Tragikus sorsok és regényes románcok a nádasdladányi kastélyban
Tragikus sorsok és regényes románcok a nádasdladányi kastélyban
Tragikus sorsok és regényes románcok a nádasdladányi kastélybanA következő százötven év Sárvár történetében a virágkort jelentette. A várban megfordultak a kor híres tudósai, humanistái, orvosai, építészei, nyomdászai, prédikátorai, a reformáció terjesztői. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya házasságából egy fiúgyermek született, Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég”. Nevét sötét hajáról és indulatos természetéről kapta. A kor aktuális feladatai szerint törökverő volt ő is. Báthory Erzsébettel, a későbbi csejtei és sárvári „rémmel”, korának leggazdagabb főúri családjának leányával kelt egybe.
Szegény Báthory Erzsébet özvegyen a csejtei és sárvári lelkészek fantáziájának és Thurzó György nádor birtokrabló reményeinek esett áldozatul.
Az okos özvegy végrendeletében gyermekei között idejében szétosztotta jelentős vagyonát, ezért kifáradt és célját veszítette az ellene kezdeményezett nagyszabású per, mely bizonyítékok és ítélet nélkül ért véget.
Hátborzongató rémtörténetként azért fennmaradt a több száz leány vérében való fürdőzés, mert Drakulához hasonlóan kell a hidegfutkosás, a lélekdermedés, de csak ha a veszélytelen régmúltban játszódik, és talán igaz sem volt.
Visszatérve Sárvárhoz, az itt felhalmozott és a Báthory-örökséggel tovább gyarapodott vagyon vetekedett a bajor hercegek műkincsgyűjteményével. Sárvár a protestáns szellem központja volt, ez az állapot azonban Nádasdy III. Ferenc ideje alatt megváltozott. A főúr a dúsgazdag Esterházy Julianna kezéért és vagyonáért áttért a katolikus hitre, és hűtlen lett az ősök fészkéhez is. A családi kincstárral együtt átköltözött Pottendorfba, Bécsújhely mellé.
A török azt hitte, hogy végleg berendezkedhet Európa szívében. Amint nálunk gyökeret vert, a cseh területek és Bécs felé kezdte nyújtogatni karmait. I. Lipót egy már-már győztes helyzetből váratlanul megkötötte a törökkel a vasvári békét. Az osztrák-török mutyi lényege a felek közötti egyensúlyi helyzet kialakítása, olyan kereskedelmi szerződés létrehozása, mely megtöltheti az udvar üres kasszáját, valamint Lipót mentesítése a szultánnak fizetendő adó alól. A felek a végén a béke és barátság jeléül jól megajándékozták egymást kétszázezer aranyat érő ajándékokkal. Miközben a magyarok vérüket ontották a török kiűzésénél, országunk osztrák királya a saját pecsenyéjét sütögette a rovásunkra.
Ausztria a békekötés tényét egy hónapig nem merte nyilvánosságra hozni, tartva a megdöbbenéstől és felháborodástól.
A magyar főurak körében a szégyenteljes békekötés kiverte a biztosítékot. Az udvar mentegette magát. Wesselényi Ferenc nádor, előbb Zrínyi Miklós, majd a testvére, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és Frangepán Ferenc főurak úgy határoztak, hogy a török kiűzését az osztrákok nélkül kell megvalósítani. Ez volt a Wesselényi-összeesküvés, az osztrák békekötésre adott normális reakció. Nádasdy Ferenc tovább ment: Oratió című röpiratában az abszolutizmust vette célba.
Zrínyi Miklós a rejtélyes vadkanos vadászbalesetben gyorsan meghalt, Wesselényi is meghalt, mielőtt a terv megvalósításába belekezdtek volna. Özvegye, az ország legszebb és nyilván legnaivabb asszonya, a „Murányi Vénuszként” ismert, férfiruhában járó, a lovat férfiként megülő Széchy Mária elárulta a magyar főurak cselekvési programját.
I. Lipót megijedt a vasvári békekötéssel előidézett várható következményektől, ezért a legkifizetődőbb hatalmi eszközzel, a kegyetlen megtorlással és szabad rablással élt. Ez meg a hatalom normális reakciója.
Az összeesküvésben részt vevők a legtekintélyesebb főurak voltak, akiket saját hatalma védelmében meg kellett semmisíteni. Az országbírót fő- és jószágvesztésre, jobb kezének levágására ítéltette. Ez utóbbitól eltekintettek a bécsi városházán, ahol az ítéletet végrehajtották. Hiába borult térde a negyvenhét éves Nádasdy III. Ferenc a vizsgálóbizottság előtt, hiába hívta segítségül hangos imájában Jézust és Máriát, hiába kért rá a pápa is kegyelmet. A kamara már kiszámolta az elítélt halálával várható nyereséget, ezért a részeg hóhérnak le kellett sújtania.
Nádasdy III. Ferenc gyermekei sokáig még a Nádasdy nevet sem használhatták.
A fiú utódoknak más esélye nem maradt, mint idegen főurak szolgálatába állni, a leányok számára pedig egy tehetős férj kiválasztása jöhetett csak számításba.
Esterházy Anna Julianna két évvel azelőtt hunyt el, hogy férjét kivégezték. Vagyonát a család az elkobzott Nádasdy-vagyonból elkülöníthette és kimenekíthette. 1671-ben történt Nádasdy III. Ferenc kivégzése, és címerében a vadkacsa lefejezése. Nem telt el hat év, amikor leánya, Nádasdy Krisztina és házastársa, Draskovich Miklós gróf 326.520 forintért visszavásárolhatta vagy zálogba vehette a kamarától az elkobzott birtokok egy részét, köztük a sárvári uradalmat. Így Sárvár még I. Lipót életében visszakerült a kivégzett Nádasdy leányához. Nádasdy Krisztina naponta járt fel mezítláb a kálváriára, és felnevelte árván maradt kiskorú testvéreit. A család a birtokot nem tudta megtartani, későbbi tulajdonosai sűrűn váltották egymást. A Nádasdy családnak új fészket kellett keresnie.
A kivégzést követő csaknem fél évszázad múlva, 1719-ben egy másik Nádasdy Ferenc királyi adományként kiterjedt birtokokat szerzett. Ha jól számolom az időt, nem más, mint a kivégző I. Lipót fia, III. Károly volt az adományozó, így teremtve egyensúlyt a történetbe. A Nádasdyak íve ismét felemelkedett. A Veszprém vármegyei birtokok központja Lepsény lett, ahol a család majorságot, magtárat, lakóépületet emelt. 1766-ban a lakóház leégett, helyébe U alakú, földszintes, zsindelyes barokk kúriát emeltek. Nádasdy I. Lipótot és Boldizsárt említik a település későbbi földesuraiként. (Különös névválasztás a Nádasdy családban a Lipót, a felmenőt kivégző I. Lipót után...) A Nádasdy grófok ritkán tartózkodtak Lepsényben, a kúriában az uradalmi tiszttartó lakott. Nádasdy II. Lipót, Komárom vármegye főispánja és a Hétszemélyes Tábla bírája – a Lipót-rend lovagja – akinek birtoka 1860-ban már 3873 kataszteri holdat tett ki, a lepsényi birtokot bérbe adta. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején Jelasics horvát bán telepedett be a kúriába.
1873-ban Nádasdy II. Lipót vagyonát és a Komárom vármegye örökös főispáni tisztjét egyetlen fia, Ferenc gróf örökölte. A vagyonhoz már hozzá tartozott Sárladány is, amit a család 1851-ben megvásárolt. Ez idő óta viseli a település a Nádasdladány nevet. A harmincegy éves jogvégzett örökös – a sportélet kiváló szereplője, akinek saját vitorlásai voltak a Balatonon, részese volt a Stefánia Yacht Egylet megalapításának, kitűnő lovai révén a Magyar Lovaregylet versenybírájaként működött – feleségével, a tragikus sorsú Zichy Ilona grófnővel angol neogót stílusban új kastély építését határozta el a nádasdladányi birtokon.
Zichy Ilona a kastély kényelmét már nem élvezhette. Négygyermekes anyaként huszonnégy éves korában az 1873-as kolerajárvány idején elhunyt.
A róla készült festményt a kastélypark végében épült templom őrzi. Nádasdy Ferenc egyedül építkezett, és úgy alakította ki a kastélybelsőt, mintha felesége is ott élne. Többé nem nősült meg. Az elkészült műnek csodájára járt a világ. Az Ősök csarnokának, a könyvtárnak, a kápolnának kiképzése Hauszmann Alajos műve. A kivitelezést egy székesfehérvári építész, Hübner Nándor irányította. A kastély igen korszerűnek számított a maga idejében. Gázvilágítás és folyóvíz, a közeli tőzegbányából nyert tőzeg felhasználásával légfűtés tette kényelmessé.
A kastélyépítő halála után Nádasdladányt egyetlen fia, Nádasdy Tamás örökölte. Wenckheim Mária grófnővel kötött házasságából hét gyermek született. A gróf párizsi tartózkodásuk alatt – ahol betegségét gyógyíttatta – hunyt el az első világháború kitörésének idején. A kastély legidősebb, Ferenc nevet viselő fiáé, Lepsény, Bakonynána pedig a két fiatalabbé, Lászlóé és Pálé lett. Ferenc (Radó) Tolnay Mária színésznővel kötött házasságot, ezért a kastélyt gyakran látogatta a népszerű Tolnay Klári színésznő is. Pál Augner Antónia táncosnővel élt boldog házasságban, amíg a történelem ezt a gondtalan boldogságot megengedte. Az anyós, Wenckheim Mária pedig sokáig a kerítéshez hozatta ki látogatásai alkalmával az uzsonnát, hogy ne kelljen belépnie azokba a házakba, ahol a kis színésznő és táncosnő „szédíti” a fiait.
Lepsény grófi kúriája a II. világháborúban találatot kapott. A család már nem költözött vissza, a bakonynánai birtokból telepítették ki őket a Balaton mellé, ahonnan szétszéledtek a négy égtáj felé. 1996-ban a lepsényi kúriát jelképes száz forintért megvásárolta egy vállalkozó az önkormányzattól felújítás és panziókénti működtetés fejében. Tudomásom szerint a vállalás máig nem teljesült.
Nádasdladány hányatott sorsú kastélya megmenekült a pusztulástól, szebb, mint valaha. A múzeumok éjszakáján a szervezők mindent megmutatnak pincétől a padlásig. A tőzeget és a konyhára valót szállító kisvasút vonalát, a gyerekszobákat, az ezüstneműk és porcelánok tárolóhelyiségeit, a hálószobákat, az Ősök csarnokát, a könyvtárat, a szalonokat, az étkezőt, a kápolnát és minden mást.
A gyönyörű családi történeteket pedig Nádasdy Pál kisebbik leánya, Borbála írta össze háromkötetes önéletrajzában. A grófnő esténként megbántottság nélkül mesél az érdeklődőknek a Nádasdyakról és személyes élményeiről.
Bakonynána zsebkendőnyi temetője őrzi Nádasdy Pálné Augner Antónia sírját, azon a kopjafát, rajta a felirattal: „Maradok a táj lelkiismerete, a múlt, a jelen, a jövő, az örök szeretet”. A sárvári vár egyik termében kiállították azt az eredeti órát, mely a tragikus sorsú Nádasdy III. Ferenc országbíróról készült festményen az asztalon áll. Bő három évszázad távolából hazatért. A történelem élő és tapintható.
