Sárszentmihály – a fatornácos kúria lakói
Sárszentmihály – a fatornácos kúria lakói
Sárszentmihály – a fatornácos kúria lakóiSzékesfehérvár határában a török hódoltság idején elnéptelenedett Kér és Ság nevű települések lassan éledeztek. A Zichy család már a török kiűzése előtti években, 1650-ben megjelent a településen. Az uradalmat egy családi birtokmegosztás során a tehetős, 62 úrbéri birtokkal rendelkező Zichy Ferenc főpohárnokmester kapta meg.
A néhány majorságból, a Zichy család kúriájából, gazdaságából álló területen fia, Zichy Edmund gróf alapította meg Zichyfalvát, Sárszentmihály elődjét.
Miközben a családban Seregélyesen, Soponyán, Kálozon az akkor friss klasszicista stílus jegyében hatalmas kastélyépítések folytak, a sárszentmihályi ág a fatornácos ősi kúriáját bővítgette. A katonából császári és királyi kamarássá fejlődött, jeles vállalkozásokban kiváló közgazdasági tevékenységet kifejtő Edmund gróf Bécset tekintette igazi életterének. Vagyonát hivalkodó sárszentmihályi kastélyépítés helyett a monarchiaszerte csodált bécsi műgyűjteményébe fektette. "Az ország művészet nélkül olyan, mind a kert virág nélkül." – mondta.
Akkoriban indult útnak az osztrák–magyar északi-sarki expedíció. Edmund gróf volt az egyik bőkezű támogatója. Hálából a Zichy nevet a Jeges-tengeren ma egy Oroszországhoz tartozó, fagyos, jégutakon átjárható szigetcsoport őrzi.
Fókák és jegesmedvék lakják az egykor magyar gyarmatként emlegetett helyet. Ez a befektetés úgy tűnik, nem térült meg. Edmund gróf 1894-ben hunyta le a szemét Bécsben. Kiterjedt birtokai közül a sárszentmihályi és az aba-felsőszentiváni birtokot egyik fia, Jenő örökölte az értékes műgyűjteménnyel együtt.
Zichy Jenő tartalmas életét összefoglalni sem könnyű. Jogi diplomával a zsebében kezdte pályafutását. A hivatali élet elől utazásokkal menekült el. Még nem volt harmincéves, amikor Angliában csatornázást, Hollandiában öntözést és lecsapolást tanulmányozott. Hazatérve külföldi tapasztalatait politikusként az Alföld csatornázásának ügyében hasznosította. Érdeklődését az ipar felé fordítva nyolcvanhat városban szervezte meg az alsófokú ipariskolákat. Működésük beindítását személyesen irányította.
Székesfehérváron országos kiállítást szervezett, mely a maga nemében egyedülálló vállalkozás volt. A híres zenepavilont itt vásárolta meg, majd ajándékozta a városnak. A mai színház felállítása is Zichy Jenő kezdeményezésének köszönhető.
Nevéhez fűződik a Vörösmarty-szobor is – bár az ötlet kezdetben nem aratott osztatlan sikert. Az alsóvárosiak védelmező kőkereszt állítását tervezték a helyére. Az első pusztító jégeső után a szobrot sárral dobálták meg a dühös gazdák.
Ötvennyolc évesen új irányt vett az élete. Édesapjától figyelte el az expedíciók izgalmát, és magától értetődő módon lépett be a hasonló kalandok világába. A magyarság őstörténet-kutatása felé fordult, összekötve saját családja eredetének felkutatásával. Édesapja, Edmund halálát követően három expedíciót szervezett egymás után.
1895-ben útra kelt a Kaukázus felé a kaukázusi magyarság után kutatva, abban a reményben, hogy rátalál a késő középkorban még bizonyosan itt élt magyar közösségre.
Egy évvel később Turkesztán, Buhara, Szamarkand érintésével a honfoglaló magyarság kultúrájának elemeit kutatta. Hozzá nem értését a szemére vetették, ezért a harmadik, immáron tíztagú, nyelvésszel, történésszel, régésszel kiállított nagyszabású expedícióját 1898-ban nagyobb körültekintéssel indította útnak. Finnugor területek és nyelvek is bekerültek a kutatási programba. Orosz múzeumokban népvándorlás kori anyagot, Finnország múzeumaiban nyelvi emlékeket kerestek, miközben grúz hercegekkel is múlatta az időt. Tbiliszi, Kazany, Baku, Asztrahán, Perm érintésével átkeltek a Kaukázuson, az Urálon, a tatárjárás során Batu kán által elrabolt okiratok visszaszerzésének reményében. Ulánbátor után Peking következett. Ott éppen nem kedveztek az idők az effajta látogatásra. Sanghajban hajóra szállt az expedíció maradék csoportja, és Triesztben kötött ki. Innen vonattal tértek vissza Budapestre az összegyűjtött gazdag néprajzi és nyelvészeti anyaggal.
Pesten a mai VI. kerületben, a Rózsa és a Szegfű utca sarkán vásárolt egy palotát, melyben az örökölt és szerzett gyűjteményének múzeumot alakított ki. Itt helyezte el a csodált iparművészeti tárgyakból, európai festők képeiből, keleti műkincsekből, fegyverekből, értékes XVI. Lajos korabeli bútorokból és ötvenezer kötetnyi könyvtárból álló műgyűjteményt a saját expedícióinak tárgyi emlékei és a tragikus sorsú kálozi rokon, Zichy Ödön gyémántjai mellé. Edmund ugyanis annak a Zichy Ödönnek a testvére volt, akit Görgey 1848-ban mint árulót kivégeztetett, és akinek gyémántjai kalandos úton kerültek vissza a családhoz. Itt állították ki az értékes díszmagyar öltözéket, és az udvari kocsiszínben azt a díszhintót, melyben az ezredévi hódoló menetben hajtott. A múzeum alapítójának szándéka szerint halála után a Rózsa-Szegfű utcai épülettel a család rendelkezzék, a benne lévő értékes gyűjtemény örököse a főváros legyen azzal a kikötéssel, hogy a gyűjteménynek egyben kell maradnia. Ez a rendelkezése azonban nem válhatott valóra. Miután halála után az örökösök értékesítették a palotát, a gazdag gyűjteményt műfaji csoportosítás szerint több múzeum kapta meg.
Székesfehérvár Csók István Képtára Németalföldtől Rómáig címmel 2014-ben izgalmas kiállítást rendezett a gyűjtemény hatvan darabjából.
Zichy Jenő életének utolsó néhány éve tartogatott számára még néhány izgalmas kalandot. Az ő élete sem múlhatott el legalább egy botrányos tett nélkül. Mint országgyűlési képviselő, az ellenzék soraiban találta meg a helyét a parlamenti zavarosban. Az ellenzék minden létező eszközzel megbénította a parlament munkáját, tiltakozásul a választási csalással megszerzett hamis országgyűlési többségre.
Az ordítozásokon kívül a durva jelenetek egyikeként darabokra törték az éppen átadott Országház képviselői termének gyönyörű faragott berendezését. Egy korabeli fotón Bánffy Dezső báró mellett Zichy Jenő áll diadalmasan az összetört romok felett.
Így mulatott akkoriban egy magyar úr. Halála előtt három évvel, 1903-ban a gróf párbajhoz készülődött, előtte végrendeletet készített. Öt gyermeke közül az egyetlen fiú, Rafael utoljára érkezett, és a végrendelet szerint „mindent vitt”.
A XIX. század végére a klasszicista stílussal már betelt a közönség. Sárszentmihály szomszédságában, Sárladányban a Nádasdyak már az angol neogót stílusban építették fel lélegzetelállító kastélyukat. A Zichy család sem toldozgathatta tovább a fatornácos öreg kúriát. Különösen, hogy Zichy Rafael asszonykája is vágyott egy ilyen új, divatos kastélyra. Möller István építész teljesítette kívánságát. A család megtartotta az ősi kúriát is. A viharvert épületet a sárszentmihályiak megőrizték, és ma is használják. Sértetlenül átvészelte a háborús éveket az új, angol neogót kastély is. Filmeseket megihlető tömbje a gondozott park közepén igazi ékszerdoboz. Rafael gróf és Edina asszony országos botránnyá dagadt boldogtalan házasságának története itt zajlott, ebben az új kastélyban.
