Két zebra között a legjobb - A fehérvári gyalogos közlekedés sajátosságai
Két zebra között a legjobb - A fehérvári gyalogos közlekedés sajátosságai
Két zebra között a legjobb - A fehérvári gyalogos közlekedés sajátosságaiMint minden településnek, Székesfehérvárnak is megvan a saját közlekedési dinamikája. Hosszú órákat lehetne beszélni arról, hogy milyen a város tempója, mennyire van valójában dugó egy nagyvároshoz képest, és hogy milyen hiányosságai vannak a tömegközlekedésnek. De a közlekedési kultúra alakításához a szabályozáson túl az egyén is folyamatosan hozzájárul, legyen szó autósról, bringásról, motorosról, rolleresről, gördeszkásról, hivatásos sofőrről - vagy akár gyalogosról.
Tagadhatatlan, hogy az elmúlt években (évtizedekben?) rengeteget fejlődött - előnyére - Magyarországon, és így Fehérváron is a közlekedési kultúra. Ettől függetlenül ez egy olyan műfaj, ami soha nem lesz tökéletes, mindig bele lehet kötni valahol. Többnyire az autósok kapják az ívet, meg a bringások: a két csoport örökrangadójába csak időnként, és egy-egy felvillanás erejéig tudnak beleszólni a motorosok vagy a buszosok (felkészül a rolleresek egyre népesebb tábora).
De van egy olyan csoport, melyről méltatlanul kevés szó esik, pedig a fehérvári közlekedés messze legnagyobb halmazát alkotják: a gyalogosok.
Azt tudjuk, hogy Székesfehérváron számottevő távolságok tulajdonképpen nem léteznek, a város nem túl külső részei gyalogszerrel egy kényelmes, 30-40 perces sétával elérhetők a Belvárosból. A Google Maps adatai szerint a Budai úti várostáblától az Auchanig tartó 9,2 kilométer átlagos gyalogtempóval nem egész két óra alatt lesétálható, azaz tulajdonképpen ennyi idő alatt lehet megtenni Fehérvár szinte két legtávolabbi pontja közötti távolságot. Vagyis aki teheti, gyalogoljon, mert séta közben kitisztul az agy, sok-sok kalóriát égetünk el, ráadásul kiválóan edzi a szervezet kardiovaszkuláris rendszerét.
Persze ezek csak akkor érnek valamit, ha sikerül életben maradni az úti célig.
A fehérvári gyalogosok néha ugyanis hajlamosak hajmeresztő dolgokat előadni a város útjain, amikkel a saját testi épségüket legalább annyira veszélyeztetik, mint a sofőrök idegrendszerét.
Gyalogos öntudat
A nyolcvanas és a kilencvenes években az autó egyértelműen státusszimbólumnak minősült, a gyalogos a kocsikhoz képest a közlekedés másodrendű szereplője volt. A járdán közlekedők gyakran engedték előre az autósokat, és az is előfordult, hogy a zebránál várakozó gyalogos hosszú percekig cövekelt az út egyik oldalán, miközben esze ágában sem volt egyetlen autósnak sem a fékre lépni. Mára ez megfordult: a gyalogos sokszor akkor is megállás nélkül, akár körbenézés nélkül indul el a zebrán, ha féktávolságon belül közeledik egy kocsi felé. Ilyenkor jellemzően a fehérvári gyalogosok még véletlenül sem az autó felé fordítják a fejüket, hanem gondosan az ellenkező irányba néznek, onnan érzik közelebbinek a veszélyt. Pedig...
Farkasszem
Legalább ennyire különös, és elsősorban Székesfehérvár közlekedési specialitása a gyalogos kontra autós farkasszemezés. A jelenség lényege, hogy a zebrától még nagy távolságra lévő sofőr kiszúrja az ott várakozó gyalogost - és fordítva. Akár 100-150 méteren keresztül is meredten farkasszemet néznek, az autós látványosan lassít, rosszabb esetben még villog is, a gyalogos pedig már régen átért volna a túloldalra, ehelyett azonban akkurátusan megvárja, amíg a gépjárművet végül pár méterrel a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt állóra fékezi a sofőr, majd egy nagy levegővétel után kezdi csak meg az immár teljesen bebiztosított átkelést. Higgyük el: ha az autós már messziről észleli az út szélén várakozót és jelez neki, nem fog utána azért gyorsítani, hogy megkergesse, vagy esetleg kilapítsa a két lábon közlekedőt.
Két zebra között a legjobb
Székesfehérváron nem lehet annyi és olyan sűrűség gyalogátkelőhelyet felfesteni, hogy minden gyalogost ki tudjanak szolgálni. Teljesen elfogadott, hogy az egymástól akár csak 100 méterre kialakított zebrák között a város legforgalmasabb útjain (Budai, Palotai, Móri stb.) az előttük és a hátuk mögött elhaladó autók között imbolyog a gyalogos, várva az alkalomra, amikor végre átérhet a túloldalra. Pedig az az extra pár méter, amit a következő zebráig, majd onnan a végcélig újra meg kell tenni, csak tovább erősíthetné a szívet és az érrendszert.
Itt a piros
Hiába van a legtöbb gyalogos-átkelőhelynél már közlekedési lámpa, sokszor úgy tűnik, mintha ezeket csak tájékoztató jelleggel helyezték volna ki a hatóságok. Amikor piros a lámpa, de nem jön senki, gyakran előfordul, hogy gond nélkül kényelmes tempóban sétálnak át akár négysávos úton is a város lakói, ahelyett, hogy azt a további 20 másodpercet kivárnák. Amikor pedig esetleg ilyenkor nagy sebességgel felbukkan egy autós, többször is a földbe gyökerezés módszerével próbálják megoldani a helyzetet, drámai másodperceket okozva maguknak, és persze a sofőröknek is.
Mobilozás
Miközben a gépjárművek esetében rengeteg balesetet okoznak a mobiltelefonok, addig alig esik szó a gyalogosok hasonló viselkedéséről. Rengetegen kelnek át úgy az úttesten, hogy közben a legnagyobb nyugalommal telefonálnak, zenét hallgatnak vagy csak simán olvasgatnak az interneten. Legalább arra a pár másodpercre érdemes lenne hanyagolni a készüléket, amíg az amúgy több tonnás vasdarabok által uralt betoncsíkon épségben átér az ember.
Bicikliúton sétafikálás
Bicikliúton sétálni teljesen normális dolog a városban, de ha egy kerékpáros a gyalogosok között szlalomozik, azonnal jön a felhördülés. A kettős mérce itt is érvényesül, attól függően, hogy éppen bringán vagy lábon közlekedik az érintett személy. Bármennyire is hihetetlen: a bicikliút a kerékpárosok (rolleresek, görkorcsolyások stb.) terepe, oda csak alapos körültekintés után érdemes tévedni maximum annyi időre, ha hely hiányában előzni akarjuk az előttünk lassabban sétálót. A hétvégi andalgásokat inkább a járdán érdemes lebonyolítani, különben teljesen jogosan kapunk néhány dühös csengetést, rosszalló pillantást.
* * * * *
Ha tehát legközelebb a fentiek közül valamelyik helyzet bárkivel előfordul, aki gyalogszerrel közlekedik Székesfehérváron, nézze meg az érem másik oldalát is: annak ellenére, hogy a szabályok az esetek túlnyomó többségében a gyalogost védik, nem biztos, hogy autós, buszos, taxis, kerékpáros vagy motoros volt csak a hibás.
Van véleményed? Írj kommentet a cikk alatt vagy a Facebookon!
