manapság egyszerűen csak ők azok, akik a 10-es busszal járnak a munkahelyükre, majd onnan haza.
Bregyóba megy futni
Ha másért nem, akkor legalább egy iskolai Cooper-teszt futás miatt már mindenki járt legalább egyszer a Bregyó közben. A város lakóinak teljesen természetes - különösen az elmúlt évek fejlesztései után -, hogy kosárlabdázni, focizni, futni vagy akár bográcsozni is a Bregyóban lehet és érdemes. Ez a terület ad otthont egyébként az évről évre világsztárokat felvonultató legszínvonalasabb magyarországi atlétikai versenynek, a Gyulai Memorialnak is, de ezeket teljesen felesleges felsorolni, hiszen úgy is mindenki tudja. Azt viszont már kevésbé, hogy mit is jelent a városrész neve. Teljesen egyértelmű, vagyis perdöntő bizonyítékkal sem az internet feneketlen kútja, sem pedig a város történelmét kutatók nem tudtak szolgáltatni, cserébe több urbánus megfejtés is létezik a Bregyó elnevezés eredetére. Ezek közül az egyik szerint a munkás tótokhoz lehet köze, merthogy egykor emberpiac működött a környéken, ahonnan a napszámosokat vitték dolgozni, bregyóknak pedig a mai Szlovákia területéről érkezett melósokat hívták. Egy másik variáció szerint pedig a zöld varangyhoz lehet köze, mert bár a horgásztó mesterséges, ettől még korábban is lápos, ingoványos terület volt a mai atlétikai centrum helyén, ahol feltehetően jól érezték magukat a békák.
Zöld, Gold, Nap
Minden városban, így Székesfehérváron is megvannak a közéletnek azok a szereplői, akiket jobb híján mindenki csak a becenevén emleget. Ők annyira szerves részei a közösségnek, hogy valójában sokan nem is tudják az igazi nevüket. Persze olyan közéleti szereplők is szép számmal akadnak, akiknek mindenki pontosan tudja a vezeték- és keresztnevét, mégis valamilyen okból kifolyólag becenevet ragaszt rájuk a közösség. Túlságosan nem is mennénk bele a részletekbe (kicsit lentebb írunk ennek okáról is), de ha Fehérváron szóba kerül Zöld, akkor mindenkinek a markáns frizurájú, egykori bahiás dj (született Szepesi Imre) ugrik be, ahogy a Napról sem a csillag, hanem a Hetes Körzet, majd később az Eleven Hold énekese, Zselenszky Tamás jut eszébe szinte mindenkinek. És ha már az alcímben megemlítettük, ne hagyjuk ki Goldot sem: a tetováló-képzőművészt Arany Zoltánként anyakönyvezték, de mára teljesen megszokott, hogy még a hivatalos fórumokon is Arany Gold Zoltánként emlegetik. A sort bőven lehetne folytatni, és fogjuk is hamarosan egy önálló cikkben.
